"Alapvetően évente javasoljuk a pácienseinknek a szűrővizsgálatot. Ez egy fájdalom nélküli vizsgálat, viszont kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy időben megtaláljuk a bőr gyanús elváltozásait. Még mindig sokan nem gondolják, hogy egy panaszmentes anyajegy is okozhat komolyabb problémát, ezért is vált az egyik leggyakoribb rákos megbetegedéssé a bőrdaganat" – mutat rá a doktornő. Az alig észrevehető rákos elváltozások is képesek szervi áttéteket okozni, amelyek akár halálhoz is vezethetnek, pedig ez egy könnyen megelőzhető betegség. C med bőrgyógyászat 3. "Már mentettünk videodermatoszkóppal életet" "A videodermatoszkóppal az anyajegyek legapróbb változásai is pontosan követhetők. A vizsgálat során felvételeket készítünk, amelyek a szabad szemhez képest akár 120-szoros digitális nagyítást mutatnak. Így nemcsak a korai daganatos elváltozások ismerhetők fel, de összességében egy átfogó képet is kapunk a testről. Megelőzhetünk olyan anyajegyből kialakuló áttétképződést, amely később halált okozhat. Volt olyan páciensünk, akinek daganatát nem lehetett volna időben észrevenni a magas minőségű fotók utánkövetése nélkül" – folytatja Dr. Hatvani Zsófia "Ha rosszindulatú elváltozást találunk, azonnal cselekszünk.
A járvány kitörésének késedelmes észlelése pedig biztonsági kockázatot jelent. Sokan félreértelmezték a második hullám felfelé ívelő részét követő stagnálást is. A nem megfelelő észlelés és az ennek nyomán hozott döntések eredményeként a halálozás exponenciálisan növekedett. C med bőrgyógyászat program. Ha nem védekezünk jól, a megbetegedések terhét az egészségügynek kell viselnie – összegezte a második hullám tanulságait a szakember, aki szerint a nem pharmakológiai intézkedésekre szükség van, ezért ezeket a kapacitásokat folyamatosan fejleszteni kell. A járványkezelés során kiugróan mutatkoztak meg a társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek tovább növelték a többlethalálozást. Míg a legkedvezőbb helyzetben lévő társadalmi rétegekben az átlagosnál magasabb átoltottság tapasztalható, addig a hátrányos helyzetű régiókban élők körében ez messze elmaradt ettől. Bár Nyugat-Nagyarországon regisztrálták a legerősebb átfertőzöttséget, mégis az északi- és keleti régiókban élők sínylették meg jobban a járványt. Tanulságok a klinikus szemével Várakoztunk, tanultuk a telemedicinát – ezekkel a szavakkal jellemezte a járvány első hullámát Szücs Nikolette, a Semmelweis Egyetem docense.
A vizsgált városok közül Budapesten, Békéscsabán, Egerben, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Zalaegerszegen tapasztalható emelkedő tendencia. A mintavételi pontok csaknem felét stagnálás jellemzi, míg a Budapest környéki településeken (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi és Százhalombatta), Pécsett és Veszprémben tovább folytatódott a csökkenés. A szennyvizek SARS-CoV-2 örökítőanyagának koncentrációja a mintavételi helyek többségében az emelkedett tartományba esik.
2014. aug 21. 7:15 #kaukázusi medvetalp #növény #lágyszárú #maradandó 131063_2 Mivel ez az egyetlen olyan lágyszárú növény Magyarországon, ami még az embernél is magasabb, sőt akár négy-öt méteresre is megnőhet, gyakori, hogy a turisták mellé állva fényképezik egymást, a gyerekek pedig letörik és játszanak vele. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek. A kaukázusi medvetalp méreganyagai komoly hólyagos gyulladást és fájdalmas égési sérülést idézhetnek elő, ami maradandó hegesedéssel gyógyul – hívja fel a figyelmet Dr. Béni Szabolcs gyógyszerész, a Farmakognóziai Intézet igazgatója. A kaukázusi medvetalp valamennyi föld feletti része, így szára, levele, virágzata, termése is olyan méreganyagot termel, ami hámsérülést okoz. A szakember ezért arra figyelmeztet, hogy bármennyire impozáns, csakis zárt ruhában közelítsék meg, és semmiképp ne érjenek hozzá. A növény víztiszta, átlátszó nedvével juttatja a bőrre ugyanis azt a kumarin-származékot, ami először bőrpírt, erős viszketést és égő érzést, később hólyagokat okoz.
Azoknál, akik nem mossák meg alaposan a citrusféléket, vagy aki kesztyű nélkül takarítja be a zellert, gyakori a kézen kialakuló bőrpír, gyulladás. A kaukázusi medvetalp azonban ezeknél gigantikus mérete miatt is jóval nagyobb koncentrációban tartalmazza a hámsérülést kiváltó méreganyagot, ezért kiemelt odafigyelést igényel. A kaukázusi medvetalp a kevésbé veszélyes közönséges medvetalphoz nagyon hasonló, – jellegzetes, kellemetlen szaga és a kaporéhoz hasonlatos ernyős virágzata van – ám míg előbbi mindössze 50-80 centiméteres, mérgező változata akár öt méter magasra is megnőhet. Amíg kicsi, nagyon nehéz a közönséges medvetalptól megkülönböztetni, viszont addig kevesebb mérgező hatóanyagot is tartalmaz, így mindössze enyhe bőrpírt válthat ki – mondja dr. Béni Szabolcs. Európa legnagyobb lágyszárú növénye fél évszázada van jelen Magyarországon, azóta azonban nem fordult elő ekkora egyedszámban. Idén ugyanis a virágzását befolyásoló enyhe tél kedvezett neki. Leginkább a Felső-Tisza-vidéki ártereken, Zirc környékén, illetve a Kőszegi-hegységben látható, ahol kellően nedves, árnyékos környezetet talál.
A kaukázusi medvetalp méreganyagai komoly hólyagos gyulladást, égési sérülést, erős fájdalmat, sőt akár vakságot is okozhatnak! Hogyan irtható ki ez a veszélyes gyomnövény? Mi a teendő, ha érintkeztünk vele? – Erre kerestük ma a választ! A múltkor szó volt arról, hogy óvakodnunk kell a kaukázusi medvetalptól, mely föld feletti részei – a szára, a levele, a virágzata és a termése – olyan méreganyagot termel, mely hámsérülést okoz: ahol érintkezünk vele, ott hólyagos gyulladás, fájdalmas égési sérülés jöhet létre, mely maradandó sérüléssel gyógyul! Ennek oka az, hogy igen nagy mennyiségben tartalmaz furokumarinokat. Ez az anyag fototoxikus hatású, vagyis erősen fényérzékennyé teszi a bőrt. Ha e növény finom szőreihez hozzáérünk, és az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, akkor kipirosodik, viszketni kezd és olyan hólyagok jelennek meg rajta, mint az égési sérülésnél. A hólyagok több centiméteresek is lehetnek. Ráadásul a helyükön később lilás-feketére színeződik a bőrünk, s hegesedés marad vissza.
Mivel a növény gyorsan és nagyra nő, a volt szovjet tagköztársaságokban elterjesztették, kiváló takarmánynak vélelmezve. Ennek nyomán került be hazánkba is először. Amikor belátták a kudarcot (a tehenek teje például keserű lett tőle), egyszerűen magára hagyták. Ma is jókora állománya van szerte az egykori tagköztársaságokban a Baltikumtól Fehéroroszországon át Ukrajnáig, és mivel északkeleti szomszédunkban ma sem irtják, a magok a Tiszán jutnak el hazánkba. Ebből következik az is, hogy itthon elsősorban a Felső-Tisza vidékén telepszik meg, ráadásul állandó a magutánpótlás. Jó hír viszont: Mindkét fajnak magas a víz- és fényigénye, ami limitálja a magyarországi terjedésüket, megtelepedésre kisebb-nagyobb vízfolyások közelében, csapadékosabb klímájú dombvidéki területeken valamint a hazai középhegységekben lehet számítani – emeli ki a professzor. Aktív és szakszerű beavatkozással nem reménytelen az ellenük folytatott küzdelem, de erről kicsit később, most nézzük, miért érdemes nagy ívben elkerülni – sőt, a hatóságoknak is bejelenteni – ezeket az inváziós lágyszárúakat.