Statisztikák és kilátások Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre. Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák. Alzheimer kór oka. A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja. Másfelől viszont, sok embernél 80-85 éves kor után sem fordulnak elő az erre a betegségre jellemző tünetek, sőt, a boncolás sem mutatja ki a jellegzetes neuro-degeneratív szerkezeti eltéréseket az agyban.
A gondolkodás elveszítése Az Alzheimer-kórt először Alois Alzheimer, német ideggyógyász fogalmazta meg és írta le 1907-ben. A kórt az alábbiak szerint jellemezte: Gondolkodási és kognitív funkciók beszűkülése. Magatartásváltozás. Elbutulás. Majd gyors biológiai leépülés. Jellemzően a hatvan év felettieket érinti, Magyarországon jelenleg kétszázezer ember szenved ebben a betegségben - a 65 év felettiek 5%-a és a nyolcvan év felettiek 20%-a. A tudomány mai állása szerint az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan betegség. Kialakulása Kialakulásának oka nem teljesen ismert. Bizonyos dolgok hatással vannak rá, de nem tudni miért vagy hogyan. A betegeknél megfigyelhető egy jelentős immunológiai eltérés, valamint anyagcserezavar is. De sokak szerint szociológiai okai is vannak, sőt azt is megfigyelték, hogy általában az iskolázottabbakat, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeztek, jobban érinti. Alzheimer kór okami. Egyes családokban a betegség halmozódva jelentkezik, tehát nem zárható ki a genetikai örökítés, vagy hajlam lehetősége sem.
A világ felnőtt lakossága együtt 287 millió tonnát nyom - monitormagazin 2012. június 18. Ha a világ felnőtt lakossága egyszerre lépne rá egy mérlegre, az 287 millió tonnát mutatna brit kutatók becslése szerint, akik a BioMedCentral Public Health című szakfolyóiratban úgy értékelték ezt az adatot, hogy ráférne az emberiségre egy kis fogyás. A túlsúlyosnak számító emberek összesen 15 millió tonna többletsúlyt hordoznak, ez a szám megfelel egy közepes méretű ország teljes lakossága együttes testsúlyának. Az elhízottnak számító felnőttek összesen további 3, 5 millió kilogrammal növelik az emberiség tömegét. "Mindenki elfogadja, hogy a népességszám növekedése veszélyezteti a globális környezeti fenntarthatóságot. Tanulmányunk megmutatja, hogy a népesség elhízása szintén alapvető fenyegetést hordoz" - mondta Ian Roberts, a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Roberts és kutatótársai elemzésükhöz a világ 2005-ös népességadatait használták fel, amelyekhez társították az egyes országok felnőtt lakosságának átlagos testtömegindexét (BMI), valamint a túlsúlyos vagy elhízott emberek arányát is.
millió A világ legnépesebb városai, az ötödik helyen szerepelnekA vezetők Sanghaj (Japán), Isztambul (Törökország), Mumbai (India), Tokió (Japán), Karachi (Pakisztán). A legnagyobb "méhkaptár", amelyben sok ember él, dolgozik, szórakozik, születik és meghal, ezek Mexikóváros, Bombay, Buenos Aires, Dacca. Mit tegyünk, az emberek inkább a fővárosokban élnek, mert több lehetőség van önmegvalósításra és jövedelemre. Sokan tudják, hogy a kínai kormány csodálkozotta születési arány csökkentése, a "megengedett" gyermekszám csökkentése: egy család - egy gyermek. A második bébi megjelenő bűncselekményeket büntették meg, fenyegetették őket a távoli területekre való kilakoltatással és más büntetésekkel. A túlzsúfolt Indiában kívánatos, hogy legfeljebb két gyermek legyen. És mindez azért, mert a világ országainak lakossága és pontosabban az egyes lakosok száma jelentősen különbözik egymástól. És a vezető pozíciók e listában a fent említett Kína és India közé tartoznak. A különbség szignifikáns: Kína lakossága 1, 3 milliárd, India közel 1, 2 milliárd, az Egyesült Államokban a harmadik helyen, 310 millió dollár, az "óriási" 142 millió emberrel csak kilencedik helyen van.. Tuvalu bezárja a listát - benne 10 ezer és a Vatikán - 800 (! )
5. Mexikóváros, Mexikó – 21, 7 millió Mexikóváros Fotó: 123rf Mexikó teljes lakosságának 20%-a fővárosban, Mexikóvárosban él. Ez a city ékes példája annak, hogy a világ legnagyobb városai nem mindig nagy, sík területre épülnek, ugyanis a metropolisz legmagasabb pontja 3900 m magasan van, de a legalacsonyabban fekvő része is 2230 méterrel a tengerszint felett található. Mivel nagyon gyors volt a betelepülés, így nem könnyű lakóhelyet találni a városban, az utóbbi 2 évben lassult csak le a népesedés növekedése. 4. São Paulo, Brazília – 22 millió São Paulo Fotó: 123rf Az egész Amerikai kontinens legnagyobb városa, amely a sok bevándorló miatt kulturális szempontból Dél-Amerika legszínesebb városa. A São Paulóiak 81%-a vallja magát bevándorlók leszármazottjának, tehát a gazdasági központban és az agglomerációban alig él őslakos. Előrejelzések szerint 2030-ra a város lakossága elérheti a 23 milliót. 3. Sanghaj, Kína – 27 millió Fotó: Unsplash Sanghaj a világ legnagyobb területű városa, emellett az elmúlt 20 évben a leggyorsabban fejlődő nagyváros: 2050-re 50 millió lakosnak kell osztozkodnia Kína (sőt, egész Távol-Kelet) egyik legfontosabb kereskedelmi pontján, amely a 19. században erősödött meg a város a textiliparának és halászatának köszönhetően.
7. Kairó, Egyiptom – 20, 9 millió Kairó Fotó: Unsplash Egyiptom fővárosa évezredek óta nagyon fontos csomópont a Nílus és a Vörös-tenger közelsége miatt. A 4. században kezdtek betelepülni a lakosok, majd a középkorban lelassult a népességnövekedés a betegségek és háborúk miatt. Egyiptom második nagyvárosa Alexandria, de az is 30%-kal kisebb, mint Kairó. A főváros számtalan irányító funkciót lát el: politikai, gazdasági és kulturális központ, sőt az egész arab világnak, Közel-Keletnek, valamint az iszlám vallásnak az egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. 6. Dakka, Banglades – 21 millió Dakka Fotó: Pexels Banglades fővárosa számokban: 1 négyzetkilométerre 23 ezer ember jut, naponta (! ) 2000 ember költözik a városba és 3 millió ember él nyomornegyedben. A klímaváltozás miatt olyan sok természeti csapás sújtja az országot, hogy a legtöbb ember kényszerből utazik a fővárosba, nincs más lehetőségük. A bangladesiek negyede a létminimum alatt él, de ha még házukat is elmossa a víz, vagy a termőföldjük használhatatlanná válik, akkor csak a nagyvárosban tudnak szerencsét próbálni.