Hiszen olvasmányaikhoz, a könyvtári szolgáltatásokhoz ez idő alatt is hozzájutnak, és a munka végeztével nemcsak szebb, hanem korszerűbb, szellősebb elrendezésű, valódi közösségi térként szolgáló könyvtárat kapnak vissza a miskolciak. Az olvasójegy érvényes a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár központi épületében és minden fiókkönyvtárban, így az olvasók maguk is igénybe vehetik azok szolgáltatásait is.
Zrínyi Ilona Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya Uralkodási ideje 1690. szeptember 22. – október 25. Elődje Bornemisza Anna Utódja Bethlen Katalin erdélyi fejedelemasszony Életrajzi adatok Uralkodóház Zrínyi család Született 1643 [1] [2] [3] [4] [5] Ozaly Elhunyt 1703. február 18. (59-60 évesen) [6] [4] [5] Nicomedia [7] Nyughelye Szent Erzsébet-dóm Édesapja Zrínyi Péter Édesanyja Frangepán Katalin Testvérei Zrínyi János Házastársa 1) I. Rákóczi Ferenc (1666) Házastársa 2) Thököly Imre (1682) Gyermekei első házasságából: György, Julianna Borbála, Ferenc második házasságából: 3 nem ismert nevű gyermek Zrínyi Ilona aláírása A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Ilona témájú médiaállományokat. Gróf Zrínyi Ilona ( horvátul: Jelena Zrinska, németül: Helena Zrinski; Ozaly, Magyar Királyság, 1649 körül – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18. ), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II.
Meghirdeti a "szokásos" költészet napi rajzpályázatát a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Ezúttal azonban az intézmény alapításának és épülete átadásának évfordulója miatt különleges apropót kap a kiírás. Emellett játékos csapatversennyel népszerűsítené az olvasást a könyvtár. Az én könyvem, az én könyvtáram címmel megyei rajzpályázatot hirdet 1–8. osztályos tanulók számára a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára. Különleges év elé néz 2022-ben az intézmény, ugyanis alapítása 70., központi épülete átadásának pedig 50. évfordulója erre az esztendőre esik. Így adott volt, hogy az egyébként hagyományosan a költészet napja alkalmából meghirdetett rajzpályázat témája ezúttal a könyvhöz vagy a könyvtárhoz kapcsolódó olvasmányélmény legyen. A szervezők hozzáteszik, hogy a kép bármilyen technikával elkészülhet, A/3-as méretűnek kell lennie, valamint a hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó nevét, osztályát, iskoláját, elérhetőségét, a rajz címét, a kategóriát (I. kategória: 1–4.
Budapesten, a Rákóczi Szövetség központi irodájában került sor azon könyvek átadására, amelyeket - az elmúlt évekhez hasonlóan - támogatásként kapott az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Rákóczi Szövetség helyi szervezete. Az adományokat Takács Tímea, a művelődési intézmény igazgatója és Nagy Csaba, a civil szervezet városi elnöke személyesen vette át Csáky Csongortól. A támogatásnak köszönhetően az oroszlányi bibliotéka 200 darab új, különböző témájú – irodalmi, történelmi, vallási – tudományos könyvvel gazdagodott, melyeket a könyvtárállomány bővítésére, továbbá a Költészet napi vers- és prózamondó verseny díjazására használnak fel. A civil közösség 80 darab nagy értékű szépirodalmi és történelmi könyvet kapott, melyekkel az áprilisban megrendezésre kerülő "Majk, a Vértes gyöngyszeme" című vetélkedő résztvevőit jutalmazzák meg. Az Oroszlányba került könyvek értéke megközelíti a 800. 000 forintot.
Molnár Gábor író a csingeriek szemével - Ajka TV 2018. 02. 05. - YouTube
Molnár viszont nagy reményekkel indul el szálláscsinálónak. Manausban megismerkedik Lakó Károly magyar gyűjtővel és várja társait, no meg csomagjaiban a három vadászfegyverét. Pusztai és Horváth viszont csak Belemig jut, ahol mindketten súlyosan megbetegszenek. Gyógykezelésük meneküléssel végződik. Hogy haza tudjanak jutni, saját és Molnár Gábor felszerelését is értékesítik. Hősünk tehát ott marad Manausban, pár dollárnyi brazil pénzzel a zsebében, távol mindentől és mindenkitől. Egy szerencsés vásárlásnak köszönhetően viszont fillérekért szerez egy 16-os sörétes duplapuskát. Itt megismerkedik Leopold Wilheimmel, a német bőrgyárossal, aki a kajmánbőr-cserző üzletbe szeretne belevágni. Herr Wilheim tisztes pénzért alkalmazza a kalandor magyart és nekiindulnak a vadonnak "kitapogatni" a kajmánbőr-kereskedelem lehetőségeit. A német sajnos részeges korhelynek bizonyul. De azért tisztességes ember. Amikor belátja, hogy tervei megvalósíthatatlanok, puskáit, két 44-es winchestert, és majd 500 lőszert a fizetség mellett Molnárnak ajándékozza.
Az 1931-es évszám sajnos a gyűjtés és az eladás évét is jelölheti. Számomra az előbbi, a gyűjtés éve tűnik valószínűbbnek. Ez esetben az a magyarázat, hogy Horváth csak 1931-ben kapta meg a nevezett bogáróriást Molnár Gábor édesanyjától, és abban a tudatban került a cédulára e nevezetes dátum, hogy azt Molnár Gábor 1931-ben fogta. Ám ha a dátum az vétel/eladás éve, úgy Horváth Elemér talán "ülhetett rajta" egy darabig, míg végül rászánta magát, és megvált az óráscincértől.
1949-ben ráadásul végre a trafikengedélyt is megkapja a Váci utcában. A kis dohánybolt pedig hamarosan író-olvasó találkozóhellyé, irodalmi klubbá formálódik. Az 50-es években roppant népszerű íróvá válik, teltházas előadásokat tart. Útleírásai, kalandregényei a kamasz fiúk könyvtárának ronggyá olvasott kötetei. Ugyanakkor nem adja fel álmát, hogy ismét eljusson Brazíliába, de folyton elutasításban részesül. A 60-as években megismerkedik Erdélyi István régésszel-magyarságkutatóval, aki felajánlja, hogy hagyja Brazíliát, jöjjön inkább Mongóliába egy expedícióra. Molnár feleségével és egy tolmáccsal bejárja a Góbi sivatagot. Jurtákban laknak, megismerik a mongol pásztorok életét és még a kommunista rezsim által üldözött lámák és kolostoraik világába is bepillantást nyernek. A vak magyar testvért őszinte szeretettel fogadják a mongolok, de a kegyetlenül nehéz körülmények igen megviselik egészségüket, Margit asszony még a tébécét is elkapja. Ennek ellenére négy év múlva fiával, az akkor 17 esztendős Gáborral visszatér Mongóliába.
Eladja mérges- és óriáskígyóit, fegyvereit és felszerelését barátainak adományozza, majd a vak ember három hatalmas óriáskígyóval a poggyászában útra kél Magyarországra, írja Matúz István. (folytatjuk) Magyar Tudat