Forrás: 2020. 09. 06. 16:04 Immár Gerő András történész is élesen elhatárolódik attól az MSZP, a Párbeszéd, a DK, az LMP és a Momentum alkotta ellenzéki összefogástól, amely az antiszemita és rasszista megnyilvánulásairól elhíresült Bíró László képviselőt jelöli a szerencsi időközi választásra. A történész az Élet és Irodalom hetilapban közölt írásában felidézte, hogy az antiszemitizmusnak nemcsak a jobb-, hanem a baloldalon is vannak gyökerei, amely Karl Marxszal, a modern baloldaliság atyjával indult, aki maga is zsidó származású volt, de Rákosi Mátyásra, valamint Sztálinra is jogosan illeszthető az antiszemita jelző. Brüsszel miért hallgat? A brüsszeli bürokrácia csendben tudomásul vette, hogy a magyar ellenzék egy antiszemita, rasszista jelöltet állított egy időközi választáson – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A jobbikos Bíró támogatása a magát antirasszistának valló baloldaltól teljesen elfogadhatatlan – véli a Habsburg Intézet vezetője, aki szerint most az történik – már nem először a baloldal történetében –, hogy "a politikai pragmatizmus érdekében szemet hunynak a rasszizmus felett, sőt ténylegesen támogatják azt, miközben hangosan hirdetik, hogy ők mindenfajta cigány- és zsidóellenességet elítélnek".
Színes biográfia Az életrajza szerint az 1990 óta a CEU történelem tanszékén tanító Gerő korábban egy másik, sokat vitatott kormányzati projektben vállalt munkát: felkérték a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozására, amiben ő örömmel vett részt. Ennek történetét a saját honlapján is elmesélte, illetve nemrég a hírportálon védte meg a Schmidt Mária kormánybiztos felügyelte – közben az EMIH szakmai irányítása alá került – projektet. Gerő négy évvel ezelőtt a lapunk hasábjain szintén védelmébe vette a beruházást a holokauszt egyik legjelentősebb hazai kutatójával, Karsai Lászlóval vitatkozva. Jók és rosszak Karsai László, a Mazsihisz történész szakértője legújabb cikkének ez az alcíme: "Vitában Gerő Andrással". Általában szeretem az érdemi vitákat. Gerő igazgatja a 2003-ban még az MSZP-SZDSZ-kormány által alapított Habsburg Intézetet, ami 2011 óta már a Schmidt vezette Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványhoz tartozik, ennek kebelén működik a Terror Háza is.
Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2009. Európai koordináták- Szekuláris ellenségképek · Kultúrharc: Németo. -ban és az osztrák területeken 1870', Monarchia magyar részén 1890'. · Szekularizáció-> újfajta interpretációs séma elterjedése: evolucionizmus: a fejlődés eszméje diadalmaskodott, miközben egyre többen lettek szenvedő alanyai. A vallási jellegű eszmei koordináták elvilágiasodtak: a dualitás is, a Sátán is evilági a kül. új eszmerendszerekben. · A nemzet szekuláris istenség. Ellensége, az Ördög is szekuláris. · 1880'- 90' új megváltástanok különböző evolucionista természeti törvényekkel, mindegyik lefordítható a tömegpolitika nyelvére. -> 3 jelentős értelmezési irány: o Szociál-darwinizmus: a fajok közti hierarchia a természeti-társadalmi törvény. Arthur de Gobineau: Esszé az emberi fajok egyenlőtlenségéről. Houston Stewart Chamberlain: Die Grundlagen des 19. Jahrhunderts. (pángermán, 30 évi házasság után elvált félig zsidó feleségétől és elvette Wagner lányát) o Nemek közti hierarchia.
2018. június 18. 13:51 Összekeverik a történeti elemzés és az utólagosan működő emlékezetpolitika fogalmát. Hatalom, politika 2018. május 7. 15:40 "Tisza Kálmán pontosan tudta, hogy az ellenzéknek az a dolga, hogy beszéljen, neki pedig, hogy cselekedjen. Így van ezzel Orbán Viktor is" – állítja Gerő András. A történész szerint Tisza és Orbán is tudták, miben áll a hatalom természete. A két miniszterelnök közötti további hasonlóságokról és különbségekről, valamint a Monarchia kori migrációról és identitásvitákról is beszélgettünk az MTA doktorával, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójával. Nagyinterjúnkban Gerő hangot adott annak is: nem érti, hogy a mai jobboldal miért hagyja ki Tisza Kálmánt a magyar polgári emlékezetpolitikából?
Gerő András abból a szellemi műhelyből kritizál most, amely a történelem hamisításában élenjár. Disznóföldelő Aggregátor 2012. 16 269 Hogy Gerő mi akart lenni, azt nem tudom. Csak azt, hogy azok növelték olyan nagyra, hogy most Romsics-Gerő "vitáról" beszélünk, akik leginkább eltüntették volna az írását. Viszont fogadni mernék, hogy Gerőből már nem lesz soha akadémikus, pedig biztos pályázott volna a posztra. Előzmény: Törölt nick (267) 265 Te idézted ezt a cikket: "A magyar szellemi életet újabb katasztrófa fenyegeti. Kiváltója Gerő András cikke, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy Romsics Ignác (aki egyébként "egy tehetséges, kedves ember") mint történész antiszemita. Ez – ha igaz – még maradhatott volna Romsics vagy – ha nem igaz – Gerő lelkiismereti tragédiája. Ami ebből az esetleg csak a szűk történészszakmát érintő, néhány szereplős drámából nemzeti katasztrófát csinált (vagy csinálhat), az a magyar értelmiségi nagyközönség reakciója: a Rubicon című folyóirat, melynek Romsics szerkesztőbizottsági tagja, nem vitát nyitott Gerő írásáról, hanem azt "durva inszinuációnak" minősítvén aláírásgyűjtést szervezett, aminek eredményeként mindjárt az első menetben 86 neves értelmiségi, majd utánuk a tiltakozók tömege védte meg Romsicsot: nem, az nem lehet, hogy Romsics antiszemita legyen. "
Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket - véli Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik. "A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat" - közölte a miniszter. A Csikós-udvar idén szeptemberben már csatlakozhat a Budapesti Borfesztivál helyszíneihez, majd remélhetőleg ezt követően is a budapestiek és minden magyar számára kedvelt kikapcsolódási helyként fog szolgálni - mondta az MTI szerint Gulyás Gergely. A Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze.
Határidő előtt elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója. Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket - mondta el az épület keddi sajtóbejárásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette: itt is sikerült helyreállítani a múlt egy dicső művészeti alkotását, ráadásul határidő előtt. Mint hangsúlyozta, a budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik, amely az egész ország számára büszkeségre ad okot, ráadásul a főváros számára szükséges közösségi tereket hoz létre. "A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat" - közölte a miniszter.
Belföld 2021. szeptember 15. Először a Kulturális Örökség Napjai keretében, szombaton és vasárnap nyílnak meg a nagyközönség előtt. Határidő előtt elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója, amelyek először a Kulturális Örökség Napjai keretében, szombaton és vasárnap nyílnak meg a nagyközönség előtt. Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket – mondta el az épület keddi sajtóbejárásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hangsúlyozta, a budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik, amely az egész ország számára büszkeségre ad okot, ráadásul a főváros számára szükséges közösségi tereket hoz létre. A Csikós-udvar és a Budavári Palotanegyed újjáépített Lovardája (j) 2021. szeptember 14-én.
Elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagy részének rekonstrukciója. "Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket" – fogalmazott az épületek keddi megtekintése alkalmával Gulyás Gergely. A miniszter szerint sikerült egy dicső és nagy múltra visszatekintő alkotást helyreállítani. Gulyás Gergely szerint a budai Vár felújító munkálatai és az I. kerület fejlesztése is az egész országot büszkeséggel töltheti el. A miniszter szerint a főváros számára is szükséges közösségi tereket sikerült a Hauszmann-program keretében létrehozniuk. "A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat" – tette hozzá Gulyás. Gulyás a bejáráson azt is elmondta, hogy a Csikós-udvar már idén szeptemberben a Budapesti Borfesztivál egyik helyszíne lehet.
A miniszter reményei szerint pedig később a budapestiek egyik kedvelt kikapcsolódási területévé is válik. Még 2016-ban L. Simon László nyilatkozta az Origónak, hogy nem lehet tudni, mennyibe fog kerülni a budai Vár teljes rekonstrukciója. A felújítás kezdetekor csak a budavári Lovarda újjáépítésére 3, 4 milliárd forintot szántak. (Kiemelt képünk illusztráció: Hadik András lovasszobra a budai Várban. Fotó: Shutterstock)
"Célunk a Budavári Palotanegyedet visszaadni az embereknek, a városrészt visszavarrni Budapest városszövetébe" – fogalmazott. A Stöckl-lépcső a Budavári Palotanegyed újjáépített Lovardájánál, a Csikós-udvarban 2021. (MTI/Soós Lajos) A Várkert Bazár, a Karmelita kolostor, a Főőrség, a palota déli összekötő szárnya és benne a Szent István-terem újjáépítésével, a Lovarda és a környező területek átadásával a munkának még koránt sincs vége. Már megkezdődött a József főhercegi palota és az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése, és a jövő héten hozzáfognak a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciójához, majd novemberben megindul a palota A épületének felújítást megelőző feltárása is – közölte Fodor Gergely. (MTI)
Fodor Gergely kiemelte, hogy gondoskodtak az akadálymentes megközelítésről is: a Palota útról két nagy kapacitású lift szállítja a látogatókat a Csikós-udvarra, de újjáépítették az ország egyik legszebb történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt is, amely a Hunyadi-udvarral teremt összeköttetést. "Célunk a Budavári Palotanegyedet visszaadni az embereknek, a városrészt visszavarrni Budapest városszövetébe" - fogalmazott.