A délszláv háború alatt játszódó szerelmesfilmet múlt csütörtökön öt kópián indította el a forgalmazó, és négy nap alatt mindössze 672-en váltottak rá jegyet. A vér és méz földje vetítésein 6, 69 százalékos volt a termek kihasználtsága, tehát egy 200 férőhelyes moziterem esetében átlagosan tizenhárom szempár meredt a vászonra. A vér és méz földje Hiába mutattak be itthon nyolc filmet a múlt hétten,... Így változtatták hadszíntérré Magyarországot A jellegzetes panelházak, ahonnan marcona katonák elhurcolták Angelina Jolie bosnyákjait A vér és méz földje képsoraiban, ismerősek lehettek minden ferencvárosinak. De vajon mit keresett az amerikai stáb az óbudai Praktiker parkolójában, vagy a Mammut II. mellett? A teljes egészében Magyarországon felvett háborús szerelmes film forgatási útvonalát a produkcióban dolgozó néhány magyar stábtag segítségével próbáltuk meg rekonstruálni. Angelina Jolie: Annyira igyekeztem, hogy majd belehaltam Mintha nem is ő lenne Hollywood nagyasszonya, Angelina Jolie töredelmesen bevallotta, mennyire görcsölt azon, hogy filmje korrekt legyen, és hogy kiakadt azokon, akik szerb- és nőellenesnek tartják.
És ez a mese is helyén van, hiszen korántsem tündérmese. A legnemesebb szeretet győzelme, vagy alávaló árulás egy ágyba bújni az ellenséggel? Ez utóbbi azóta feszegetett kérdés, hogy történeteket írnak az emberek. Lehet őszinte átéléssel szeretkezni, miközben a szomszédban megerőszakolják a többieket? Ez pedig a helyzet, amibe a klasszikus kérdést ez a film helyezi. A szerelmes szál majdnem annyira irreális, mint amennyire hiteles a háborús. De a két vonal mégis remekül megfér egymás mellett. A párhuzamosan kibontakozó szálakban közös a töredezettség, a sok kihagyás, a konfliktusok lezáratlansága. A szerelmi vonal viszont inkább szimbolikus, hiszen a megnyugvás lehetetlenségéről szól, a vár titkos szobájába zárt szépség története inkább idéz balladákat, mint haditudósításokat. A dráma itt sincs túllelkizve, viszont bőven jut ide is brutalitás és fájdalom. Okosan felépített és hatásos film A vér és méz földje. Pedig Lara Croft is rendezte.
Olyan dózisban ömlik a kegyetlenség, hogy nincs mód hosszan moralizálni, egyszerűen csak egyre világosabb lesz a filmet nézve, hogy ez a háború nagyon undorító. Nincsenek nagy ötletek, sohasem látott jelenetek ebben a háborús vonalban. Az arányérzéktől válik nagyon erőssé ez a szál: a helyzetek a belső logikájuk szerint természetesek szinte, és pont ettől nagyon brutálisak. Elviszik a végén az öregasszonyokat is. A sokkolás folyamatos, a feszültség és a nyomasztás szinte sosem enyhül, de közben van mindig aktuális izgalom a következő néhány perc miatt, és elég gyors az egész ahhoz, hogy ne legyen idő köldöknéző moralizálásra sem. Háborús filmnek igazán erős alkotás A vér és méz földje. A történelmi magyarázkodások és a lelkiismeret kezelései kicsit el van kenve, a rádió bemondja hol áll a háború, és közhelyekben mentegetőzik a katona a fronton, de ezek egyáltalán nem zavaró és nem irreális pillanatok. Nem zökkentenek ki. A vár titkos szobája A film másik szála a szerelmi kaland. Kell ez is, mert nélküle nem volna a filmben mese, a puszta szenvedés pedig megöli a néző empátiáját, kell ez is a figyelem fenntartásához.
30. Az akció 2022-03-31 - 2022-05-31-ig, illetve a készlet erejéig tart.
A múlt értékei és a jövőkihívásai. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 143-153. Teljes szöveg: [2014. 08. 25. ] Molnár-Kovács Zsófia (2013): A tankönyvkiadás állami keretei a dualizmus korában. In: Benedek Dániel - Vadász Viola (szerk. ): Perspektívák a neveléstudományban. Válogatás a Pécsi Tudományegyetem "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola kutatóinak írásaiból 2012. PTE BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs. 108-120. Nagy Károly Zsolt (2002): Orbis sensualium pictus - A Látható Világ lefestve. Joh. Amos Comenius művének s különböző kiadásainak összehasonlításából nyert néhány tanulság. In: Egyháztörténeti Szemle. 3. évfolyam, 1. szám. 69-82. Nagy Sándor (főszerk. ) (1976): Pedagógiai Lexikon. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest. (1977): Pedagógiai Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. (1978): Pedagógiai Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. Nagy Sándor (főszerk. ) (1979): Pedagógiai Lexikon. IV. Akadémiai Kiadó, Budapest.
A képességfejlesztés fogalmáról 1. ) Pedagógiai Lexikon, II. kötet, főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Kiadó, 1997. 89. o. "A fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezése és irányítása; ennek eredményeként alakul ki az egyén általános és speciális képességeinek az a rendszere, amely az adott tevékenység és a ráépülő tevékenységek magasabb szintű, sikeres végzését eredményezi. Az iskolai fejlesztés a tananyag feldolgozása (az ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása) során történik A képességfejlesztés feltételei: 1. a kialakítandó képességek, képességrendszerek hierarchikus összerendezése, követelményekben való megfogalmazása; 2. a képességek egymásra épüléséhez igazodó tananyag és feladatok összeállítása 3. a tanuló önálló, aktív tevékenysége; 4. a képességszintek folyamatos ellenőrzése. A képességfejlesztés célja a személyiség képességeinek maximális kialakítása, optimális szintre emelése. " In: Lénárd E: Képességek fejlesztése a tanítási órán. Bp.
Az 1936-ban, a Révai Irodalmi Intézet kiadásában megjelent kétkötetes pedagógiai lexikont Fináczy Ernő, Kornis Gyula és Kemény Ferenc szerkesztette, "csehszlovákiai, magyar és más külföldi pedagógusok közreműködésével". "Az a rohamos fejlődés, amely az utolsó évtizedekben a közművelődés minden terén, a nevelés tudományában is mutatkozik, az ismereteknek olyan megnövekedésével járt, hogy a haladás, az eredmények szemmeltartása mind nehezebbé válik. Ehhez járul az a fokozottabb érdeklődés, amely a nevelés és oktatás ügye iránt napjainkban ismét megnyilatkozik. Mindez, úgy véljük, szükségessé és megokolttá tette egy pedagógiai lexikon kiadását, amelynek hivatása, hogy a szakembereknek és a művelt közönségnek megkönnyítse az eligazodást a művelődésnek e fontos területén. A magyar pedagógiai irodalom ugyan eddig sem volt híján idevágó régibb munkáknak (Molnár Aladár, Verédy, Kőrösi, Szabó), ámde ezek vagy különleges célokat szolgáltak, vagy csonkák maradtak, kivétel nélkül pedig elavultak, úgyhogy egy új, a tudomány mai szintjének megfelelő lexikon mind sürgősebbé vált.
Albert B. Gábor (2006): Súlypontok és hangsúlyeltolódások. Középiskolai történelemtankönyvek a Horthy-korszakban. Pannon Egyetem BTK Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Kutatóközpont, Pápa. Bakonyi Karola, Sasi Margit és Tóthpál Józsefné (összeáll. ) (1989): Középiskolai tankönyvek. 1868-1948. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai. Kötetkatalógusok. OPKM, Budapest. Bartos Károly (2000): Történelemtankönyvek és taneszközök a dualizmus korában. In: Szabolcs Ottó (sorozatszerk. ): Történelempedagógiai Füzetek 7. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és az ELTE BTK kiadványa, Budapest. 65-92. Báthory Zoltán és Falus Iván (főszerk. ) (1997a): Pedagógiai Lexikon. I. kötet, Keraban Könyvkiadó, Budapest. Iván (főszerk. ) (1997b): Pedagógiai Lexikon. II. kötet, Keraban Iván (főszerk. ) (1997c): Pedagógiai Lexikon. III. kötet, Keraban Dömötör Ákos (1996): Az Orbis Pictus keletkezése. Magyar Pedagógia, 96. 2. sz. 169-184. Dugonics András (1784): A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik a bető-vetés /Algebra/., Landerer Mihály, Pest.
Ez a meggyőződés bírta rá e mű szerkesztőjét arra, hogy olyan munka kiadására vállalkozzék, amely a magyar értelmiségnek, elsősorban azoknak, akik a nevelés elméletével és gyakorlatával hivatásszerűen foglalkoznak, régóta érzett hiányt pótló, megbízható segítőeszközt igyekszik nyújtani. … Ebben a munkában a magyar és a külföldi neveléstudománynak múltját és jelenét igyekeztünk egybefoglalni, amennyire az aránylag szűkén kimért terjedelem lehetővé tette. Ennek az egész nemzet közművelődésére kiható feladatnak érdekében sorompóba szólítottuk az elméleti és gyakorlati pedagógia leghivatottabb magyar képviselőit, akiknek gárdájához néhány kiváló külföldi szaktekintély csatlakozott. … A szerkesztő mégis azt tartja, hogy közös fáradozással sikerült a magyar pedagógiai irodalmat olyan munkával gyarapítanunk, amely javára lesz a hazai nevelés- és oktatásügynek és munkásainak, egyszersmind pedig alapul szolgálhat majdan egy teljesebb és tökéletesebb Magyar Pedagógiai Lexikon megteremtéséhez. " - írta Kemény Ferenc szerekesztő az előszóban.
Pécs. [2014. 11] Dárdai Ágnes, Molnár-Kovács Zsófia (2013): A hazai tankönyvkiadók digitális tananyagkínálatának feltérképezése: Fejlesztési standardok, jövőbeli tendenciák In: Andl Helga, Molnár-Kovács Zsófia (szerk. ) Iskola a társadalmi térben és időben IV. Tudományos konferencia Pécs. Illés Lajosné (1967): A korszerű tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest. Karlovitz János (2001): Tankönyv. Elmélet és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kemény Ferenc (szerk. ) (1933): Magyar Pedagógiai Lexikon. Révai Irodalmi Intézet, Budapest. Kojanitz László (2014): A kísérleti tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere. In: A tankönyvek új generációja Teljes szöveg: [2014. 11. ] Mészáros István (1989): A tankönyvkiadás története Magyarországon. Tankönyvkiadó, Budapest-Dabas. Molnár-Kovács Zsófia (2012): A magyar pedagógiai lexikonok "tankönyv-képe". A tankönyvi szócikkek tematikus vizsgálata. In: Kozma Tamás - Perjés István (szerk. ): Új kutatások a neveléstudományokban 2011. Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány.
124. o. "A képességfejlesztés két útja: célszerű az emberi erőforrások fejlesztésének két útját megkülönböztetni egymástól. Az egyiket nevezzük "inkább analitikus", a másikat "inkább szintetikus" útnak. A különbségek a fejlődés céljából mutathatók ki. 1. Az "inkább analitikus" fejlesztési stratégia egymástól elhatárolt tulajdonságokat, képességeket tűz ki célul, az "inkább szintetikus" struktúra ezzel szemben eleve komplex képesség együtteseket célozza meg. 2. Az "inkább analitikus" fejlesztési stratégiának jobban megfelel a zárt technológia, az "inkább szintetikus" fejlesztési stratégia szívesebben alkalmaz nyitott technológiát. 3. Az "inkább analitikus" fejlesztés mielőbbi eredményeket produkál, az inkább szintetikus fejlesztés eredményei később mutathatók ki méréses módszerekkel. " Összegzés: A képességfejlesztés nem egy esetleges folyamat; tudatos, tervezett tanulásszervezést feltételez, melynek során a tanulók képességei egy magasabb szintre jut el. A sikeres képességfejlesztés több összetevőből áll: nagyon fontos meghatározni, hogy melyek azok a képességek, amelyeket fejleszteni akarunk.