Úgy érzem, hogy hazaértem. Hazaérkezés érzésem van" – mondta Dávid. A magashegyi betegség tüneteinek enyhítésére és a szervezet alkalmazkodásának felgyorsítása érdekében a csapat kétszer tartott pihenőnapot, azonban még ekkor is rövidebb akklimatizációs túrákat tettek, amely azt jelentette, hogy felsétáltak közeli dombokra, hegyekre, majd visszaereszkedtek a szálláshelyükre pihenni. Everest Expedíció 2017, alaptábor Forrás: Everest Expedíció 2017 "Itt vagyunk közel 4400 m magasan, mindenki érzi a magasságot, körülöttünk emelkednek a magasabbnál magasabb csúcsok, alig tudunk betelni a látvánnyal. A kimért tempónk mellett van energiám és kedvem gyönyörködni, és alig várom a következő néhány napot az alaptáborig" - számolt be az élményeiről Szilárd. Azonban a trekking során nem csak ők, hanem a velük tartó hírességek – Lilu műsorvezető, Száraz Dénes színész, Geszti Péter előadó – producer, Badár Sándor humorista és Pintér László a Mozgásvilág hegymászó szakújságírója – is gyönyörködtek a látványban, és jó hangulatban teljesítették a napi 7-10 km-es túrákat a néhol embert próbáló szintemelkedések ellenére.
Először megszámolom, megvan-e minden macskám - hazaértek Klein Dávidék Megérkezett a Magyar Everest Expedíció 2017 három tagja, Klein Dávid, Suhajda Szilárd és Török Edina alaptábor-vezető, a két magyar hegymászó első magyarként oxigénpalack nélkül juthatott volna fel a Mount Everest csúcsára, de egyiküknek sem sikerült a történelmi tett. A Liszt Ferenc Repülőtéren vártuk őket. Klein Dávid: Kijózanítottak a holttestek, ez itt nem játszótér Miután kilencedik alkalommal sem sikerült feljutnia a Mount Everest csúcsára, Klein Dávid elárulta, hogy megrázó és kijózanító volt számára, amikor becsomagolt, fagyott holttesteket eresztettek le mellette a hegyen. Biztos, hogy visszatér a Himalájába és ugyanúgy Suhajda Szilárd lesz a társa, ahogy a Magyar Everest Expedíció 2017 keretében is volt. A 41 éves magyar hegymászó, aki 8115 méterről fordul vissza, az Origónak elmondta, hogy az expedíciónak nemcsak a csúcs elérése volt a célja, hanem az is, hogy megismertesse a hegymászás világát az emberekkel.
Jus proprietatis 5. Törvény előtti egyenlőség 6. Törvényes pártvéd 7. A házi pénztár– és országgyűlési költségeknek mindenkitűl idom szerinti viselése 8. A vizek, utak s belvámok terheinek mindenkitűl egyenlő viselése s azoknak országgyűlési elrendelése 9. A monopóliumok, céhek, limitatiók s egyéb ilyes intézetek örökre eltörlése 10. Magyar nyelv hivatalossá tétele 11. Helytartó Tanács általi kormányzás 12. Nyilvánosság 1. Hitel Az első pontról vajmi kevés szó esik, de igazából nincs szükség túl hosszú elemezésre. " A hitelt gátolni nem egyéb, mint egy test ereit megakasztni; s ezen utolsó valjon a test mily részének lehetne hasznos? Egynek sem! Sínylődés elmúlhatlan következése s végképp gutaütés. " - írja. Konkrét számolási példa által igyekszik alátámasztani ezen elvét, de a fenti mondat az első pont summája, és ezúttal élesebb bírálattal él a hitel intézményét elítélőkkel szemben. 2. Avicitas Ebben a pontban szó esik az ősiség törvényének hátrányairól, azaz hogy az egyik leggátlóbb dolog, amely miatt nem alakulhat ki hitel.
171 éve hivatalos nyelv a magyar "Semmit rólunk nálunk nélkül! " V. Ferdinánd 1844. november 13-án szentesítette azt a törvényt, mely Magyarországon kimondta a magyar nyelv hivatalossá tételét – a reformkor egyik nagy munkával elért sikere volt ez. Az évtizedeken át folytatott küzdelem egyik, noha sokáig kéziratban maradt állomása Széchenyi István Hunnia című írása, melyben a szerző a latin helyett a magyar hivatali nyelvvé tétele mellett foglal állást. Széchenyi már a Stádium ban (1833) utal a magyar nyelv helyzetének rendezésére: az ott felsorolt 12 pontos akciótervének egyik pontja szerint a törvényhozásban a magyart kell használni a latin helyett. A hivatalos magyar államnyelvvel kapcsolatos gondolatait Hunnia című kéziratában fejtegeti tovább: e műve először azonban csak 1858-ban kerül nyomdába. Könyvében Széchenyi alaposan végigveszi azon okokat, melyek miatt az 1835-ös évig (amikor kéziratát lezárja) a magyar nem lett Magyarország államnyelve, de elemzi azokat a hasznokat is, melyek a magyar hivatali nyelvvé tételéből származnának – úgy Magyarország és a magyarság, mint az uralkodó dinasztia és a hazai nemzetiségek számára is.
A magyar nyelv széleskörű használatának óhaja már az 1770-es években jelentkezett, de mozgalommá csak II. Józsefnek a német nyelvet tette kötelezővé tételéről szóló rendelete után alakult át. A magyar nyelv bevezetése Jóllehet a király ezt a rendeletet később visszavonta, a magyar nemesek egy része kitartott amellett, hogy a magyar nyelvet használják a hivatalos ügyek intézésekor. Először az 1790. évi országgyűlésen kérték a magyar követek, hogy magyar legyen a hivatalos nyelv, de ekkor még nem csak a horvátok ellenezték ezt az indítványt, hanem a magyar nemesség jelentős része, amely ragaszkodott a jól bevált latin nyelvhez. Később azonban a magyar nyelv bevezetésének igénye lett a nemzeti azonosság és fejlődés conditio sine qua non-ja. A nemzeti nyelv iránti szükségre rávilágított Johann Gottfried Herder (1744. -1803. ) német filozófus és evangélikus teológus, aki az Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit (1784. -1791. ) című történelmi-filozófiai művében rögzítette: "Da sind sie jetzt unter Slawen, Deutschen, Wlachen, und andern Völkern der geringere Teil des Landeseinwohner, und nach Jahrhunderten wird man vielleicht ihre Sprache kaum finden".
A megmozdulás időzítése azzal áll összefüggésben, hogy a román alkotmánybíróság február közepén alkotmányosnak találta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel tavaly nyáron hatályba léptette az új közigazgatási kódexet az akkori szociáldemokrata kormány. A székelyföldi román egyesületek eredetileg múlt vasárnapra hirdették meg újabb bukaresti tüntetésüket, de a térfoglalást a főváros alpolgármestere akkor nem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy a demonstráció zavarná az elnöki hivatal működését. A szervező szerint a március elsejei demonstrációt a főpolgármesteri hivatal engedélyével szervezték meg. Korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bírálta a közigazgatási törvénykönyv kormányrendelettel elfogadott változatát, arra hivatkozva, hogy csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest. (, MTI)