Nem olvasható ki örömteli háziorvosi fordulat az aktuális zárszámadási törvényjavaslat adataiból. Mint ismert, a hazai egészségügy egyik nagy problémája az orvostársadalom megállíthatatlannak tűnő elöregedése, és az ezzel együtt járó, a háziorvosi praxisok frontján látható folyamatos üresedés. Két évvel ezelőtt néztük meg, hogyan alakult a háziorvosi körzetek helyzete az aktuális Orbán-kormány regnálása alatt. Akkor azt tapasztaltuk, hogy 2010 és 2016 között egyre gyorsuló ütemben emelkedett az üresedő praxisok száma, ahogy haladtunk előre az időben, évi 10-20-40-es üresedésszám-pluszokkal. Aztán jött egy év, amikor megtörni látszott a lendület: a korábbi, nagy ugrások után 2017-ben csak néggyel nőtt az üres rendelők száma. Ez a kis túlzással kegyelmi állapot aztán nem is tartott tovább, 2018-tól visszatértünk a tömeges üresedésekhez, annak üteme pedig egyre nyaktörőbbé vált: három éve 53 újabb üres praxist jelentettek a megelőző évihez képest, míg tavalyelőtt 62-vel nőtt ez a szám. Az aktuális zárszámadás adatai szerint tavaly még ennél is durvább ugrás következett be: egy év alatt 107-tel nőtt a megüresedett háziorvosi praxisok száma Magyarországon.
Országosan 18 olyan település van, ahol 15 éve, vagyis 2004 májusa óta nem sikerült betölteni a háziorvosi állást, ebből 8 település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. 43 körzetben 10, 127-ben pedig 5 éve üres a háziorvosi rendelő. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a betöltetlen praxisok száma a jövőben várhatóan tovább fog emelkedni, ugyanis egy decemberi kutatás szerint az elöregedés miatt pár éven belül akár 2000 praxis is üresen maradhat. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke decemberben elmondta: évente 200-300 háziorvosi körzetnek kellene új gazdát találnia ahhoz, hogy az idős orvosok helyét átvegyék a fiatalok, ám ennek csupán töredéke, legfeljebb 30-50 praxis kerül eladásra. Mivel a praktizáló háziorvosok 11 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár, ilyen alacsony kicserélődési ráta mellett 2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon. (Mérce / Pénzcentrum)
Így egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut. A népességfogyás ellenére nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2020-ban 1651 fő, 7%-kal több mint 2010-ben). Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvosok túlterheltsége növekszik. Megyei szinten a legtöbb háziorvos (73) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 58, illetve 44 háziorvost keresnek, valamint Budapesten, ahol 47 betöltetlen praxis van. A legkevesebb, 17 betöltetlen praxis Komárom-Esztergom-megyében volt. Települések tekintetében kiemelkedő volt Salgótarján 8 betöltetlen praxissal. Továbbá 4-nél több háziorvos hiányzott Tatabányán, Pápán, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Nagykanizsán, illetve a XIV, a XV és a XX. kerületekben. A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás.
Erőltetett és nehéz feladat "Az idő a miénk! " című feladat igen jó, mert végre – szemben sok év hasonló feladataival – valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni – állapította meg. Az érvelés megszokott "elirodalmiasításával" azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától – jelezte. Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni – mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást.
Tízkezes egy Bodor novellára (többekkel); szerk. "Az idő a miénk! " című feladat igen jó, mert végre (szemben sok év hasonló feladataival) valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni – mondta. De az érvelés megszokott "elirodalmiasításával" az egyesület most sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától. Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni – mondta Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást.
Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától - jelezte. Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni - mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és- visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését - írta. Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre.
Az 1936-ban született szerző gyermek- és ifjúkorát nagyrészt Kolozsváron töltötte, ahol 1952-ben államellenes összeesküvésért öt év börtön büntetésre ítélték (barátaival kommunista-ellenes röplapokat gyártott és terjesztett). A börtönből, amelynek élményei Bodor Ádám írói világának alakulására döntő hatással voltak, 1954-ben szabadult, majd nem sokkal később a Református Teológiai Főiskola hallgatója lett. 1960-tól, a főiskola elvégzése után levéltárosként a kolozsvári egyházkerület levéltárában dolgozott, később szabadfoglalkozású íróként, Magyarországra történő áttelepülése (1982) után pedig kiadói szerkesztőként kereste a kenyerét. Első írását az Utunk c. folyóirat közölte 1965-ben, majd 1969-ben A tanú címmel önálló novelláskötete is megjelent. A hetvenes- és nyolcvanas években az író egyelőre megmaradt a kisepikai műfajoknál: karcolatok (Behavazott lábnyomok, Milyen is egy hágó? ), novellák (Én, a részvétlátogató, A Zangezur-hegység) és egy-egy hosszabb elbeszélés (Az Eufrátesz Babilonnál, A részleg, Gyergyó éghajlata) fűződik a nevéhez, melyeknek legkiválóbb darabjait az először 1992-ben megjelent Vissza a fülesbagolyhoz c. kötet gyűjti egybe.
Bodor Ádám az erdélyi magyar irodalom kortárs képviselője. Művészetét alapvetően meghatározza a trianoni békediktátumot követő kisebbségi sors. A trianoni döntések után a leghamarabb Erdélyben alakult ki önálló szellemi-kulturális élet. Ehhez az is hozzájárult, hogy Erdélynek már korábban is volt egyfajta kulturális önállósága. Jelentős szervező munkát végzett Kós Károly, Benedek Elek és Tamási Áron. Folyóirataik: Pásztortűz, Erdélyi Helikon, Korunk. 1945 után Romániában is kommunista fordulat zajlott le. Ezt még súlyosbította, hogy a kisebbségben levő magyarságot folyamatosan ellenségesen, idegenként kezelték, s törekedtek az anyanyelvi kultúra visszaszorítására. Eme terhek ellenére bontakozott ki főleg a hatvanas évektől az erdélyi magyar irodalom, többek között Sütő András, Kányádi Sándor, Szilágyi István és Bodor Ádám munkásságában. Az erdélyi magyar írók műveit meghatározza a kisebbségi létből fakadó fenyegetettség, illetve a magyar kultúra, az anyanyelv őrzésére irányuló törekvés.
Szemüvege kerete is megolvadt, de a forróságtól a lencsék még jó ideig a szeme előtt lebegtek…" 4. Értelmezési kísérlet a szöveg legfontosabb metaforája: a határ, a "határon-lét" ez már a kezdő mondatban megjelenik: "Két héttel azelőtt, hogy meghalt, Borcan ezredes magával vitt terepszemlére a dobrini erdőkerület egyik kopár magaslatára. " Borcan ezredes közeledik a lét és a nemlét határa felé a dobrini erdővidék is országhatáron van határhelyzetben, mégpedig növényhatáron (és nem mellesleg a föld–ég határon) fekszik az említett kopár magaslat is Az egyik szereplő, Connie Illafeld a Punte Sinistra felső végén, közel a vízválasztóhoz lakik (ez is határ), a címben is jelenlévő Sinistra pedig folyó, azaz természetes határ A lét-nemlét határosság is átszövi az egész szöveget. A halál fogalma például Sinistra körzetben kiterjed az életre is, ahogy azt a halottkém státusz meghatározásából is látjuk: "A helyettes halottkém teendője abból áll, ül egy kamrában a halottal, lesi, kémleli, megmoccan-e a műszak alatt. "
/De mit láthatnak ezek itt a sírban, ha szemük odvában humusz s gyökér van-? " (J. Z. ) Tóth Árpádnál: lassan kibomló struktúra jellemzi többszörösen összetett mondatok természeti képeket fokozatosan kibontó elégikus tónus jellemzi Jékely Zoltánnál: "Két hant között" heverészik a lírai én és onnan kémleli az eget, alulról felfelé irányuló perspektíva természeti képek bőséges felvonultatása (kőrisfa, zsenge lombok, vén varjú) elmúlás, elégikus tónus ("S mindaddig bámészkodni föl, míg egy szédítő pillanatban azt nem érzem, hogy mindez már alattam.. " Lelki kitárulkozás Mindkettőben az elmúlás megjelenése, az élet s halál gondolata, megpihenni vágyás gondolata van jelen.