Alig húsz év alatt három sorsdöntő, megrendítő csapás érte Magyarországot. A dátum pedig ugyanaz: augusztus 29. Európa megrettent, amikor az Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalta Bizáncot: a hódítás megállíthatatlanul hömpölygött nyugat felé, és hamar el is jutott Nándorfehérvár, a nyugati kereszténység kapuja elé. Itt aratta világraszóló fényes győzelmét Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János magyar-szerb serege. Hiába volt a győzelem, az önfeláldozás, a diadallal Magyarország csak időt nyert. 1521. augusztus 29. "Immár száz esztendeje ólálkodnak Európa körül a törökök Istenre-emberre acsarkodó fegyverei. […] Legutóbb elhatolt már csaknem Európa közepéig, s most országunk s hazánk tőszomszédságában vetette meg lábát. […] Több mint hatvan esztendeje csaknem szakadatlanul álljuk a háború perzselő dühét, mégpedig saját erőnkből, egyetlen nép fegyvereivel. Helytállunk, pedig kimerített a sok vereség, hadakozás és gyász" – írta Hunyadi a pápának. "Hátra van még a fekete leves" - Cultura.hu. Mátyás még sikerrel vette fel a harcot a törökkel, de utolsó nagy királyunk halálával az ország inkább belső versengéssel volt elfoglalva, mintsem az önvédelemre koncentrált volna.
A szerződés megszegése után Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására, generálisa, Wilhelm von Roggendorf 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán szultán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án a már felszabadított vár alá érkezett meg: hadai szoros gyűrűbe fogták, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát kezéből, és bevétele érdekében cselhez folyamodott. Könyv: Buda oppugnata (Kasza Péter (Szerk.)). Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait, Fráter Györgyöt és Török Bálintot, továbbá a magyar főurakat és a budai magisztrátust, hogy megtanácskozza velük Magyarország sorsát. A meghívást ugyan gyanakvással fogadták, de eleget kellett neki tenniük, így 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet indult a török uralkodó sátrához.
A közismert történet szerint városnézés ürügyén szivárogtak be a várba, majd a stratégiai pontokat megszállva egyszer csak lefegyverezték az őrséget és hatalmukba vették a várat vérontás nélkül. Logikus döntés volt ez a díván részéről, János halála után már biztosabb volt, hogy a meghódított területek bekebelezésével, immár katonai erővel biztosítsa az oszmán uralmat. Az időzítés sem volt véletlen, Szulejmán tényleg hitt szerencsenapjában a magyarok ellen. Fegyveres turisták? Ám a módszer igencsak kérdéses – világít rá Baltavári Tamás. A korban nem létezett olyan, hogy városnézés, a műemlékek megcsodálása csak kevés kiváltságos hobbija volt, janicsárok tömegére a legkevésbé sem jellemző. Ennek 1541-ben senki nem dőlt volna be. 1541 augusztus 29 4. Ha a török tényleg kíváncsi az építészeti és katonai megoldásokra, küld egy szakértőkből álló küldöttséget. Másrészt olyan nincs, hogy a középkor végén, az újkor hajnalán bármilyen várat megnyissanak a nagyközönség előtt, főleg nem fegyveres, muzulmán katonáknak.
Erről kérdeztük Baltavári Tamás történészt, a többek között a Nándorfehérvár, 1456 és a Mohács című animációs dokumentumfilmeket elkészítő Történelmi Animációs Egyesület elnökét. A rövid válasz, hogy nem rajta múlt, külső körülmények miatt, birodalma érdekeinek biztosítása érdekében szállta meg Budát 1541. A bővebb indokláshoz 1526-ig kell visszatekintenünk. A nevető harmadik A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos király nem hagyott maga után örököst, a trónra pedig a korábbi Habsburg-Jagelló szerződésekre hivatkozva teljes joggal nyújtotta be igényét Habsburg Ferdinánd – akkor még "csak" – osztrák főherceg. A magyar urak jelentős része királlyá is koronázta abban bízva, hogy a fél Európát és az Újvilág kimeríthetetlen ezüst- és aranykincsét is birtokló dinasztia képes lesz megvédeni hazánkat a töröktől. Buda látképe 1530 körül, illusztráció Sebastian Munster Cosmographiae Universalis című művéből. 1541 augusztus 29 avril. Forrás: Wikipedia Csakhogy a nemesség egy másik része pedig, a szabad királyválasztás jogával élve akkor már egy éve trónra emelte Szapolyai János erdélyi vajdát, az ország legnagyobb hatalmú és leggazdagabb főurát.
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. BOON - "Hátra van még a fekete leves" - Buda várát 470 éve foglalták el a törökök. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza.
Az 1880-as évek közepétől a folyószabályozási és ármentesítési munkálatok már teljes egészében állami irányítással zajlottak. Az átfogó szabályozásnak köszönhetően a Tisza eredeti hossza 1419 km-ről 966 km-re csökkent. A Tisza mentén 4000 km hosszú gátrendszer került kiépítésre, amely közel 20 ezer négyzetkilométernyi területet árvízmentesített.
A kormányfő Ursula... Felfüggesztették Oroszországot az ENSZ-ben, Magyarország is megszavazta 93 ország szavazott a felfüggesztés mellett, 24 ellene, így megvolt a döntéshez szükséges kétharmad.... Karácsony Gergely: ezt benéztem Az április 3-ai választás eredményét még neki is fel kell dolgoznia. Visszalépését viszont nem...
Ahhoz, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a Weboldalt, el kell tárolnunk bizonyos adatokat arra vonatkozóan, hogy Ön hogyan használja a weboldalunkat. Süti beállítások Elfogadom