A 30 ezüstben az elismert rendező, Álex de la Iglesia (A Fenevad napja, Mutáns akció, Egy őrült szerelem balladája) egy olyan világba kalauzol, amelyben semmi sem az, aminek látszik és senkiben sem bízhatunk. Vergara atya (Eduard Fernández alakításában) egy személyben ördögűző, bokszoló és ex-fegyenc, akit az egyház száműz, hogy egy vidéki spanyol városkában legyen pap. Felejteni akar és abban bízik, hogy őt is elfelejtik, azonban az ellenségei hamar rátalálnak. Miután furcsa eseményekre kerül sor, Paco, a polgármester (Miguel Ángel Silvestre alakításában) és Elena, a helyi állatorvos (Megan Montaner alakításában) szövetségre lépnek és megpróbálják kideríteni az igazságot, miközben a megszokott valóságot egy világméretű összeesküvésben kulcsszerepet játszó, megátkozott pénzérme torzítja el. Minden ott kezdődik, hogy egy tehén egy emberi kisbabát hoz világra, ami ugye alapjaiban dúlja fel a kisváros életét, már azét, aki egyáltalán képes hinni abban, hogy ilyen megtörténhet. Ezt követően aztán egy olyan szürreális eseménysor veszi kezdetét, amit lekövetni is nehéz, de a lényeg, hogy akárcsak a Preacherben, a jó és a rossz erői itt a Földön csapnak össze és itt is felbukkanhat bármilyen lény és tárgy, ami csak az elborult alkotók fejéből kipattanhat.
Értékelés: 28 szavazatból A 30 ezüstben az elismert rendező, Álex de la Iglesia egy olyan világba kalauzol, amelyben semmi sem az, aminek látszik és senkiben sem bízhatunk. Vergara atya (Eduard Fernández alakításában) egy személyben ördögűző, bokszoló és ex-fegyenc, akit az egyház száműz, hogy egy vidéki spanyol városkában legyen pap. Felejteni akar és abban bízik, hogy őt is elfelejtik, azonban az ellenségei hamar rátalálnak. Miután furcsa eseményekre kerül sor, Paco, a polgármester (Miguel Ángel Silvestre alakításában) és Elena, a helyi állatorvos (Megan Montaner alakításában) szövetségre lépnek és megpróbálják kideríteni az igazságot, miközben a megszokott valóságot egy világméretű összeesküvésben kulcsszerepet játszó, megátkozott pénzérme torzítja el. Egyéb epizódok: Stáblista:
A 30 ezüst első része irtózatos tempót diktál (érdemes nem szinkronnal nézni), szinte fel sem tudjuk fogni mindazt ami előttünk történik, igaz már a leges legelső jelenetben egyértelművé teszik, hogy ez a 30 ezüst az a 30 ezüst, amiért annak idején Júdás elárulta Jézust, vagyis a szereplők mellett a nézők hitét is erőteljesen próbára teszik. De, hogy lehet-e hinni abban, hogy a 30 ezüst jó sorozat lesz, hosszú távon fenn tudja tartani az érdeklődést, azt egyelőre korai lenne megmondani. Álex de la Iglesia sajátos stílusa miatt sokan fognak lemorzsolódni már az első rész során, pedig pont az ehhez hasonló merész műfaji húzások emelik ki a mostani tömegből a 30 ezüstöt. Az látszik, hogy a költségvetés véges volt, de ehhez képest kreatívan oldották meg a látványelemeket, kezdve a nyolc lábú pókszerű lénytől egészen az ördögűzős jelenetekig, amit a horrorrajongók biztosan imádni fognak. Összességében a horror- és okkultfanoknak kötelező darabnak tűnik, a fanyar humorával másokat is behúzhat, de nem ez lesz az HBO közönségkedvence.
Devecseriné Guthi Erzsébet - Búvópatak Félig önéletrajz, félig emlékirat ez a könyv. Az írónő életéről tesz vallomást, de úgy, hogy művészi áttételeken keresztül - a kor is meglevenedik előttünk. Az egykori magyar művész-értelmiség belső világáról, gondjairól hoz hiteles, alapos hírt: sokat ad az első világháború előtti és a két világháború közti Magyarország jellemző vonásaiból. Devecseriné Guthi Erzsébet könyve voltaképp apró történetek, alakrajzok szövedéke, históriák, jellemző epizódok sorozata. Épp e szubjektív csapongságban, a különféle eseménymozzanatok humoros-irónikus kommentárjaiban van az írás üdesége, kedvessége. Többnyire gondokról, nehéz idők keserűségéről ír, mégis: átélt szenvedéseinek árnyékában is minduntalan ott szikrázik-villódzik friss, fiatalos, pengeéles humora, a kávéházi irodalmi emberszólás utánozhatatlanul bájos varázsa. A polgári értelmiségi ember akkori magányának, társtalan vergődésének bemutatását épp a Hadik-kávéház Karinthy-asztalának, az "akvárium" túlfűtött világának művészi ábrázolása teszi igazán meggyőzővé.
Ajánlja ismerőseinek is! Kiadás éve: 1963 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Pécsi Szikra Nyomda Kötés típusa: félvászon Terjedelem: 284 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13. 00cm, Magasság: 18. 00cm Súly: 0. 27kg Kategória: Devecseriné Guthi Erzsébet - Búvópatak Devecseriné Guthi Erzsébet 1892 - 1965 Devecseriné Guthi Erzsébet (Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28. ) operaénekes, író, műfordító. Az Ön ajánlója Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
Weboldalunk sütiket használ! Az oldal böngészésével beleegyezik abba, hogy az oldal sütiket mentsen az Ön gépére. Címlap / Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965) Olvasási idő less than 1 minute Közzétéve 2 éve Legutóbb frissítve 2 éve augusztus 24, 2019 - 18:43 Adatlap Szakma: Művész Előadóművész Író Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.. Legújabb tartalmak ápr 1, 2022 - 00:59 már 8, 2022 - 02:35 feb 14, 2022 - 16:42 dec 19, 2021 - 22:32 Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924) október 13, 2017 - 14:22 Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított.
Devecseriné Guthi Erzsébet (Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28. ) operaénekes, író, műfordító.
Ez az oldal sütiket használ A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Elfogadom Adatvédelem
1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a Családi Kör és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé. Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987) december 11, 2018 - 23:16 Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, Dénes Valériá nál vendégeskedett a városban. ) Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945) február 24, 2019 - 01:32 Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt Reichard Piroská val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.