Angliában, az atlanti-óceáni és mediterrán fürdőhelyeken látható pompás példányok mellett máshol különösen a szép szürke forma, a "kék" vagy hamvas cédrus (C. atlantica `Glauca` és `Argentea`) úgy látszik, most éli múlt század végi, századfordulói klasszikus kora óta második felvirágzását: a szép új házak, nyírott gyepfelületek növényállományához az álciprusok mellett egy-egy kulcshelyre ültetett atlasz cédrus ugyanolyan természetességgel társul, mint valamikor a szép villák kertjéhez az ezüstfenyő, amelynek csaknem kizárólagos kultusza mindmáig töretlen nálunk. Úgy látszik azonban, hogy ahol az éghajlat engedi, napjainkban mindenütt győz a kék atlasz cédrus! Ahogy park- és kertépítészetünkben a szabályos mértani vonalakat felváltották a lágyabb, természetesebb formák, úgy egyre idegenebbé vált az ezüstfenyők merev, szabályos kúpja. Újabb építészetünk összefüggő ablaksoros épületeihez, kiugró teraszaihoz kitűnően illeszkedik a cédrusok már fiatal korban vízszintesen tagolt ágrendszere.
Sírva kék atlasz cédrus Egy Atlasz cédrus ág tűkkel és bójákkal.
5 900 Ft – 8 900 Ft Az árak bruttóban értendőek és 0% áfát tartalmaznak A Kék Atlasz cédrus (Cedrus Atlantica Glauca) rendkívül nagy díszítőértékű, különleges fenyő, kékes ezüstös levelei, eleinte ritkás, idősebb korban sűrűsödő, kúpos ágrendszere az egyik legszebb kerti fenyővé teszi. Hő és szárazságtűrő, megbízhatóan télálló. Nagy, 40 m magas, széles fává fejlődik. Tobozai a második vagy a harmadik évben érnek be, majd szétesnek. Méretek: Törlés Kék Atlasz Cédrus 30-40 cm / 60-80 cm mennyiség
A cédrusok koronája a környezet igénye szerint rugalmasan alakítható: irányított ágaival felületek fedhetők el, a zárt koronában átlátást engedő rések nyithatók, a fa ágai a gyepfelületre szinte talajtakaróként vezethetők, vagy a földszinti, emeleti teraszok térbeli folytatásaként alakíthatók. Mindehhez társul a fa nagy ellenállóképessége, érzéketlensége hidegre és szárazságra, és az a kitűnő tulajdonsága, hogy sem a kor, sem az ágszáradás vagy ágtörés nem okoz olyan pótolhatatlan veszteséget, mint az ezüstfenyőknél: a sérülésnél gyorsan újra kihajt, vagy egy szomszédos ág vezetésével a hiány könnyen kiegészíthető. Az atlasz cédrus sajátossága végül még az a kellemes, déli hangulat is, amely részben talán a déli tájak élményeivel magunkkal hozott képzettársítás, részben viszont az a tény, hogy az észak ki koronafelületű, nagy szél- és hóterheléstől alakított sudaras fáival szemben a déli fenyőkre a lágy, a teret természetességgel kitöltő formák a jellemzőek. Ez olyan eszköz, amellyel a kertépítő, kerttervező hatásosan bánhat, hangulatot formálhat.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Atlaszcédrus erdősítési kísérlet a dél-alföldi homokterületen IUCN Red List Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 11–12. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1 Taxonazonosítók Cedrus atlantica Wikidata: Q623489 Wikifajok: Cedrus libani subsp. atlantica APDB: 131097 EoL: 1033602 EPPO: CEUAT Kína Flórája: 200005267 GBIF: 5284702 GRIN: 9690 iNaturalist: 136234 IPNI: 50881822-1 Vörös lista: 42303 NCBI: 123597 NZOR: 7dbd4992-4cc3-40f8-a550-1ca2efcd3034 PalDat: Cedrus_atlantica Plant List: kew-2707315 POWO: Tropicos: 24900843 uBio: 4958966 WCSP: 382686 Pinus atlantica Wikidata: Q17357460 APDB: 200564 GBIF: 5284703 GRIN: 401583 IPNI: 262783-1 Tropicos: 50145658 WCSP: 380510
Két fő faja a himalájai és a libanoni cédrus, utóbbinak három alfaja az Atlasz, Ciprusi és Tauruszi cédrus. A himalájai cédrus a Himalája nyugati oldalán, a libanoni cédrus számtalan alfaja pedig a Mediterráneum vidékein él. Értékes, illatos fáját már az ókorban is sokra tartották, mivel többek között a hajóépítés egyik kiváló alapanyaga volt. Mára az egyre növő fakitermelés jelentősen megritkította állományukat. Ezek a csodás, nagyméretű és rendkívül hosszú életciklusú fák nagyobb kertek, parkok impozáns növényei. A fenyők nagy többségétől eltérően porzós virágzatuk is toboz. A hím és nővirágok egyaránt nagyok, mutatósak. Ciprusi fajának kivételével minden fajának, alfajának számos kertészeti változatát termesztik. Szinte bármilyen talajon megmaradnak, ha az megfelelően mélyrétegű és tápanyagban gazdag. Védett helyen, kellő öntözéssel több kertészeti változat is megfelelően gyorsan gyarapodik. Erősen kötött agyagtalajba és fagyzugos helyekre ne ültessük őket, mert a téli pangó vizet nehezen viselik.
[1] 1781. október 25-én kiadta II. József türelmi rendeletét, amelyben szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestánsoknak, és megengedte számukra a hivatalviselést. Bár I. Lipót óta már nem üldözték a protestánsokat, csak ez a rendelet biztosított teljes toleranciát. [2] II. József 1782. január 12-én kiadott rendeletében feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek "hasznos munkát", azaz oktatást, képzést vagy termelést. Az egyházi ünnepnapok számát is csökkentette. [1] Az esemény [ szerkesztés] VI. Piusz pápa a császárt az egyházát érintő rendeletek visszavonására szerette volna bírni, ezért 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A fordított Canossa-járás azonban annyira eredménytelen volt, hogy 1783 decemberében már a pápának kellett engedményeket tenni a császárnak, amikor az Rómába látogatott, megakadályozva ezzel, hogy az osztrák egyház elszakadjon a Szentszéktől. Melyik magyar király nevéhez köthető a "fordított Canossa-járás"? - Kvízkérdések - Híres emberek általában. [1] Jegyzetek [ szerkesztés]
Henrik és a pápa között nem sokkal később újra háborúskodásra került sor, minek folytán Gergely másodszorra is kiátkozta a német-római uralkodót. Henrik ekkor már nem bizonyult ennyire alázatosnak: seregével elfoglalta Rómát, és ellenpápát állított III. Kelemen személyében, akivel ismét császárrá koronáztatta magát. Gergely pápa száműzetésben halt meg, az invesztitúraharcot első körben tehát a császár nyerte. A Canossa-járást többféleképp értelmezte az utókor, egyesek ügyes politikai manővert látnak benne, mellyel a császár időt nyert magának, hogy felkészülhessen a háborúra. Canossa-járás – Wikipédia. Történészek azt is felvetették, hogy az egész a külvilágnak szóló színjáték volt, melynek részleteiről előzetesen megegyeztek a felek. Bármi is legyen az igazság, a Canossa-járás úgy került be a köznyelvbe, mint a vesztes pozícióba jutott fél bűnbánata és megalázkodása a megbocsátásért. A kifejezés az irodalomban is felbukkan. Híressé vált Otto von Bismarck német kancellár mondása is, miszerint "Nem fogunk Canossát járni – sem testben, sem lélekben".
Az időpont 1077 januárja, a helyszín Canossa, a szereposztás pedig következő. Kint álló férfi: IV. Henrik német-római császár. Beengedő férfi: VII. Gergely pápa. A tét a pápai átok visszavonása. A híres reformjairól ismert Gergely pápa 1073-ban került Szent Péter trónusára, és megválasztására a német-római császár is áldását adta. Nem sokkal később azonban súlyos kenyértörésre került sor az egyházi és a világi hatalom között. Az új pápa legfontosabb feladatának tekintette az egyház megreformálását – bevezette többek közt a cölibátust és a hivatalok adásvételének tiltását –, és azt is szerette volna elérni, hogy hatalma megerősödjön a keresztény világban. Fordított canossa jars of clay. Ez utóbbi célja szembement Henrik császár akaratával, aki saját maga szeretett volna püspököket választani birodalma területén (ezt a konfliktust nevezi a történelem invesztitúraharcnak). Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz? Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye?
A történelem mindig ismétli önmagát – szokás mondani. Annál is inkább érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy milyen igazán érdekes intézmények léteztek az emberi történelem során. (x) Sokan visszamennének az ókorig – és habár innen is lehet bőséggel példákat meríteni, érdemes lehet a középkor történelmét megvizsgálni. Ott is az egyik legérdekesebben kibontakozó jelenetet: az invesztitúra harcokat. Mit jelent az, hogy "invesztitúra"? Az invesztitúra nem más, mint az egyházi tisztségbe való beiktatás joga – írja a Profifelkészítő oktatási portál. Sokan azt gondolják, hogy ez a fogalom nem más, mint a két fél között kialakuló harc, mely a Német-Római császárság és a Pápaság volt. Hogyan zajlottak az invesztitúra harcok? Az invesztitúra harcok rendkívül véres múltra tekintenek vissza. Miért? Azért, mert a két legerősebb korabeli hatalom között bontakozott ki hatalommegosztás. A harcok több évszázadon keresztül dúltak, végül a Német-Római Császárság széteséséhez vezettek. Ugyanis a pápaság mindenkit az uralkodó ellen fordított, ennek köszönhetően erőik felőrlődtek az összezáródó gyűrűben.