fotó: Szűcs Tamás Keleti Ágnes a helsinki olimpián 1 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérmet nyert, Melbourne-ben további 4 arannyal és 2 ezüsttel gyarapodott. Tíz olimpiai érmével, köztük 5 arannyal a magyar sportolók rangsorában a 4. helyet foglalja el (Gerevich Aladár, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf vívók mögött), nők között a legeredményesebb (Egerszegi Krisztinát 2 ezüsttel és 1 bronzzal előzi meg). Kiemelkedően eredményes sportolók közül újpesti díszpolgári címet kapott korábban Berki Krisztián tornász, Szabó Bence vívó, Gyurta Dániel úszó, Dombi Rudolf és Kozák Danuta kajakozó, Szusza Ferenc, Bene Ferenc, Göröcs János, Várhidi Pál labdarúgó, valamint Őze István UTE-klubigazgató, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is. Keleti Ágnest – a magyar és a nemzetközi tornasport halhatatlanját – korábban kitüntették MOB Olimpiai Aranygyűrűvel, MOB-érdeméremmel, Prima Primissima-díjjal, Pro Urbe Budapest-díjjal is; 2004 óta pedig a Nemzet Sportolója. 2020. augusztus 28-án Újpest díszpolgára-címmel is gazdagodott.
Egerszegi Krisztina úszó, Albert Flórián labdarúgó, Zsivótzky Gyula kalapácsvető, Balczó András öttusázó, Gyarmati Dezső vízilabdázó és Keleti Ágnes tornász (b-j) képe. A Fővárosi Önkormányzat felkérésére és támogatásával a Színes Város Csoport hat híres magyar sportoló - Albert Flórián labdarúgó, Balczó András öttusázó, Egerszegi Krisztina úszó, Gyarmati Dezső vízilabdázó, Keleti Ágnes tornász és Zsivótzky Gyula kalapácsvető - arcmását örökítette meg az V. kerületben, a Városháza park homlokzati tűzfalán. A 300 négyzetméteres faldekoráció a Kiskörútra néző falfelületén látható Forrás: MTI/Balaton József Budapest, 2019. november 15. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász átveszi a Pro Urbe Budapest díjat Karácsony Gergely főpolgármestertől (b) a főváros napja, Budapest egyesítésének 146. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Új Városháza dísztermében 2019. november 15-én Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt Budapest, 2020. január 10. A 99 éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a nemzet sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmese budapesti otthonában 2020. január 10-én Forrás: MTI/Kovács Tamás Budapest, 2020. január 11.
Ekkor már harmincegy esztendős volt – a legtöbb tornász ennyi idősen már régen befejezte pályafutását. Helsinkiben műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett. Pályafutása csúcsára 1956-ban Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni. Keleti Ágnes a helsinki olimpia előtt a tatai edzőtáborban – MTI Fotó: Farkas Tamás Keleti Ágnes tíz olimpiai érmével, és öt aranyérmével minden idők legeredményesebb magyar sportolóinak rangsorában Gerevich Aladár (10/7) mögött a második, egyben ő a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő.
Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke elmondta, hogy miután a mű kiadásának ötletével Dobor Dezső megkereste őt, mindenki az első szóra csatlakozott támogatónak. A kiadásban az MATSZ mellett közreműködött többek között az Emmi, a Testnevelési Egyetem (TE) és Újpest önkormányzata is. Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma: "Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen". Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes. A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte.
Az országos jelentőségű védett és Natura 2000 természeti területek a zöld infrastruktúra-hálózat meghatározó elemei, amelyek a természeti értékek megőrzése miatt kiemelt fontosságúak terület- és településrendezési szempontból. Hazánk természetvédelmi térségei. Online térképünk a természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint a szelíd turizmus szempontjából meghatározó térségeinket ábrázolja. A zöld infrastruktúra a természetes és természetközeli területek stratégiailag megtervezett hálózata, amely a biodiverzitás megőrzése mellett széleskörű szolgáltatásokat nyújt a társadalom és a gazdaság számára egyaránt, hozzájárulva az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez is. Meghatározó elemei az országos jelentőségű védett és közösségi jelentőségű természeti területek, jövőbeli alakításában pedig meghatározó szerepe van a terület- és településrendezés eszközrendszerének. Az EU-csatlakozás előtt természeti értékeink megőrzésének és bemutatásának fő színtereit a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és a természeti emlékek jelentették.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) részeként, de önálló felületen () működő, internetes közönségszolgálati modul egyik almodulja a Természetvédelmi Információs Rendszerhez (TIR) kapcsolódó interaktív természetvédelmi térkép. A térképi felületen elérhető, természetvédelmi vonatkozású fedvények jelentősebb részét frissítették az aktuális változatra, és a már meglévők mellé, újabb – a tájékozódást segítő – tematikus rétegek is kerültek. A felület naprakészen tartása és bővítése még nem fejeződött be teljesen, de a jövőben ez előreláthatólag folyamatos lesz. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) a nemzeti park igazgatóságok és hatóságok munkáját segíti, egy országos kiterjedésű adatbázis és speciálisan a szakma követelményeinek megfelelően kifejlesztett térinformatikai (GIS) alkalmazás segítségével. A természetvédelmi szakma informatikai igényeinek magas színvonalú kiszolgálása mellett a rendszer fontos funkciója a lakosság tájékoztatása a védett természeti területekről, természetvédelmi tudnivalókról.
Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos és helyi jelentőségű védett természeti területek által érintett ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számokat a védetté nyilvánító jogszabályok tartalmazzák. A törvény erejénél fogva fennálló (ún. "ex lege") országos jelentőségű védettséget élvező természeti területeknek – lápoknak és szikes tavaknak – minősülő ingatlanokról az érintett földrészletek tulajdoni lapjaira a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett tények (jogi jellegek) nyújtanak hiteles információkat. Az adatbázis feltöltése – a beérkező adatok, információk alapján – folyamatos. Ebben számítunk a helyi csoportok, szervezetek segítségére is, különösen a helyi jelentőségű védett természeti területek vonatkozásában. Ezért kérjük Tisztelt Látogatóinkat, hogy ha rendelkeznek az egyes területek leírásával, ismertetőjével, esetleg saját – szabadon felhasználható – fotókkal, szíveskedjenek azokat a rendelkezésünkre bocsátani! Köszönjük! E-mail küldése