Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet - közismert nevén bonus-malus rendelet - által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
Áremelkedést hoz a pótdíj csökkentése A lapunk által megkeresett piaci szereplők többsége diplomatikusan úgy nyilatkozott: jelenleg vizsgálja az MNB körlevelét, illetve várják a jogszabály módosítását, és annak megfelelően lépnek majd. A kgfb-törvény szerint az új tarifákat 60 nappal a hatályba lépés előtt kell meghirdetni, vagyis a jövő január 1-jei díjakat 2020. november 1-ig kell nyilvánosságra hozni. Lehetséges persze, hogy ennél korábban megjelennek az új tarifák. Az szinte biztos, hogy ezúttal a piaci szereplők többsége kénytelen lesz új díjakat hirdetni, a vitatott károkozói pótdíjat ugyanis jóformán mindenki alkalmazza. "A legtöbb biztosítónál létezik ez a pótdíj, mi is alkalmazzuk" - mondta Tóth Sándor, a Köbe KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület értékesítési igazgatója. Ennek pedig egyszerű a magyarázata: ha a biztosítók többsége bünteti a károkozó autósokat, akkor a maradék is kénytelen ezt tenni, ellenkező esetben pillanatok alatt begyűjtheti az összes károkozót.
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM-rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos az AJB-39/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.
Általánosságban azonban elmondható, hogy minél tarkább kárelőzménnyel rendelkezünk, annál magasabbra nő pótdíjunk – az is előfordulhat, hogy nem lesz kedvünk gépjárművet fenntartani, ugyanis szélsőséges esetekben a biztosítók akár ötszörösét is elkérhetik a bonus-malus fokozatunk szerint nekünk javasolható díjnak. Az okozott kár mértéke azonban nem befolyásolja a károkozói pótdíj nagyságát. Legyen szó egy pár tízezer forintos javítási költséget maga után vonó karcolásról, vagy egy több millió forintos, személyi sérüléssel járó balesetről, a kiszabott pótdíj nagyságában nem fogunk különbséget érezni. Autóhoz vagy személyhez kapcsolódik? Személyhez, pontosabban a károkozó gépjármű üzembentartójához. Éppen ezért, ha több azonos kategóriájú autót üzemeltetünk párhuzamosan, nem számít, hogy melyikkel okoztunk kárt, mindegyik kötelező biztosításának nőhet tőle a díja, hiszen itt az üzemeltető van büntetve. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az sem számít, ki ült a volánnál, mikor kárt okozott gépjárművünkkel: ha nem mi vezettünk a baleset bekövetkeztekor, de a mi nevünkön van annak kgfb szerződése, a károkozói pótdíj is minket terhel majd.
Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.
Vasárnap reggel tűz ütött ki a budapesti Szent Imre kórházban. Egy fiatal nő életét már nem tudták megmenteni. Feltehetően egy dohányzó beteg okozta a tüzet. A kórház legfrissebb tájékoztatása szerint a lángok a földszinti detoxikálóból indulhattak, valószínűleg egy dohányzó beteg miatt. A elhunyt nő olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy már csak a holttestét találták meg a tűzoltók. Az épületből 56 beteget mentettek ki. Szent imre kórház k épület. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre: 18 járművel több mint 70 tűzoltó érkezett, továbbá 7 mentőegység, hogy ellássák és szükség esetén átszállítsák a betegeket - írja a Bors. Tűz a Szent Imre kórházban Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Mti Fotószerkesztőség/Mihádák Zoltán Először az udvarra terelték a betegeket, akik leginkább pizsamában és papucsban voltak, így a többi osztályról plédeket dobáltak nekik, hogy ne fázzanak meg. Győrfi Pál elmondta, a halálos áldozaton kívül még két férfit és egy nőt füstmérgezés gyanújával szállítottak át egy másik kórház toxikológiai osztályára.
Kásler Miklós, az EMMI minisztere is a helyszínre sietett az eset kapcsán, hogy tájékoztatást kapjon a történtekről. A kórház igazgatóját biztosította arról, hogy minden szükséges segítséget megkap. Szent imre kórház bőrgyógyászat. Ilyen élményben még nem volt részem! Mindenki pánikolt, füst árasztott el mindent, alig láttunk, csak a kétségbeesett kiabálás szűrődött át, de tettük a dolgunkat, hiszen mentenünk kellett az embereket" - mondta egy éjszakás dolgozó.
Karácsony estéjén szültem és nagyon kedves volt a szülésznő! Váradi Zsófia. Jól felszerelt, dekoratív szülőszobáik vannak, én pl TB alapon kádasban voltam! - támogatják a természetességet, legyen az a természetes szülés, anya-baba kapcsolat szülés alatt, figyelni a babára, mellre tétel az első pillanatokban, magán idő a szülés után a babával (2 óra). Én imádtam (párom nem így emlékszik, ő látta a fájdalmat amit ugye én elfelejtettem:D). A doki a végén mondta mindig, hogy mit csinál, hogy oké-e. Pl gátmetszés. A szülésznő pedig támogatott (12 órán keresztül! ) erősített. Amúgy nálam semmi különös nem volt, csak nehezen tágultam (kaptam oxitocint) így abban nem tudok véleményt mondani, hogy mi van akkor ha császár van vagy esetleges komplikáció adódik.. Szerencsére nem volt ilyen. Később viszont ha kérdésed van akkor menni kell a csecsemősök után. Sajnos én nem mentem sokszor, így voltak szoptatási gondjaim. Gondolom mindenhol így van. Menni kell utánuk szigorúan! Kiürítették a Szent Imre Kórházat. A gyermekágyas szobák változóak, én két fősben voltam és éjszakára is velem lehetett a babám ha úgy akartam.
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.