kedd 19:00 Újszínházi beszélgetések Takaró Mihállyal A korábbi nagysikerű Wass Albert, Vörösmarty, Petőfi és Mikszáth estek után idén márciusban is folytatódik a népszerű, Takaró Mihály irodalomtörténész vezette Újszínházi beszélgetések című irodalom- és színháztörténeti sorozat. A márciusi esten az Újszínház legújabb bemutatójának – Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak című drámájának – szereplői és alkotói vesznek részt. kedd 19:00 Karc FM: Hangadó Barátnők. Egyikük, Vincze Tünde, Hortobágyi Károly-díjas artistaművész, a Magyar Légtornász Egyesület alapító elnöke. A másik pedig Szandi, kétszeres eMeRTon-díjas énekesnő, máig ő a legfiatalabb platinalemezes előadó Magyarországon. A vér szerepe video. Hogy mi a közös bennük, s hogy miben különböznek, kiderül Bizse Ferenc Hangadó című élő műsorában, kedden este 7-kor és éjfélkor. kedd 20:00 Djabe25 – jubileumi koncert vendégelőadókkal A zenekar fennállásának negyedszázados jubileuma alkalmából visszatér egyik kedvenc koncerthelyszínére, a budapesti MOMkultba, ahol több koncertfelvétel is készült az elmúlt 15 évben.
Károlyi Mihály a Jugoszláviához csatolt magyar településeken szervezkedik. Ez történt száz éve Felfüggesztik az antiszemita főszolgabírót Az izsáki zsidók hazatérését akadályozó kunszentmiklósi főszolgabírót felfüggesztteti a belügyminiszter. Kolozsváron román diákok szétrombolják az Ellenzék szerkesztőségét. Nőttek a beruházások az előző évben A nagyvállalatok beruházásai volumenben hat százalékkal bővültek, amiben nagy szerepe volt, hogy a külföldi érdekeltségű cégek tovább növelték fejlesztéseiket. Kifizetési korlát a Sberbanknál A jegybanki korlátozás azokat a limitet meghaladó összegeket is érinti, amelyeknél a bank már befogadta a kifizetési megbízást. 2022. március 1. kedd 18:00 A Menekültek Világéve és a magyar menekültek – vitaest Március 1-én 18 órától rendezik meg a VERITAS-estek sorozat hatvankilencedik vitáját A Menekültek Világéve (1959–1960) és a magyar menekültek címmel. A témát Marinovich Endre főigazgató-helyettes moderálása mellett Kecsekés D. Egy csepp élet – a vér szerepe - Plasztika Blog. Gusztáv, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Farkas Judit Antónia, a VERITAS Intézet tudományos munkatársa tárgyalják meg.
Az őszirózsás forradalom by Lengyel Máté
Október 23-án több százezer ember vonult az utcára, hogy az 1956-os forradalom 56. évfordulóját ünnepelje. Szinte senki sem emlékezik meg azonban arról a másik forradalomról, ami 38 évvel korábban, 1918. október 30-31-én zajlott le Magyarországon. Az őszirózsás forradalom vezérének, Károlyi Mihálnyak a szobrát nemrég távolították el a Kossuth térről. Bár ez a forradalom is éppen úgy megmozgatta a társadalom szinte minden rétegét, és éppen úgy a független, demokratikus Magyarországért folyt, mint az 1956-os, emléke mégis elhomályosult. Vajon miért? A kérdésre viszonylag egyszerű a válasz: az őszirózsás forradalom emléke nem egyszerűen elhomályosult, hanem rávetődött két későbbi esemény árnyéka. Az egyik esemény a Tanácsköztársaságé, a másik pedig Trianoné. A 20. századi történelmi fejlődés eredményeként mind a mai napig szinte kizárólag ennek a két értelmezési pólusnak a viszonylatában lehetett beszélni a forradalomról, és a "forradalmi bűnbeesés" mint a későbbi katasztrófák logikus előzményének mítoszát ma is tudatos propagandával gerjesztik.
A felkelés tervét 30-án reggel bemutatták a grófnak, aki elutasította azt és a Nemzeti Tanács tagjaival otthon várta az események kimenetelét. A tüntető tömeg megakadályozta két frontra induló menetszázad bevagonírozását és az átálló katonákkal együtt elfoglalták a város kulcspozícióit, feltörték a fegyverraktárakat. József főherceg, a nádor, Károly császár megbízottja, kinevezi Károlyit miniszterelnöknek. Elvárások és "megoldások" Károlyi kormánya előtt hatalmas feladatok tornyosultak, bizalmat kapott az országtól, amely türelmetlenül várta a reformlépéseket. A parasztok földet, a munkások biztos megélhetést és jó bért, a tőkések nyugalmat, stabil pénzt, a középrétegek az ország területi integritásának megőrzését várták. Mindenkinek csalatkoznia kellett, Károlyi tevékenységének mérlege katasztrofális. A parasztság nem volt képviselve a végrehajtó hatalomban, csak február 15-én adták ki a földtörvényt, aminek végrehajtására már nem kerülhetett sor. Egyedül Károlyi kápolnai birtokát osztották ki, csak egy kicsit rontotta el az új birtokosok örömét, hogy a földre már jelzálogot vett fel a nagylelkű gróf.
A háborús propaganda éppen úgy hazugsággal és képmutatással itatta át a mindennapi életet, mint az 50-es években, az embereknek hazudtak reggel, nappal és éjjel. A régi rezsim mindkét forradalom előtt olyan fokú hitelvesztést szenvedett, hogy egész egyszerűen kormányképtelenné vált - a baloldal és a jobboldal jelentős része is a változás mögött sorakozott fel egy szűk, a valóságtól elszigetelt elittel szemben. Mind Károlyi, mind Jászi keserűen emlékezett meg később arról, hogy az októberi napokban a későbbi Horthy-rendszer elitjét képezők többsége még maga is forradalmi lázban égett, ezt később éppúgy letagadták, mint sok pálforduló kommunista. 2. A forradalmi jelvényváltás A gyűlölt önkényuralom jelképeit mindkét forradalomban spontán nemzeti jelképek váltották fel. 1918-ban a forradalmárok letépték a császári jelvényeket és helyette a Kossuth-címert vagy az őszirózsát viselték, erről kapta a nevét a forradalom. 1956-ban a forradalmárok kivágták a gyűlölt szovjet címert a zászlókból, a Kossuth-címert, de méginkább a lyukas zászlókat használták, ez lett az 56-os forradalom jelképe.
A munkásság támogatása sem volt egyértelmű, hiszen a szociáldemokrata párt vezetése túlságosan megosztott volt, polgári demokraták együtt ültek a kommunistákkal. Hogy ki kerül ki győztesen, az mindig az adott politikai erőegyensúly szerint változott. A nagytőkések, bár nem alkottak egységes politikai csoportot, várakozó álláspontra helyezkedtek, sajnos Károlyi fel sem vette velük a kapcsolatot. 1919 januárjától a tőke már menekült az országból: "egy kormányzat, amely csak negatívumokkal és légüres teóriákkal van felszerelve, egyáltalán nem lehet életképes. " Népköztársaság Sokáig eldöntetlen maradt Magyarország államformája, Károlyi ragaszkodik a királyi kinevezéshez, ám a budapesti tömegek követelésére azonnal felmentését kéri esküje alól. Az ország egy király nélküli királyság, törvényhozói, államfői hatalom nélkül, ezért a kormány is félig illegitim. A kormányzatnak választania kell, vagy a Nemzeti Tanács nyilvánítja magát ideiglenes nemzetgyűlésnek, amely létrehoz egy alkotmányt, és azonnal kiírja a választásokat, vagy rendelettel tűzi ki a választás időpontját.
A programpontok között rengeteg az átfedés: a bukott kormány leváltása, a politikai foglyok szabadon bocsájtása, általános, titkos és egyenlő választójog, sajtószabadság, a szomszédos országokkal való jó kapcsolat kiépítése, egyesülési jog, a munkások jogainak érvényesítése, földreform, Magyarország függetlensége és semlegessége mindkét programban szerepelt. Ezeknek a programoknak a tartalma nagyrészt mind a mai napig felvállalható akár a jobb, akár a baloldali demokraták számára - aki ezt az örökséget tagadja meg, az a demokrácia gyökereit tagadja. 5. Az erőszak A forradalmak során a karhatalom többször is brutális erőszakkal válaszolt a nép spontán gyülekezésére. 1918. október 28-án az ún. lánchídi csata során a csendőrök belelőttek a több ezres tömegbe, akárcsak 1956 október 25-én az ávósok a Kossuth téren gyülekező tüntetőkbe. A forradalmárok, akik mindkét októberen viszonylag gyorsan nemzetőrségekbe szerveződtek, szintén elkövettek atrocitásokat, különösen a gyűlölt régi rendet megtestesítő figurák ellen.