Hanság kerékpárút Ezt a túrát (amennyiben vasúton érkezünk), Fertődön vagy Mosonmagyaróváron érdemes kezdeni. Magyaróvár történelmi belvárosából indulva 10 km kerékpárúton és kisforgalmú mellékúton történő kerekezést követően érjük el Mosonszolnokot, majd innen 11 km kisforgalmú közúton (a határnyitás után új életre kelt) Albertkázmérpuszta, illetve további 5 km kisforgalmú közúton Várbalog. Hany Istók tanösvény látnivaló a TúraBÁZIS-ban. Várbalogtól 14 km kisforgalmú mellékúton Jánossomorja és további 7 km kisforgalmú közúton Hanságfalva. Innen (a Hanság vadregényes táján át, a Mosontarcsai-híd érintésével) 21 km murvás út vezet Tőzeggyármajorba. Innen 6 km kisforgalmú mellékúton való tekerés után, a pomogyi (Pamhagen) határátkelő érintésével további 9 km kerékpárúton történő biciklizéssel érünk Fertődre. Az egy vagy két napos túra hossza 83 km. Ha a túrát 2 nap alatt tesszük meg, vagy hosszabb tekerésre is képesek vagyunk, akkor tehetünk egy kitérőt a Király-tó és a Hany Istók tanösvény felé, majd Osli, Öntésmajor (Hanság Élővilága kiállítás), Miklósmajor érintésével csatlakozhatunk vissza Tőzeggyármajor közelében az eredeti túraútvonalba.
Hany Istók szobra - Fertőhomok - Békakonty tanösvény - YouTube
Távolság: 17 Km - kerékpárral javasolt irány: Csorna - Barbacs - Maglóca - Csatárimajor - Acsalag - Földsziget - majd Földszigetet elhagyva, 1km-en belül jobb oldalt lesz egy kavicsos út. Távolság: 21 Km A másik kerékpáros útvonalat pedig lejjebb fogom bővebben leírni. Távolság: 14 Km Térkép: Leírás: Csorna - Farád - majd földúton Földsziget - Madárvárta Csornát elhagyva a kerékpárúton elérjük Farádot. Ott a második utcán jobbra kell fordulni, ahogy a térkép is mutatja. A gazdaságig aszfalt út vezet, onnan pedig kavicsos út lesz majd a hídig. A képen látható romos épület után van a híd és egyenesen kell továbbhaladni. Eltévedni nem lehet, mindig csak egyenesen kell menni ameddig lehet. Itt ér véget az "egyenes". Nyugat Bringa. Alább a képen látható, hogy jobbra tart a nyomvonal, utána pedig majd a balra kanyarodó úton kell haladni. A traktorok már jól kitaposták az eredeti nyomvonalat, de az "új út", ami a búzatábla szélén visz, egész jól járható. Kb. 500-600 métert kell haladni és egy jobb oldalt található ház mellett eltekerve, kiérünk a műúthoz: Miután itt balra fordultunk (Kapuvár irányába) a műúton haladva kb 1, 5 Km múlva elérjük a jobb oldalt lévő kavicsos utat.
Ahol ezt a táblát látjátok, ott kell lefordulni: Innen egy kb. 1 km-es kavicsos út vár ránk és el is értük a helyszínt, Madárvártát: Röviden ennyi lenne az útvonal, de ha bármilyen kérdés van, keressetek bátran! Egy tanács azoknak, akik a terepen való kerékpáros útvonalat választják: eső után 1-2 napig nem véve, ha szerettek dagonyázni:-) Remélem mihamarabb tudok jelentkezni a következő Hanság túrával! Kellemes kirándulást! Írta: Tóth Gábor
Nincs értékelés 8óra Túra, kirándulás, természeti látnivaló (barlang, tanösvény, vízesés, forrás, tó, arborétum, botanikus kert) A Bakony központi részén a Kőris-hegyet és a Vajda Péter-kilátó t mindenképp érdemes meglátogatni. Már csak azért is, mert a hegy tetejére kalandos út vezet gyönyörű, hatalmas bükkök árnyas erdején keresztül, és nem utolsósorban, mert ez a Bakony legmagasabb pontja. A Kőris-hegy tetején, amely 709 méteres tengerszint feletti magasságával a Bakony legmagasabb pontja, áll az 1920-ban épített, majd 1962-ben és 2002-ben felújított, faszerkezetes Vajda Péter-kilátó. A kilátószintről nagyjából északkeleti irányban látszik a hatalmas fenyőfői ősfenyves, és Fenyőfő templomtornya. Mögöttük a bakonyalji táj belesimul a Kisalföld síkjába. A távolban feltűnik a Somló jellegzetes, lapos tetejű tömbje, még keletebbre fordítva tekintetünket azonosíthatjuk a Pannonhalmi Apátság magasan trónoló épületét. Keleten Borzavár, Porva és Zirc épületei pöttyözik a szántókat és legelőket.
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, ezt követően pedig 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is. A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.
Vajda Péter Kilátó - Kőrishegy Látványosság A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, ezt követően pedig 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is. A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.
Utunkat Magyarország legmagasabban fekvő városában, Zircen kezdtük és a kék jelzésen nyugati, délnyugati irányban haladva a környék legkisebb településén, Németbányán fejeztük be.