Nem csak követte, de személyesen is ismerte Rubenst, sőt együtt is dolgoztak az 1630-as években; művészetét Inspiráló kortársai közt tartják számon a Caravaggio – követő Bartolomeo Manfredit is. Nem meglepő tehát, hogy a monumentalitás, a grandiózus kompozíciók jellemzik Seghers világát is és nem kivétel ez alól az Angyali Üdvözlet sem, mely a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében gyakorlatilag száz éve várja, hogy újra felfedezzék. Ez persze nem azt jelenti, hogy elfeledve, gondozatlanul hevert a raktárban. Igenis elő-elő kellett venni időnként, mert – nagy méretű, fatáblára készített kép lévén – sajnos visszatérő jelenségként mutatkozott a festékréteg hólyagos felemelkedése a kép egész felületén. 1912-ben, 1993-ban és 1997-ben, valamint 2004-ben is jelezték a problémát illetve helyileg konzerválták a problémás területeket, ezek a "tűzoltó" beavatkozások viszont nem hozhattak tartós eredményt. Réteg réteg hátán A festmény vastag, fehér alapozására a festő színes aláfestő rétegeket tett fel, melyek alapjául szolgáltak a pasztózus, lendületes ecsetvonásoknak.
Az Angyali üdvözlet Simone Martini alkotása, a firenzei Uffizi képtárban található. A képet Martini fára festette 1333-ban, az elkészítésben Lippo Memmi is közreműködött. A kép mérete 265×305 cm, eredetileg a sienai dóm Sant'Ansano-oltárára készült. A képet mindkét festő szignálta és dátumozta az alul húzódó frízen. A kép két oldalán lévő szárnyakon Szent Ansanust és Szent Giuliettát ábrázolták, két szent alakját valószínűleg a művész sógora Lippo Memmi festette, erre utal, hogy a két alak nagymértékben különbözik a központi alakoktól. A csúcsíveken elhelyezkedő medaillonokban pedig Jeremiás, Ezékiel, Izajás és Dániel próféta láthatóak. Kezükben tekercseket tartanak, amik a megtestesülés misztériumára utalnak. Az oltárkép közepén, felül lévő tondó üres, valószínűleg Istent ábrázolta. A kép háttere egyenletes aranyszínű, a jelenet helyszínére a legcsekélyebb utalás sincs. A két főszereplő, Szűz Mária és Gábriel arkangyal között liliomokkal teli váza áll. Mária arcvonásai feszültek, úgy tűnik, mintha az angyal álmából ébresztette volna fel.
Álljon itt tanulmánya Seghers Angyali Üdvözletének ikonográfiájáról, első publikációjaként a témának: "A jelenet klasszikus "Angyali üdvözlet" kompozíció, felül az ég felé kinyíló épületbelsőt láttat. A fiatal Mária bal oldalon szőnyeggel leterített asztalnál olvas. A jobb oldalon térdre ereszkedő Gábriel arkangyal érkezését szelíd mosollyal, kezét mellére téve fogadja. Halvány sárga inget és kék köpenyt visel. Az előtérben ruhával telt varrókosár és egy szál padlóra vetett liliom szerepel. Az oltárkép felső íves részében lebegő angyalok és puttók röpködnek, némelyik tollas, egy angyal áttetsző rovarszárnyat visel. Középen fényárban jelenik meg a Szentlélek galamb képében, rá mutat Gábriel feltartott jobb kezével. Az arkangyal hímzett papi palástot (! ) visel, alatta fehér karing látható. Bal kezében mívesen megmunkált, hegyénél ékkő berakással gazdagított hírnök botot tart, ezt szokatlan pózban saját mellkasa (szíve? ) felé irányítja. A palást hímzett mintáit megfigyelve szembe ötlik két figurális jelenet.
A dúsan faragott, valóban aranyozott keret elég sérülékenynek mutatkozott, a fekete szennyeződéseket ezért csak körültekintően lehetett eltávolítani a felületéről. Az aprólékos munka azonban elérte célját, mert az eredeti arany réteg meglehetős épen megmaradt és némi pótlással szó szerint ragyogó lett a végeredmény. A festménynek azonban van egy jóval érdekesebb oldala is. Restaurátorként a legtöbb esetben a gyakorlat materiális talaján maradunk, noha elengedhetetlen számunkra az ikonográfiának és a művészet történetének megfelelő ismerete, ezeket inkább gyakorlati szempontból alkalmazzuk és kevésbé elméletek létrehozására. A festmény témája teljesen egyértelmű, bárki számára felismerhetően az angyali üdvözlet jelenetét ábrázolja. Figyelmes szemlélőnek azonban szemet szúrhat néhány különös részlet, néhány szokatlan elem a kompozícióban. Ebből a szempontból vizsgálva Gerard Seghers festménye egyedülálló és különleges alkotás, mely szerteágazó kutatásoknak lehetne alapja. Ebben a kivételes esetben nem művészettörténész, hanem maga az egyik festő-restaurátor, Velekei Mária tette a felfedezést.
2016. március 14-én új dallal jelentkezett az Ivan & the Párázol. Az új nótáról, amely a Ha megnyitod a szíved címet kapta, a csapat frontembere, Vitáris Iván elmondta: " Ez a dal a 2014-ben megjelent "Love is like (bourbon on the rocks)" című mű magyar átirata. A különleges az egészben az, hogy a szöveget Bródy János írta, aki hazánk talán egyik legjobb dalszerző szövegírója, a mi szemünkben meg különösen. Amikor az Illés Beatünnep turnéján mi is játszottunk, megismerkedhettünk a zenekar tagjaival, többek között Tinivel is, akit aztán tavaly egy Akváriumos koncertünkre elhívtunk, eljátszottunk két általa énekelt Illés dalt. Nagyon jól sikerült a dolog, és ez benne is elindított valamit, mert másnap elküldte ezt a szöveget a Love is like -ra. Mi azonnal éreztük, hogy ez nagyon jól fog működni, de várnunk kellett a megjelentetéssel, mert akkor a 3. nagylemezünkön, a The All Right Nows- on dolgoztunk, ezért csak most egy évre rá jelent meg ez a különlegesség. "- zárta gondolatait a klippel kapcsolatban Vitáris Iván.
Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban () részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások. Elfogadom
Persze voltak nyomai a szenvedésnek, ritkán, mikor néhanapján megfeledkezett magáról, kiült a meggyötörtség az arcára. Ilyenkor legalább húsz évvel idősebbnek tűnt a valós koránál. Most azonban nyoma sem volt ennek. Arra az estére minden más megszűnt létezni, csak ők voltak ketten, meg a fáradt béke és a keserédes melódiák.