Fogadtam, és jutalmúl Lillát megadta nékem. Most hát lekötve lévén, Mást nem tudok danolni – Lillát csak és csak Ámort. Prózában így vallott érzéseiről Lillának: " Első megpillantásodra elvesztettem lelkemnek szabadságát: elloptad, elragadtad az én szívemet azon az estvén, amellyen először megláttalak. " Pontosan nem tudjuk rekonstruálni kapcsolatuk történetét, mert csak levéltöredékek és néhány visszaemlékezés maradt fenn. Levélváltásukban található egy-két részlet, amelyből kikövetkeztethető, hogy a lány kedvezően fogadta a költő udvarlását, s az ekkortájt született versek is arra utalnak, hogy kölcsönös és boldog szerelem szövődött köztük. Csokonai lángolását híven visszaadják költeményei, melyekhez foghatót Balassi óta nem írtak a magyar irodalomban. Csokonai vitéz mihály lilla versek. Érdemes megnézni, hogyan vall érzéseiről Az esküvés vagy A muzsikáló szépség című verseiben: Az esküvés Esküszöm, szép Lilla! hidd el, Hogy miólta kellemiddel Megkötöztél engemet, Már azólta semmi szűznek, Semmi nyílnak, semmi tűznek Nem nyitom meg szívemet.
Az utána következő versszak éppen ellentettje a másodiknak: a tél képei a költő hanyatlását, szomorúságát mutatja meg. Szerelme férje is megjelenik negatív szereplőként ("Régi jó világom Méltatlanra szállt. "). Az utolsó versszakban a remény elvesztéséért könyörög, és halálvágya is megmutatkozik. Ily módon állít párhuzamot a remény és az élet közé ("Amíg élek – remélek"). A vers utolsó soraiban lévő költői felkiáltások a felfokozott lelkiállapotra utalnak. Ezek együtt úgy hatnak, mintha a mű az életcélját vesztett költő búcsúlevele lenne ("Kedv! Csokonai lilla verse of the day. Remények! Lillák! – Isten véletek! "). Csokonai szerelmi költészetének harmadik szakaszára nagy hatást gyakorolt Lilla szerelmének elvesztése. Az eddigi boldogsággal, játékossággal, szeretettel telt versei helyébe a természetbe visszaforduló, magányossággal telt, elgondolkodtató művek léptek. A versek strófaszerkezete is újszerű és bonyolult lett. Ebből a szakaszból kerültek ki legértékesebb költeményei (pl. : A tihanyi ekhóhoz, Magánosság). Ezekben a művekben halálvágya tükröződik és önmagát sajnáltatja, ami érthető, ha átgondoljuk sikertelen életét.
Óh, arany kor! melynek folytában Az aranynak vak fényéről Semmit se tudtak hajdanában, Miért futsz a főld színiről? Most már bizonnyal nyugtatnának Lillám ölelő karjai. - Óh, bárcsak visszahívhatnának A rimánkodók szavai! Ah! jőjj vissza! s akkor érettem Engedd meg azt az egyet is, Hogy pásztor lehessen mellettem Az én kedves barátom is. - De nem hallgatsz szavamra éppen, Óh fátum, már-már képzelem, Hogy a szerencse laptaképpen Játszik mindenha énvelem. Te hallgass hát, te hallgass erre, Óh halál! s vedd ki vámodat. Mindenkor csak boldog emberre Szórod öldöklő nyiladat? Csokonai & Lilla– Vates. Itt a mellyem, jer fegyvereddel Nyisd meg elroncsolt szívemet, Készen állok, éltemet vedd el; A kín nem rémít engemet. Amott, hol téged a döglesztő Levegőn által szívni be, A sírásóknál s az ijesztő Temetők sötét gödribe, Ott, hol az embert az emberrel Fegyver élére hányatod, Majd ott kereslek fel jószerrel, Ha végórám halasztgatod. - S te Lilla! nyögj akkor, így szólván: "Ah! én keserítettem meg! Ő érettem szívből lángolván, Szerelme kínja ölte meg! "
Ajánlja ismerőseinek is! A skarlát betű főszereplője, Hester Prynne a világirodalom remekbe formált, örökeleven asszonyfiguráinak egyike. Alakját a szenvedés nagy hősnőivel: Desdemonával, Anna Kareninával együtt őrzi meg s idézi fel emlékezetünk. Története szívet szorítóan fájdalmas, s mégis felemelő. Egy hibátlan művészettel megformált, tökéletesen árnyalt, gazdag jellem bontakozik ki előttünk. A sivár, kegyetlen és szemforgató puritán erkölcs lélektelen kötelezettségeihez hűtlen, de önnön igazi valójához, legjobb, legártatlanabb énjéhez mindvégig hűséges asszony képe. Amikor az elkövetett bűn erénnyé válik – Százhúsz éve jelent meg A skarlát betű - WMN. A regény realista korrajz: a 17. századi Boston életének hiteles krónikája, s egyben romantikus lelkesedéstől fűtött hitvallás: minden puritán előítélettel szemben azt bizonyítja, hogy "a szerelem szent és boldogító". A skarlát betű mint társadalomelemzés, jellemtanulmány és hitvallás, a mai közönség számára sem veszítette el érdekességét és értékét. Ezt példázza, hogy a mű ötödik magyar kiadását tartja most kezében az olvasó.
000 darab Kötés típusa: egészvászon, kiadói borítóban Terjedelem: 219 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű – KÜLÖN(C)VÉLEMÉNY. 00cm, Magasság: 19. 50cm Súly: 0. 23kg Kategória: Előszó a második angol kiadáshoz 5 A vámház (Bevezetés A skarlát betű-höz) 7 A börtönkapu 44 A piactér 45 A felismerés 54 A beszélgetés 62 A tű Hester kezében 68 Gyöngy 77 A kormányzó háza 86 A tündér-gyermek és a pap 91 A felcser 100 Az orvos és betege 109 Egy szív belseje 117 A lelkész virrasztása 123 Új kép Hesterről 133 Hester és az orvos 140 Hester és Gyöngy 145 Erdei séta 151 A pásztor és báránya 157 Verőfény 166 A gyermek a patakparton 172 A lelkész tévelygése 178 Új-Anglia ünnepe 188 A felvonulás 196 Leleplezés 205 Végszó 213
A könyv nem adja meg nekünk azt a luxust, hogy határozott és egyértelmű választ kínáljon a problematikára. Hawthorne egyszerűen leírja a házasságtörésen kapott Hester Prynne helyzetét attól kezdve, hogy karjában a gyermekével, ruháján a skarlát betűvel kilépett az új-angol börtön kapuján, ahol bírái ítéletére várt. Scarlet betű könyv . Érdekes, hogy a narrátor a modern olvasó szemével nézve bosszantóan objekítv, és nem áll igazán sem a nő, sem a lelkiismeret-furdalással küzdő szerető, Dimmesdale tiszteletes, sem a megcsalt férj, de még a vadházasságból született kislány mellé sem. A filmhez képest annyira elenyészően kevés a szereplők érzelemvilágába való betekintés, hogy nehéz bármelyikükkel is azonosulni. Joffé szenvedéllyel áthatott főhősei és egymás felé vezető lassú útjuk szívhez szóló története után az olvasónak komoly hiányérzetet okozhat a könyv, amely maga a tiltott szerelem kibontása helyett a társadalmi megítélésre helyezi a hangsúlyt. A tüzes nőre és a bátor, igaz szívű férfira csupán leírások utalnak, nem találkozunk velük közvetlenül, a cselekedeteiken keresztül.
Aki a Demi Moore-féle változat alapján kezd bele a könyvbe, pont azt nem fogja megtalálni benne, amit keres: a szerelmet, azaz inkább a szerelem történetének a leírását. Tulajdonképpen az egész regény során nem derül ki, hogy a "bűnös" szerelem, a házasságtörés hogyan történt, mi is köti össze valójában a két "vétkes" embert, a főszereplő Hester Prynne-t és az egyre jobban összeomló Dimmesdale lelkészt. A főszereplők szinte mindvégig egyfajta allegóriaként jelennek meg, a valós történetük is csak sejthető, igazi kapaszkodókat nem ad Hawthorne az olvasó kezébe. Nathaniel Hawthorne - Forrás: Getty Images "Érdekes, hogy a legmerészebb gondolkodó emberek sokszor tökéletes megadással alkalmazkodnak a társadalom külső szabályaihoz. A gondolat maga kielégíti őket anélkül, hogy azt a cselekvés hús-vér valóságává formálnák. " A regény egy olyan álszent világban játszódik, amely kapva kap az alkalmon, és amikor a bűn láthatóvá válik, lesújt a bűnösre. Ismerős? A skarlát betű - antikvár könyvek. Ugye? Teljesen mindegy, hogy melyik évszázad milyen világába helyezzük a szereplőket, hiszen az alaphelyzet bármikor és mindenhol megállná a helyét.