A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 méter hosszú, 10 méter széles és 3-4 méter magas. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Az Odvas-kő sziklája egykor áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak, később pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után, az üldözőik elől menekülve. Bakonyi Gyilkos-tó túra. Szolgáltatások Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások Turistainformációk, programok, rendezvények, szálláshelyek a térségben. Pápa Tourinform Nincs a keresésnek megfelelő elem Keress minket Instagramon!
Hubertlaki Gyilkos-tó Túra a Bakonyi Gyilkos-tóhoz-2 Az erdő titkai A tó melléki pihenőnk után egy erdei úton a tanösvényt tovább követve juthatunk vissza Huszárokelőpusztára. Árnyas fák között sétálva az ismertető táblákról megismerhetjük az erdő növény és állatvilágát. A további állomásokon is vannak pihenőpadok, így bárhol elidőzhetünk még egy kicsit, mielőtt vissza érkezünk az erdei iskolához. A parkolóhoz a vadászház kertjén keresztül térünk vissza.
II. Áll-e még az ősz Peterdi háza? Él-e még a régi harc fia? Áll a ház még, bár fogy gazdasága S telt pohárnál űl az ősz maga. A sugár lány körben és a vendég; Lángszemében csábító varázs ég. S Hunyadiért, a kidőlt dicsőért, A kupák már felvillantanak, Ősz vezére s a hon nagy nevéért A vén bajnok könyei hulltanak; Most könyűi, vére hajdanában Bőven omlott Nándor ostromában. "Húnyt vezérem ifju szép sugára" Szól az ősz most "éljen a király! " A vadásznak vér tolúl arcára S még kupája illetetlen áll. "Illetetlen mért hagyod kupádat? Fogd fel, gyermek, és kövesd apádat. " "Mert apád én kétszer is lehetnék És ha ittam, az nincs cenkekért; Talpig ember, akit én említék, Nem gyaláz meg ő oly hősi vért! " S illetődve s méltóság szemében, Kél az ifju, tölt pohár kezében: "Éljen hát a hős vezér magzatja, Addig éljen, míg a honnak él! Madách Imre: Az ember tragédiája (elemzés színenként) - Oldal 13 a 13-ből - Műelemzés Blog. De szakadjon élte pillanatja, Melyben attól elpártolni kél; Egy király se inkább, mint hitetlen: Nyűg a népen a rosz s tehetetlen. " S mind zajosban, mindig hevesebben Víg beszéd közt a gyors óra ment.
Történelmi korszak: Mátyás király uralkodása, de nem szerepel konkrét évszám, így csak következtethetünk a dátumra. Egyes elemzők szerint a történet 1464-ben játszódik, mert Mátyást királyként említi a vers, és bár királlyá választása 1458-ban történt, ténylegesen csak 1464-ben koronázták meg. 1464-ben Mátyás 21 éves volt (1443-ban született), az agg Peterdi, mivel "kétszer apja lehetne" a királynak, jó hatvanas. Szép Ilonka életkorára vonatkozóan nincs jelzés a versben, de annyi érzékelhető, hogy nagyon fiatalka (15-16 éves talán). A király családi állapotát tekintve özvegy volt ekkor (első felesége gyermekszülés közben halt meg nagyon fiatalon). Némi zavart kelt a dátumokban, hogy Bécs elfoglalása, ami a költemény III. részében szerepel, 1485-ben történt – nem telhet el 21 év a II. Szlovákiai Magyar Adatbank » Tőzsér Árpád: Előszó a véghez. (Vörösmarty Mihály Előszó c. versének a talányairól). Forrás, 2001, 3. sz., 44-47. p.. és a III. rész között, ez túl hosszú idő. Hiszen 1485-ben Mátyás 42 éves volt, Ilonka harmincas, az ősz Peterdi meg rég halott kéne legyen. Így aztán vagy a vers elejét, vagy a végét nem vehetjük figyelembe a dátum meghatározásakor.
"Hol van ő, a nyájas ösmeretlen? Mily szerencse fordúlt életén? Honn-e, vagy tán messze költözötten Jár az őzek hűvös rejtekén? " Kérdi titkon aggó gondolattal, S arca majd ég, majd szinében elhal. S felrobognak hadvész-ülte képpel Újlaki s a megbékült Garák. S a király jő, fölség érzetével Környékezvén őt a hős apák. Ősz Peterdi ösmer vendégére, A király az: "Áldás életére! " "Fény nevére, áldás életére! " Fenn kiáltja minden hű ajak; Százszorozva visszazeng nevére A hegy és völgy és a zárt falak. Haloványan hófehér szobornál Szép Ilonka némán és merőn áll. "A vadászhoz Mátyás udvarában Szép leánykám, elmenjünk-e hát? Jobb nekünk a Vértes vadonában Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád. " Szól az ősz jól sejtő fájdalommal, S a bús pár megy gond-sujtotta nyommal. És ha láttál szépen nőtt virágot Elhajolni belső baj miatt, Úgy hajolt el, félvén a világot, Szép Ilonka titkos bú alatt. Vörösmarty előszó elemzés. Társasága lángzó érzemények, Kínos emlék, és kihalt remények. A rövid, de gyötrő élet elfolyt, Szép Ilonka hervadt sír felé; Hervadása líliomhullás volt: Ártatlanság képe s bánaté.
Ennek előképe Mózes könyvében olvasható (Móz. I. 6): " Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében "). Az Isten azért őszült meg, mert az általa teremtett világ rossz lett, az emberben az állati rész diadalmaskodott. A lírai én tehát az ember kettős természetében (félig isten, félig állat) látja a történelmi célok kudarcának, a küzdelmek folytonos elbukásának okát. Ezt azonban nem Isten büntetésének tartja, sokkal inkább sorsszerűségnek. Mindez azt mutatja, hogy az emberiség léthelyzete eleve tragikus, történelme, sorsa a katasztrófák jegyében zajlik. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5