Az épület közel 500 éves, egyesek szerint egykori lakóik járnak vissza rendszeresen hajdani otthonukba, és ilyenkor szaporodnak meg a különös jelenségek. Dobogókő 700 méteren található hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, a fenséges Dobogókő, mely a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján helyezkedik el. A lenyűgöző panoráma mellett, a turisták gyakran jönnek ide, hogy energiával töltődjenek fel. Az ősi tanok szerint itt található a Föld szívcsakrája. A hely csodás gyógyító erejét még maga a Dalai Láma is elismerte. Misztikus, érdekes helyek Magyarországon - Rejtélyek szigete. Dobogókő kerékpárral is könnyen megközelíthető, hála a jól kiépített turistautaknak. Bükkszentkereszt – Boldogasszony – köve Miskolctól pár kilométerre, a Bükkben található, Bükkszentkereszt, mely az ország második legmagasabban fekvő települése. A bükki vidék számos különleges energiát sugárzó követ és fát rejt magában, melyek közül a legnevesebb a Boldogasszony-köve. Úgy tartják róla, hogy aki megpihen a kövön az gyorsabban piheni ki magát és felgyógyul a betegségéből.
Számtalan olyan hely van a világon, ahol már hosszú évek, évtizedek óta különös, megmagyarázhatatlan élményekről számolnak be az oda érkezők. Persze nem kell máris külföldre utazni az efféle tapasztalatok reményében, hiszen hazánkban is akad ilyenekből bőven, ezekből mutatunk be most öt érdekes, közkedvelt helyszínt. Boszorkánysziget A szegedi Boszorkánysziget – mely neve ellenére is inkább félsziget – a Tisza partján található, a város szívében. Érdekes helyek Magyarországon - Utazás Fórum. Nevét onnan kapta, hogy 1728-ban 12 embert égettek itt el máglyán, boszorkányság bűne miatt. Akkoriban többnyire a gyógyfüvekkel gyógyító embereket vádolták boszorkánysággal, de a hisztérikus időkben bárki boszorkánnyá válhatott, akinek ellensége, rosszakarója volt. Ó-Ebergényi kastély A barokk stílusban épült Ó-Ebergényi kastély, Szombathelytől nem messze, Vasszécsenyi közelében található. Látogatóit manapság elsősorban a paranormális jelenségek híre vonzza. Többen is felfigyeltek már a kastélyban tapasztalható furcsa éjszakai hangokra, sikolyokra, gyanús árnyakra.
igligeten a vár 3. Füreden a Lóczy barlang --> Idén nyáron ha megyünk Füredre, ezt biztos hogy megnézzük. Nagyon jól néz ki a képek alapján...! Füreden még amúgy van egy csomó különleges hely. Pl. a Szénsavas források: 2011-02-18, 15:51 # 12 ( permalink) Csatlakozott: 09-11-03 Összes hozzászólás: 23 Huuu, most nagyon nagy kedvet kaptam Balatonfüredhez! Csodaszép ez a barlang! Megint 370 lesz a forint? Még nagyobb inflációt hoz az orosz-ukrán-háború? - Portfolio.hu. A város is ilyen szép? Milyen érdekes lenne a Balatont mondjuk csak a körülötte levő barlangok mentén körbejárni!!! Érdemes még meg nézni (szerintem): Kő tenger, igaz ez nem közvetlenül a Balaton parton van Keszthely Festetics kastély És nem tudom hallottátok-e hogy a Badacsonyban van egy borászati épület amit egy nagyon nívós építészeti díjra jelöltek!!! Még valami amire méltán büszkék lehetünk 2011-02-25, 12:39 # 13 ( permalink) Csatlakozott: 10-04-27 Összes hozzászólás: 55 Hírnév szint: 12 Én is a Balaton-felvidék szerelmese vagyok, legalább annyira szeretem mint a Dunakanyar környékét Esztergommal, Visegráddal együtt!
Itt a google hivatkozás hozzá! 2010-11-21, 17:59 # 6 ( permalink) Szenior tag Csatlakozott: 09-10-10 Összes hozzászólás: 339 Hírnév szint: 13 Pusztamarótot ismertem, de a bányatavat nem. Gondolom hivatalosan tilos benne fürdeni. Ennek ellenére voltak még mások is? 2010-11-21, 19:11 # 7 ( permalink) A kép hét közben a délelőtti órákban készült, akkor még nem volt senki. Délután is benéztem, akkor már többen voltak és fürödtek is! Nincs körbekerítve és megvallom őszintén táblát sem láttam. Ez egy homokbánya tava, a mélységét nem tudom. Szerintem nem lehet olyan, mint egy kavicsbánya helyén keletkező több tízméteres tó. A látványa viszont szerintem meglepő. A kép nem adja vissza a méreteit, illetve a fénykép készítésének a magasságát, szerintem kellemes hely. Én megmaradtam a homokban való elnyújtózásnál! 2010-11-30, 12:34 # 8 ( permalink) Tag Csatlakozott: 09-11-24 Összes hozzászólás: 58 Idézet: europabusz eredeti hozzászólása Csatolás 494 Fantasztikus ez a mezítlábas park!! Tömegközlekedéssel hogy lehet megközelíteni ezt a helyet?
700 barlangot tartanak nyilván. Természetesen ezeknek csak kis része látogatható. Sőt, Budapesten több helyen előfordul, hogy éppen egy barlang felett sétálunk az utcán. A fővárosban is több barlang látogatható, gondoljunk csak a Pál-völgyi-barlangra, vagy a Szemlő-hegyi-barlangra. Országszerte pedig olyan csodálatos helyek várnak, mint az Aggteleki cseppkőbarlang, a miskolctapolcai barlangfürdő, az abaligeti barlang, vagy a tapolcai tavasbarlang. Bármelyiket is látogassa meg valaki, abban biztos lehet, hogy egyedülálló élményben lesz része, miközben érdekes információkat is megtudhat a barlangokról. A Balaton ezer arca És ha már elhagytuk Budapestet, mindenképpen érdemes ellátogatni a Balatonhoz is. Ha valaki csak fürdőzni szeretne, arra is számtalan lehetősége van a kiépített strandokon. Emellett azonban a Balaton számos kulturális és szórakoztató programmal is várja az ide látogatókat, egész éves szórakozást biztosítva. Számos koncert, kalandpark, borfesztivál és látnivaló várja a turistákat.
Mi lesz a forinttal az orosz-ukrán-krízis tükérben? Beke Károly, a Portfolio elemzője előadásában a forint idei évéről és az orosz-ukrán-háború hatásairól beszélt a magyar és régiós devizákra nézve. Elmondása szerint nagy lendülettel kezdte az évet a forint, de a mostani orosz-ukrán-háború miatt mindent adnak a befektetők, ilyen környezetben a forint sem tud széllel szembemenni. Amíg nem enyhül a háborús feszültség, addig maradhat a kockázatkerülés a piacokon. Kérdés azonban, mi jön a háború után: szankciók, belenyugvás? Elhúzódó feszültség esetén hamar elővehetjük újra a "370-es forgatókönyveket", nincs messze a tavaly őszi mélypont – tette hozzá. Kitért arra is, hogy márciusban néhány napon belül jön az EKB és a Fed döntése, kérdés, hogyan befolyásolja ezeket a háború, a jegybanki szigorítás ugyanis akár olaj is lehet a tűzre a feszült helyzetben. A dollár erősödése legtöbbször a feltörekvő piaci devizák gyengülésével jár együtt. A magyar kamatelőny mindettől függetlenül várhatóan még jó ideig megmaradhat az emelkedő alapkamat miatt.
A kastélyban lévő kápolna. Fotó: Profimedia A kastélyban többen hallani vélték a felszínt kaparó démonok hangjait és a lyukba lehurcolt falubeliek sikolyait, de furcsa és kísérteties alakokat is láttak sétálni a kastély üres termeiben. Furcsa, de az autók nem indulnak el, ha túl közel állnak a kastélyhoz, és a közeli erdőből is sokszor gyanús hangok hallatszanak. A kutatók 2014-ben már a harmadik teljesen befalazott szobára találtak rá a kastélyon belül, de senki nem tudja, mi lehetett az eredeti funkciójuk. A Houska-kastéllyal kapcsolatban a mai napig rengeteg a bizonytalanság és a kérdés, de annyi biztos, hogy sokak szerint ez az egyik legijesztőbb hely a világon. A város, ahová, aki bement, nem jött ki élve A kísérteties hely ma sem túl látogatott: ijesztő átkot fűztek a régi orosz nekropoliszhoz. (Képek forrása: Profimedia)
Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen (Pócs 1964: 156). A Mura-vidéken harmatszedés közben ezt mondogatták: "Viszek is hagyok is", vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is (Penavin 1988: 87). A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is. Az Ormánságból való leírás szerint: "Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája" (Zentai T. 1983: 154). Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától.
a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok vajuk legyen. Boszorkányok ereje Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperek szerint a boszorkányoknak ilyenkor különösen nagy volt a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, láthatta a boszorkányokat harmatot szedni. Közismert hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. Egyéb hiedelmek, babonák Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek. Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.
2013. április 25. 19. 27 Sárkányölő Szent György kultuszában a szkíta Hadúrhoz köthető kultuszok élnek tovább. Ünnepnapja, április 24-e fontos határnap a mezőgazdaságban. A katolikus egyház töröltette a szentek köréből Szent Györgyöt arra hivatkozva, hogy nem igazolható a léte. Ennek ellenére kultusza töretlenül él a keleti, ortodox keresztények körében, valamint a magyar hagyományban, illetve olyan népek is őrzik az emlékét, akik a szkíták utódjainak vallják magukat, de mára felvették a muszlim hitet. Szent György élete Szent György életéről és teteiről vannak korai írásos emlékek, amelyből megtudjuk, hogy a kisázsiai Kappadókiában született (ma: Törökország), királyi családból valamikor a 3. század második felében. A keleti, kaukázusi források úgy tudják, hogy a pártus Arszakida-ház sarja volt. Valószínűleg már kiskorától keresztény tanításban részesült. Leghíresebb tettét, a sárkányölést több forrás, így a magyar nyelvű Érdy-kódex is megörökítette, abban magyar népmesei forulatokat fedezhetünk fel, ami nem lehet csoda, hiszen Kisázsia nagy részén már az ókor óta kimmerek és szkíták éltek.
Egy leírás leírás szerint: "Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája" A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Evés-ivás, táncmulatság zárta György napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Izgalmas volt a kilövés! Ez a fiatalokat összepárosító szokás. A legények kikiabálták, " kilőtték" a lányok hibáit, de jobb helyeket senkit sem neveztek néven. Ez este történt, a dombon, a tűz lángjánál.
Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van". Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát. A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával. Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt. A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték. Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem". Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. A Mura-vidéken harmatszedés közben ilyen filozofikus mondatot mondtak:: "Viszek is hagyok is", azaz hagynak másnak is a haszonból A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon mellett a termőföld hasznát is igyekeztek biztosítani.