Ez is bizonyítja, hogy milyen nagy szükség van az Alkotmánybíróságra, a dilemmák feloldása ugyanis az ő feladata. Nem vagyunk tökéletesek, és az általunk létrehozott rendszerek sem lehetnek azok. Ahogy Szladits Károly megfogalmazta: "Minden jogrendszer szükségszerűen tökéletlen, mert nem számolhat eleve az életviszonyok végtelen változatosságával és újszerű alakulataival. " A tökéletesség nem erkölcsi követelmény. Kormányzat - Igazságügyi Minisztérium - Miniszter - Beszédek, publikációk, interjúk. De a tökéletességre törekvés igen. Goethe írta, akit a nagy műveltségű Vladár szívesen olvasott eredetiben: "Minden törvény kísérlet arra, hogy saját életünkben és a világ folyásában az erkölcsi világrendhez közeledjünk. " (Figyelő)
Teljes cikk... Fokozódik a dolgozók kiszolgáltatottsága 14 éve A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) támogatja tagszervezeteinek azon követelését, hogy az igazságügyi tárca vonja vissza a munkaügyi perek költségmentességének megszüntetéséről kiadott rendeletét - közölte a szakszervezeti szövetség kedden közleményben az MTI-vel. Teljes cikk...
Bár a bejárat vasajtóval van lezárva, a 354 méter labirintusszerű járatok 1993 óta előre meghirdetett időpontokban a nagyközönség számára is megnyílnak. A BEBTE túravezetői évente közel 600 főt kalauzolnak el a gyönyörű kristályformációs barlangban, amelynek látogathatóságáról bővebb információ ITT érhető el. Tündérkapu A Nagy-Strázsa hegy még egy csodaszép helyet rejt a Sátorkőpusztai barlangon kívül, a különleges csengésű Tündérkaput. A hely legegyszerűbben a Kis-Strázsa hegyi tanösvény felől közelíthető meg, ahonnan jó 1, 5 km-t kell sétálni a Remete-völgyön keresztül. Strázsa-hegyi tanösvény - Esztergom-Kertváros - Tanösvények - szállás, program, információ - Pilisinfo.hu. Bár turistajelzések nincsenek, a Sátorkőpusztai-barlang jó orientációs pont lehet, ugyanis a Tündérkapu nagyjából 50 méterre mellette található. A karsztos barlang tetején több mennyezeti "kijárat" is van, míg oldalában jól megfigyelhetőek a hévizek oldotta gömbfülkék. Mivel az egész terület védett és a barlangban hollók költenek, ezért tájékozódjunk mindig előzetesen a Duna Ipoly Nemzeti Park oldalán, hogy nincsenek-e látogatásra vonatkozó korlátozások.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik ékessége, a tél végén nyíló leánykökörcsin sokak számára ismerős. A budai Sas-hegyen már februárban bontja szirmait, a hidegebb klímájú esztergomi Strázsa-hegyen és lőtéren csak márciusban kezdődik virágzása. Ám a növényt bimbós állapotában csak kevesen veszik észre a szürkésbarna fűben. Aki nem ismeri egy adott terület természeti értékeit nem is feltételezi, hogy az elszáradt fűcsomók között milyen értékes növények készülnek kibújni.. Vezetett túrát szerveznek a Strázsa-hegyen. A Duna-Ipoly Nemzeti Park a fotókat az esztergomi Strázsa-hegyi tanösvényen készítette. A tanösvény fokozottan védett területen található, de szabadon látogatható a kijelölt túraútvonalon. Fotókon mutatják be, milyen érzékeny élőhelye ez a védett leánykökörcsinnek és a későbbiekben nyíló többi értékes növény- és állatfajnak is. Az ösvényről letérő bakancsok sok kárt okoznak, kitapossák, elpusztítják a növénykezdeményeket. Sajnos még mindig van, aki szándékosan végez pusztítást azzal, hogy leszakítja vagy kiássa a töveket.
Az őszi csapadékok hatására előfordul, hogy néhány tő ismét virágba borul. Termésérése alapvetően júniusra esik. Egyes élőhelyeken a tátogó kökörcsinnel (Pulsatilla patens) és magyar kökörcsinnel (Pulsatilla flavescens) hibridet alkothat. Mérgező növény, de a népi gyógyászatban teáját asztmás görcsök és fejfájást csillapítására használták. Közép–kelet-európai, ún. pontus–pannon erdőssztyepp faj. A fotókon is jól látszik, hogy a kijelölt turista úton is figyelnünk kell hova lépünk. A fotón védett apró nőszirom hajtásai vannak letaposva. Forrás: Messze a leggyakoribb kökörcsin fajunk, rokonainál lányegesen szélesebb elterjedésű. Magyarországon elsősorban a Dunántúli- és az Északi-középhegység szikla- és pusztafüves lejtőin, sziklagyepeiben, karsztbokorerdeinek tisztásain jellemző, de hegylábi illetve dombvidéki területeken is megtalálható, helyenként tömeges. Ugyanakkor síksági előfordulásai hazánkban ritkaságszámba mennek. Strázsa-hegy – Dorogi-medence Regionális Hírportál. De nyílt, száraz, mészkedvelő gyepeken - így löszgyepekben és ritkán homoki réten és legelőn, homoki erdő tisztásain – is megjelennek.
Annak köszönhetően azonban, hogy a területnek csak egy kis részét használták lőtérként és katonai hadműveletekre, így elkerülte a mezőgazdálkodás és az építkezés is, az élővilág meg tudta őrizni fajgazdagságát. A Kis-Strázsa hegyen egykor mészkőbánya is működött, amelynek nyomait a túra során itt-ott fel lehet fedezni. Természeti értékek a Strázsa-hegy körül A Strázsa-hegy homoktalajai, sziklagyepei, és karsztbokrai sok különleges és ritka növénytársulás otthona. A dunai berkenye mellett a hegyoldal tavasz végétől olyan virágoktól pompázik, mint a leánykökörcsin, ágas homokliliom, árvalányhaj, vagy a tavaszi hérics. Azonban nemcsak növényeket, hanem állatokat is megfigyelhetünk a területen. A mesterségesen kialakított Gyilkos-tó partján hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős él. A füves sztyeppéken zöld gyíkok és kardoslepkék kergetőznek, míg a Strázsa-hegy karsztos üregeiben időszakosan hollók költenek. Kilátótorony Kis-Strázsa hegy 233 méteres magaslatán álló, világítótoronynak tetsző épület a 2. világháborúban a harci repülők irányítóhelyeként funkcionált.
A túra hossza 3500 m hosszú, mely 3 óra alatt járható be. PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK Ajánlott látogatási időszak: egész évben, de legszebb ősszel Látogathatóság: szabadon látogatható, szakvezetés kérhető Megközelítés: a Csákvárt Gánttal összekötő út mellett, a Vízmű melletti parkolónál kezdődik a tanösvény és ide is tér vissza.
1990 óta látja el mai feladatát és működik kilátóként. Tetejére viszont csak szakvezetett túrák keretében lehet felmenni, ajtaja ugyanis zárva van. Ám ha valaki szép kilátásra vágyik, az élményt a Kis-Strázsa hegy tetejéről is megkapja. Észak felé Esztergom látképe a Bazilikával és Mária Valéria-híddal uralja a teret, háttérben a Helembai-hegységgel. A hegy tetejére érve mágnesként vonzza tekintetünket a karcsú világítótoronyra hajazó kilátó. Nyugati irányban a Gerecse látható, míg keleten a Nagy-Strázsa hegy és Pilis vonulatai zárják a sort. Indulunk is el a következő állomásunk, a Nagy-Strázsa hegy felé. Sátorkőpusztai-barlang A Pilis legnyugatibb nyúlványát alkotó Strázsa hegy fő alkotóeleme az üledékes mészkő. A 200 millió évvel ezelőtt kialakult dachsteini mészkő jellemzője a karsztosodás, amelynek legszebb formációját a Sátorkőpusztai-barlang rejti. A látványos, föld alatti üregrendszert 1946-ban fedezték fel a Nagy Strázsa hegy DK-i oldalában kőfejtés során. Hamar kiderült róla, hogy igazi kuriózum és hazánk egyik legszebb kristálybarlangját rejti.
Tanösvény füzet kapható: a Kökörcsin Erdei Iskolában, és a DINPI Zöld Pont Irodájában (Budapest XII., Költő u. 21. ). További információ és szakvezetés kérhető: dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/663-4614