Sőt: a listán találunk gyógynövényeket, ilyen pl. a kanadai aranyvessző, vagy (mező)gazdasági szempontból jelentőset is, amilyen pl. az akác. De vannak olyan fajok is, amelyek nem csak az ökológiai egyensúlyt veszélyeztetik, hanem egészségkárosítóak is lehetnek: ilyen a parlagfű és a kaukázusi medvetalp (amely nem véletlenül érdemelt ki külön fejezetet az Özönnövények c. könyvben). A kaukázusi medvetalp, latin nevén a Heracleum mantegazzianum egy, a Nyugat-Kaukázusból származó faj, amely a 19. század elején dísznövényként került az európai botanikus kertekbe. A kontinens több országában már az 1800-as években megfigyelték kivadult példányait. Jelenleg Nagy-Britanniában, Németországban, Dániában és Svédországban jelent igazán komoly problémát terjedése. Hazai előfordulásáról először 1880-ban számoltak be, majd a 20. század második felében váltak egyre gyakoribbá az ezzel kapcsolatos adatok. Zirc és Csesznek környékén, a Zemplénben és a Mátrában, valamint a Felső-Tisza-vidéken dokumentálták a megjelenését.
"A növény nedvének a bőrre kerülésével, vagy egyáltalán a növény érintésével okoz heves bőrgyulladást, hólyagosodást, égési sérüléseket, amelyeket ha megtapasztalunk, mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk. " A növény nedve súlyosabb esetben vakságot, sőt akár bőrrákot is okozhat. A kaukázusi medvetalp azért is veszélyes, mert nagyon gyorsan szaporodik. Magyarországra valószínűleg Kárpátaljáról került, a Tisza sodorhatta idáig a magvait. Rendkívül igénytelen, igazi túlélő növény, ezért bárhol megtelepszik, viszont csak nehezen lehet kiirtani. Ha a növény a bőrünkhöz ér, szappanos vízzel alaposan mossuk le az érintett területet, és forduljunk orvoshoz!
A gyorsan szaporodó inváziós faj azonban kivadult a kertekből, és főleg árterületeken, az utak mentén jelent meg. Európa nyugati és északi részén a második világháború után fokozottan elterjedt, jelenleg főként Nagy-Britanniában, Dániában, Svédországban és Németországban. Magyarországon a zirci arborétum környékén is észlelték. Kárpátalján a Sosnowsky-medvetalp takarmánynövényként való hasznosításával próbálkoztak, ahol elvadult, és betelepült a Felső-Tisza vidékére is. Emiatt tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága növényvédelmi felügyelői végeztek felderítést, és azt állapították meg, hogy csökkent a fertőzött terület nagysága - tette hozzá. A szakértő tájékoztatása szerint a kaukázusi medvetalp és a Sosnowsky-medvetalp a környezetétől jól elkülöníthető, könnyen felismerhető növény, a hatalmas termete miatt. Egyedei sok nedvességet igényelnek, elsősorban az árterületeket kedvelik, ahol a víz is terjeszti a magokat. Az állományok felszámolásához több év kell, mert a növény rendkívül gyorsan regenerálódik, ugyanakkor magjai 15 évig is életképesek a talajban.
Új!! : Kaukázusi medvetalp és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni » Inváziós faj Özönnövények betelepülése Magyarországra Ismertebb özönnövények Magyarországon A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi feltételekhez való alkalmazkodásának az eredménye. Új!! : Kaukázusi medvetalp és Inváziós faj · Többet látni » Kaukázus (hegység) A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban. Új!! : Kaukázusi medvetalp és Kaukázus (hegység) · Többet látni » Közép-Ázsia Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója. Új!! : Kaukázusi medvetalp és Közép-Ázsia · Többet látni » Közönséges medvetalp A közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), melyet fehérvirágú medvetalpnak, illetve röviden medvetalpnak is neveznek (számos népi megnevezése is van, így például gyimesi nevei szarvasfű és kecskekapor), a zellerfélék (Apiaceae) családjába és a lágyszárúak csoportjába tartozó növényfaj. Új!! : Kaukázusi medvetalp és Közönséges medvetalp · Többet látni » Királyi Botanikus Kertek A Királyi Botanikus Kertek, vagy Kew Gardens (azaz Kew-kertek vagy Kew-park) világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás London délnyugati részén, Richmond upon Thames kerületben.
Virginia most csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek veszélyes gyomnövényként tartják számon a medvetalpat. A növény az emberi bőrrel érintkezve fényérzékennyé teszi a bőrt, égési sérülést okoz, a bőrön hólyagok jelennek meg és olyan hegeket hagynak maguk után, amelyek nehezen gyógyulnak. Szembe kerülve átmeneti vagy akár teljes vakságot is okozhat. Ha érintkeztünk a növénnyel, akkor mielőbb mossuk le a növény nedvét szappanos vízzel, égési sérülések ellen használatos gyulladáscsökkentő krémmel enyhíthetjük a fájdalmat. A növény mérge akkor okoz gyulladást, ha a bőr napfénnyel érintkezik, ezért ezt akadályozzuk meg azzal, hogy valamilyen száraz ruhával takarjuk le a bőrt. Ha hólyagok jelennek meg a bőrön, illetve ha szembe kerül a mérgező anyag, azonnal forduljunk orvoshoz. A medvetalp főleg árterületeken található, hazánkban szórványosan fordul elő. Hatalmasra nőnek meg, elérhetik a 2-5 méteres magasságot is. Kapcsolódó cikkeink:
A kórházakhoz integrált szakrendelő működtetésének számos szakmai és gazdasági előnye van, melyet egy olyan jelentős fejlesztéseken átesett intézmény, mint a hatvani kórház, kitűnően ki tud aknázni. A stabil orvos-szakmai gárda mellett a közös műszaki, gazdasági üzemeltetés, a közös informatika számtalan olyan lehetőségeket hordoz magában, mely az aszódi szakrendelő működtetése során már bebizonyosodott. " Ezt a know-how-t természetesen készek vagyunk a hevesi szakrendelő működtetése érdekében is átadni, s az ezzel járó előnyöket a térség lakosságának biztosítani – tájékoztatta szerkesztőségünket Dr. Hatvani kórház szülészete - Babanet.hu. Stankovics Éva. Sveiczer Sándor polgármester a sajtótájékoztató végén rámutatott arra, hogy amint az a főigazgató asszony szavaiból is kiderült, a hevesi és a kiskörei Jobbik akciója egy félreértésre, vagy inkább tudatos pánikkeltésre épül, hiszen szó sincs arról, hogy a fekvőbeteg-szakellátás a hatvani kórházhoz kerülne, utazni pedig nem kellene a járóbeteg-szakellátó központ egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételéhez.
A hányattatott sorsú szent helyet egy maroknyi katolikus közösség használja alkalomszerűen. Néhány hete mutattuk be népszerű "Akkor és most…" rovatunkban a néhai diósgyőr-vasgyári kórházi kápolnát. A régi képeslap még az épület fénykorát mutatja, Juhász Ákos fotóriporterünk felvétele pedig azt, hogyan néz ki ma. A fotópár megjelenését követően egyik olvasónk arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a kápolna 2017 óta ismét üzemel. Találkozót kértünk a közösségtől, meséljenek az épületről, illetve hogy milyen céllal kezdték el több mint hatvan év eltelte után ismét használni a majdnem elfeledett kis kápolnát. Az épületben Bárcziné Sowa Halina, a kápolnát látogató hívek egyike, nem mellesleg a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kalauzolt minket. Az épület nagy része üres: nincsenek már bútorok az egykori igazgatósági szárnyban és a gazdaságiban sem, mint ahogyan a nővérek néhai lakhelye, az első emelet is üres. Kivéve a kis kápolnát, amit az elmúlt években a hívek rendeztek be újra – kezdte Bárcziné Sowa Halina.
A közelben lévő plébániatemplom papjai minden nap szentmisét celebráltak a kápolnában, ahol az apácákon kívül gyakran megjelentek a kórház orvosai, betegei, valamint a közelben lakó hívek – idézi fel a régmúltat. A templom jövője a második világháborút követő években lett bizonytalan. A kommunista rezsim az egyházak háttérbe szorításával és a szerzetesrendek azonnali feloszlatásával kezdte meg regnálását. Méltatlanul számolták fel Kortárs szemtanúk beszámolói szerint az 1950. év nyarán a kórház apácáit összegyűjtötték, és a miskolci szeméttelepre szállították az ÁVH emberei, ahol rájuk fogott fegyverekkel kényszerítették őket arra, hogy azonnal vegyék le szerzetesi öltözéküket, és a szemét között keressenek maguknak ruhákat. A nővérek kényszerűen teljesítettek a parancsot, majd többen közülük ápolóként visszatértek a kórházba - immár civilként - szolgálni az arra rászorulókat" – teszi hozzá Bárcziné Sowa Halina. Ezzel egy időben a kápolnában megszüntették a szentmiséket, az oltárt, a szobrokat, a padsorokat, a harmóniumot és a többi berendezési tárgyat a néhány száz méterre levő plébániatemplomba menekítették át a hívek.