A szánkózás az a játék, ami felfelé lassú és fáradtságos, lefelé viszont gyors és nagyon jó. A legtöbben a lefelé tartó szakasz miatt szeretik, nagy kérdés, hol lehet szánkózni Budapesten és környékén? Nem érdemes sok időt tölteni a keresgéléssel a neten, elmondjuk miként találhatod meg a tuti szánkópályádat még akkor is, amikor kevés a hó. Megfelelő domboldal A szánkózás fontos kérdés a gyermekes szülők életében ilyenkor télen. Egyáltalán nem könnyű megfelelő domboldalt találni. Sokan hosszú időt töltenek a neten, hogy megtalálják a legjobbnak vélt szánkópályát. Eláruljuk: sokkal könnyebb jó szánkózóhelyet találni, mint gondolnád. Csak egy ici-pici hó kell A szánkózásban az a jó, hogy nem kell hozzá sem nagy emelkedő, sem hosszú domboldal, kizárólag " csak egy ici-pici hó kell " – ahogy Anna énekli a Jégvarázs című rajzfilmben, és teljesen igaza van. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt.
"Nekünk vas és lovasszánunk is volt... hatalmas hóban nagyon élveztük ahogy nagyapánk körbe vitt bennünket a faluban lovasszánon. Nagyon szerettük, akkor igazi tél volt, hatalmas hóval. Szép idők voltak! " És azt tudtad, hogy a szánkózás nemcsak móka és kacagás, hanem komoly sport, olyannyira, hogy még az Olimpián is ott a helye? A szánkósport a télisportok egyike, a versenyszerű szánkózást a férfiak és a nők is űzik, két szakága is van: a természetes és a mesterséges pályákon való versenyzés. 1966 óta szerepel a téli olimpiai számok között. Hogy hol lehet jókat csúszkálni hazánkban? Mutatjuk a legjobb szánkózóhelyeket Budapesten és a környéken a következő oldalon, úgyhogy lapozz egyet és vidd el az unokákat, gyerekeket, imádni fogják!
A dobogókői sípályák 1. pálya: hossza 860 m, szintkülönbsége 168 m – a felső része meredek, csak gyakorlott síelőknek Az 1. pálya alsó szakaszán oktatják a kezdő síelőket 2. pálya: hossza 1260 m, szintkülönbsége 168 m – a felső része szerpentin út az erdőben, melynek fordulói kezdőknek nehézséget okozhatnak. Alsó fele lankás, széles, kezdők számára is alkalmas. Sífelvonó Jelenleg egy abszolut retro tányéros felvonó szolgálja ki a síelőket, amelyből a kezdők a táv felénél (közvetlenül a 7. oszlop után) szállhatnak ki, hogy a számukra megfelelő lankásabb pályaszakaszon gyakoroljanak. További szolgáltatásaink: Síkölcsönzés a sífelvonó felső állomása és a sípálya között található zöld faháznál lehetséges – bővebben >> Étkezés a Zsindelyes Vendéglőben, pályaszállás a fűtött jurtákban lehetséges A Dobogókő szánkópálya is, de a sípálya még inkább kellő mennyiségű hó esetén működik csak, tehát itt érdemes előre tájékozódnunk a viszonyokról, akár webkamerán is. Dobogókő általában jól megközelíthető télen is, de az útviszonyokat nem árt csekkolni egy másik kamera képén.
De ha egy sípálya mellett szánkózunk, családdal, pici gyerekekkel, és jön egy síelő, aki esetleg nem veszi őket észre, vagy nem tud megállni időben, akkor ott végzetes következmények is lehetnek, amiket szeretnénk elkerülni. Ezért is szigorúan tilos a sípályán szánkózni. Megtudtuk, hogy idén nem volt még megnyitva a szánkópálya. A tavalyi szezonban volt valamennyi természetes havazás, ami segítette azt, hogy lehessen szánkózni. Elképzelhető, hogy ebben a szezonban nem is lesz szánkózásra lehetőség. László Márk elmondta, ahhoz, hogy balesetmentesen működhessen Eplényben szánkópálya, ahhoz ki kell találni a hozzá tartozó infrastruktúrát. Ezt tudja elképzelni a jövőre nézve, de ígéretet a sípálya nem tud adni rá. A havas Olaszfalu (Fotó: Szücs Ildikó) — Én abszolút megértem a szülőket, hogy szeretnék, ha a gyerekük látna havat, és élvezhetné a téli tevékenységeket. Nem üzleti szempontból nem szeretnénk, hogy jöjjenek ide szánkózni, hanem azért, mert tényleg nagyon balesetveszélyes. A jegyvásárlással ugyan elfogadja mindenki a házirendet, amiben az áll, hogy a pálya állapotáért nem tudjuk a felelősséget vállalni, de akkor is miénk a felelősség.
A városunk fölé magasodó Kő-hegyen álló kápolna, amelynek történetét ebben a cikkben mutatjuk be Önöknek, már messziről ragyog a napsütésben. Minden hétvégén népes családok másszák meg a hosszú lépcsősort, hogy megcsodálhassák onnan a kilátást. A Kő-hegyi kápolnát az egykori istenfélő Wendler Ferenc (1815-1897) építette, aki 1853-ban egy bányaszerencsétlenség során hite szerint Szűz Mária segítségének köszönhetően életben maradt. Álmában több alkalommal megjelent Szűz Mária és kijelentette: "Én vagyok a Szeplőtelenül Fogantatott. " 1855 tavaszán rokonokkal és ismerősökkel együtt munkához látott, hogy hálából és mementóul utat készítsen a Kő-hegyre, majd Scitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek engedélyezésével megkezdte a kápolna építését, amelynek alapkövét 1855. május 5-én Brunner János plébános rakta le. A kápolnát 1855. Budaörs kőhegy. október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Feleségének halála után Wendler Ferenc elhatározta, hogy a kápolnáról az élete hátralevő részében megfelelően kíván gondoskodni, ezért a kápolna melletti sziklába fáradságos munkával egy barlangot vájt, majd 1878-ban oda is költözött, hogy az épület közelségében élhessen.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Budaörsi kőhegy. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.