De majdan, ha készül róla cikk, nagyon remélem, hogy a Bethlen Gábor téren található zsinagógát nem Bethlen Gábor téri zsinagóga, hanem Bethlen téri zsinagóga címen fogja megírni valaki. De például a helyrajzilag a Deák Ferenc téren található evangélikus templomot ostobaság volna Deák Ferenc téri evangélikus templomnak nevezni, ugyanis Deák téri evangélikus templom az ő becsületes köznyelvi neve, amit alátámaszt az egyházközség elnevezése is: Deák Téri Evangélikus Egyház. Szóval messzire vezet ez.... abba is hagyom. június 4., 08:41 (CEST) [ válasz] Deák téri evangélikus templom igy is van én alkottam (a cikket) Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 10:09 (CEST) [ válasz] Mélyen egyetértek P elvtárssal: fő a nemes eccerűség. Tekintve, hogy a templomnak se egyik, se másik nem a hivatalos neve (az még annak idején az őt építtető hitközségé volt), a mindenki által használt Rumbach utcai zsinagóga tűnik a legmegfelelőbbnek. – Bennó (beszól) 2007. június 4., 10:14 (CEST) [ válasz] Sőt mi több, át is mozgattam.
június 4., 10:45 (CEST) [ válasz] Hogy maga milyen okos... Csak vigyázzon, nehogy lángot kapjon a világ a maga zsenialitásának fáklyaként lobogó tüzétől. június 4., 11:08 (CEST) [ válasz] szerintem hasznosabb végigírni az olyan kis utcák nevét, amit kevesebben ismernek, az egyértelműség kedvéért is, főleg akkor ha több hasonló nevű utca is van, vagy ha ugyanolyan nevű utca több kerületben is van. Az ismertebb nevű utcáknál/tereknél lehet hogy jobb az egyszerű forma. pl Deák tér. Más helyeken pl {{ bplex}} is a teljes nevet használják A WP nem (elsősorban) pestieknek szól (nem is belvárosiaknak vagy hétkerületieknek), tehát a pesti rövid szóhasználat használata nem lehet indok. Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 11:47 (CEST) [ válasz] Nem hogy több utca nincs e néven, hanem hasonló sincs. Az egyszerűség és az egyértelműség között kell megtalálni a középutat. Azt remélem, hogy a milliónyi Rumbach utcai zsinagógát (az egész földön egyetlen ilyen van), csak nem fogják összekeverni mással.
június 4., 12:16 (CEST) [ válasz] OK ebben az esetben nem - maradjon a cím akkor, de sok olyan ucca van ahol több változat szerepelhet. (Szerkesztési ütközés után) Az egyértelműsítést szolgálja a szócikkben feltüntetett, házszám stb. szerinti pontos elérhetőség, ottan van, hogy Rumbach Sebestyén utcában található. Nem feltétlenül gondolnám, hogy pont az ismertebb nevű utcáknál lehet csak rövidíteni, egyrészt micsoda diszkrimináció ez? :-o másrészt pont Deák térből lehet vagy háromszáz Magyarországon, mégsem írjuk Budapest V. kerületi Deák Ferenc téri evangélikus templomnak, mernem. Amíg nem hivatalos nevén, mondjuk Budapesti Zsidó Hitközség Rumbach Sebestyén Utcai Kis Zsinagógája szerepel, addig a köznyelvi és leggyakrabban használt alak a megoldás. Lásd Deák tér megint. Bocsánat, a Budapest lexikonban éppen hogy a rövid nevet használják, már az én kiadásomban legalábbis. Pasztilla 2007. június 4., 12:29 (CEST) [ válasz] [3. az enyémben nem {{ bplex}} (1993)] Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 15:07 (CEST) [ válasz] de ezen nem fogok összeveszni senkivel valójában tökmindegy R. utca vagy RS utca.
Az a szörnyűséges néhány hét, aminek a végét jó esetben megérték, rossz esetben nem. Mert lelőtték őket, vagy "egyszerűen" csak nem bírták a zord körülményeket. Tömegsírba hányták őket. Háromezrüket. A Klauzál tér sokat mesélne, ha mesélni tudna A korábban Stephanplatznak nevezett, majd 1874-ben István térre magyarosított belső-erzsébetvárosi tér a XIX. század végén főleg a kispolgári rétegnek adott otthont, a városrész arculatát a kisiparos-, kereskedő- és szolgáltatószakmát képviselők, illetve a zsidó lakosság igen magas aránya határozta meg. Miklósy Gyula vidéki színigazgató színházat építtetett a téren, ahová a Nemzeti Színházzal elégedetlen kollégákat hívta elsősorban, a repertoáron pedig többek között Szigligeti Ede művei és francia vígjátékok szerepeltek. A színház 1874-ben tűzvészben megsemmisült, a helyén 1897-ben épült meg a Klauzál téri vásárcsarnok, ahol elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt. A század elején a téren keresztül járt a régi 2-es villamos. A gettó felszabadulásakor, 1945. január 18-án az utcákon több ezer temetetlen holttest feküdt, csak a téren több mint háromezer halott volt.
A hetvenes évek végére a helyzet tovább romlott: a tetőn és a kupolán rés tátongott, így a tóraszekrény a szabad ég alatt erősen megrongálódott, a női karzat egy része pedig leszakadt. A galambok szabadon ki-be röpködtek az épületben. A hitközség végül a '80-as évek végén eladta a menthetetlennek tűnő romos épületet a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak. A cég terveket készített az épület felújítására, amit iroda- és konferenciaközpontként (! ) kívánt hasznosítani, ám mivel a rendszerváltást követően csődbe ment, a felújítást nem tudta befejezni. Az ingatlan állami tulajdonba került. 2006-ban a zsidó hitközség ingatlancserével visszakapta az épületet, így újra hozzá lehetett fogni a rekonstrukcióhoz. Szerencsére a felújítás során néhány viszonylag épségben maradt elemre lehetett támaszkodni: csodával határos módon vészelték át a viharos évtizedeket például a női karzat alatti fakazetták, az ajtók, vagy a bima acélrácsa. Tekintettel arra, hogy a felújítási koncepció értelmében a szakrális tér helyreállítását úgy kellett megvalósítani, hogy a zsinagóga közösségi, kulturális tér szerepét is betölthesse, az egykori fapadok helyére székeket helyeztek el.
A Nemzet Színészét péntek délután a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Sztankay István színművész szeptember 12-én, 79 évesen, hosszas betegség után hunyt el. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész 1936-ban született. A színművészeti egyetemre 1957-ben vették fel, majd diplomája megszerzése után Miskolcon játszott két évig, majd a Nemzeti Színházban 11, a Madách Színházban pedig 14 évig dolgozott, 1991-ben szerződött a József Attila Színházhoz, ahol 2006-ban örökös tag lett. Sztankay Istvánt péntek délután fél négykor kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. A sokszáz fős gyászoló tömegben pályatársai, neves művészek is jelen voltak. Fotó: Berecz Valter Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Hoppál Péter búcsúztatta először a színművészt, aki úgy véli, "közös feladatunk, hogy megbirkózzunk Sztankay István hiányával, mert életműve mindannyiunké. " Majd Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója mondott beszédet.
Több száz tisztelője, rokonai, pályatársai kísérték utolsó útjára Sztankay István Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, a nemzet színészét pénteken a Farkasréti temetőben. Közös feladatunk, hogy megbirkózzunk Sztankay István hiányával, mert életműve mindannyiunké - emlékeztetett a szeptember 12-én elhunyt színművész temetésén mondott gyászbeszédében Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója mint "csodálatos, sokoldalú, izgalmas, modern" színésztől búcsúzott egykori kollégájától. Közös feladatunk, hogy megbirkózzunk Sztankay István hiányával, mert életműve mindannyiunké - búcsúzott a szeptember 12-én elhunyt színművésztől gyászbeszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter emlékeztetett a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a József Attila Színház egykori művésze életpályájának gazdagságára: 130 színházi szerepe, köztük Shakespeare, Moliére, Brecht, Schiller, Sarkadi, Sütő, Sánta figurái a magyar kultúra részei, ahogy 64 filmszerepe is - hangsúlyozta.
"De ki ne Sztankayt hallaná, amikor Belmondóra, Tony Curtisre, Gregory Peckre gondol? A most lezáruló életpálya olyan hatalmas, amelyet még sokáig fogunk elemezni, ismételni, igazodni hozzá" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: "nagy színészt temetünk, akinek hiánya nem pótolható". Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója mint "csodálatos, sokoldalú, izgalmas, modern" színésztől búcsúzott egykori kollégájától. Kiemelte, Sztankay István egy nagy színészgeneráció tagja volt, aki számára nem léteztek műfaji korlátok. "Napsugár volt a hangodban és napsugár volt a személyiségedben" - méltatta a színművészt. Mint emlékeztetett, Sztankay István lételeme a színház volt, de számos emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez filmszínészként, tévéjátékok szereplőjeként és szinkronszínészként is. "Mindez a sokszínű tehetség egy varázslatos emberben öltött testet" - mondta el Szirtes Tamás. Besenczi Árpád színművész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója felidézte azt a pillanatot, mikor húsz évvel ezelőtt a József Attila Színház folyosóján találkoztak Sztankay Istvánnal.
A címmel havi 630 ezer forint jár. 2011. február 14., 14:20 Sztankay Orsolya jogásznak készült, mégis színésznő lett. 2010. március 23., 18:50 Sztankay István nemcsak kiváló színész, de ő volt Tony Curtis magyar hangja is.
Sztankay István színművész honlapja - Minden jog fenntartva Valid XHTML and CSS.
2015. február 15., 08:21 Velvet A színész gyermekei beszéltek arról, hogy apjuk feladta a betegség elleni harcot. 2015. január 13., 18:20 2014-ben számos magyar hírességtől kellett örökre búcsút vennünk. Képeken a sztárok, akiket egy ország gyászolt. 2015. január 2., 11:05 4 színésznő az apja nyomdokain. 2014. november 6., 07:05 Legendás magyar párosok a színpadon és a tévében. 2014. szeptember 30., 05:05 Sztankay Orsolya Joshi Bharattal beszélgetett. 2014. szeptember 26., 16:54 Ismert színészek és barátok jelentek meg a görög katolikus szertartáson. 2014. szeptember 26., 08:35 5 magyar hang, aki összenőtt a karakterrel. 2014. szeptember 17., 15:15 A Farkasréti temetőben búcsúztatják. 84 éves volt a nemzet színésze. 2014. szeptember 12., 20:21 A közkedvelt magyar színészt 79. életévében, hosszú betegség után érte a halál. 2014. szeptember 12., 20:07 A színész hosszan tartó betegsége után hunyt el otthonában, 78 évesen. A Kossuth-díjas színész 78 éves volt. 2014. július 14., 06:05 Magyar sztárok, akik náluk jóval fiatalabb nővel boldogok.