kerületi országgyűlési képviselőjelöltje hangsúlyozta közösségi oldalán, miután ő is leadta szavazatát. A politikus úgy fogalmazott: "Ha meg akarjuk őrizni hazánk békéjét és biztonságát, ha rombolás helyett békés fejlődést szeretnénk, akkor el kell mennünk szavazni! " Tessék választani! –tette hozzá Bús Balázs Varga Mihály: mindannyian legyünk ott! Bár havazott, a fiúrészleg szavazott! Mindannyian legyünk ott! – írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon azután, hogy leadta a szavazatát a II. kerületi Fillér utcai általános iskolában. Varga úgy fogalmazott, hogy minden választásnak kiemelt jelentősége van, de most valóban a háború és a béke ügyében kell döntenünk. Békére van szükség ahhoz, hogy az eddig elért eredményeket megvédjük. A munkahelyek megvédéséhez, a családtámogatás biztosításához, az otthonteremtés folytatásához – hangsúlyozta a fideszes politikus. Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter gyermekei és férje, Magyar Péter társaságában leadja szavazatát a budapesti Hegyvidéki Mesevár Óvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án (MTI/Vasvári Tamás)
Magyarország csak erős vidékkel lehet sikeres, hiszen az ország ereje a vidékben rejlik - mondta az igazságügyi miniszter a Heves megyei Kápolna-Tenk összekötő út csütörtöki átadásán. Varga Judit kiemelte, hogy ez akár a nemzeti konzervatív kormány védjegyének is tekinthető, különösen figyelembe véve azt, hogy milyen utat járt be a magyar vidék a történelemben. A kommunista ideológia alapján a vidéket meg kellett fosztani mindentől, ami tájegységbeli sajátosságát, kultúráját és életmódját kifejezi. Így elvesztette régi fényét, a tömeges államosítások pedig elvették mindazt, amiért sokak szülei és nagyszülei "vért izzadva" megdolgoztak - mondta. Varga Judit igazságügyi miniszter. Forrás: MTI/Kovács Attila Hozzátette, hogy a rendszerváltoztatás után a baloldali kormányzás sem kedvezett a vidéknek: más eszközökkel ugyan, de újra mélyíteni kezdték a kistelepülések és a városok közti szakadékot, és elhibázott politikával, sorozatos megszorításokkal soha nem látott szegénységbe sodorták a falvakat, községeket, az ott élő embereket.
Az ország békéjét és biztonságát, valamint az elmúlt tizenkét év kormányzásának eredményeit kell megvédeni a választáson – hangsúlyozta Varga Judit, miután vasárnap reggel leadta a szavazatát Budapest XII. kerületében, a Mesevár óvoda és játszóház területén kialakított szavazóhelyiségben. A mostani választásoknak az a tétje, hogy béke és biztonság lesz Magyarországon vagy háborúba és veszélybe sodorják az országot. Látom, hogy a baloldal milyen veszélyes és felelőtlen kijelentéseket tesz. Katonákat, fegyvereket küldene egy olyan fegyveres konfliktusba, amely nem Magyarország háborúja – mondta újságíróknak az igazságügyi miniszter, aki férjével, Magyar Péterrel és három fiával érkezett a szavazókörbe. Varga Judit hangsúlyozta, hogy ennek a választásnak sokkal nagyobb a tétje, mint bármelyik eddiginek az elmúlt harminc évben. A Fidesz–KDNP és a kormány biztonságot tud teremteni, nyugodtan, higgadtan reagálva erre a rendkívül kiélezett helyzetre – tette hozzá a miniszter, aki arra kért mindenkit, hogy menjen el szavazni és válassza a biztonságot és a békét.
Arról a politikáról a magyar emberek markáns véleményt mondtak vasárnap, a Fidesz-KDNP csaknem 2, 9 millió szavazatot kapott, mellyel az emberek a jelenlegi kormányzati politika folytatására adtak mandátumot ". A Bizottság fogadja el a magyar emberek döntését, ne Magyarországot büntessék, mert április 3-án a többség nem Brüsszel kívánalmai szerint szavazott – szögezte le Varga Judit.
Mint mondta, az államnak felelőssége, hogy megadja a választás szabadságát a családoknak, a szülőknek pedig az, hogy erkölcsi iránymutatást adjanak a gyerekeiknek. Hogy ez mennyire nehéz, arra Varga Judit a saját életéből is hozott egy példát. Mint mesélte, a fia nemrég azzal jött haza az iskolából, hogy a tanár bejelentette, másnap dolgozatot fognak írni. Csakhogy az osztálytársaival rájöttek, hogy ez ellentétes az iskola szabályzatával, mivel a dolgozatot legkésőbb 48 órával korábban be kell jelenteni. A jelek szerint családanyaként még egy igazságügyi miniszter is kerül dilemmába: végül meggyőzte a fiát, hogy az iskolai szabályzat mellett a tanár érveit is próbálja megérteni, és azt is nézze, mi a jó az osztálynak. Így végül ő is leült tanulni, és "nem játszott tovább emberi jogi aktivistát". *Cikkünk első változatában tévesen a beszédben szintén említett Magna Charta szerepelt, Varga Judit az 1222-ben kiadott Aranybulláról beszélt.
Azt mondta, a béke, amit meg kell becsülnünk, az jelenti az építkezést, a háború jelenti a rombolást. Ezért fontos, hogy megüzenjük a baloldalnak, hogy hagyják meg nekünk ezt a békét, és hagyjanak fel a felelőtlen kijelentésekkel, mert nem engedhetjük meg, hogy a baloldal belesodorja hazánkat ebbe a háborúba – hangsúlyozta, hozzátéve: nem engedhetjük meg, hogy katonákat küldjenek ebbe a fegyveres konfliktusba, és hogy a magyar családokkal fizettessék meg a háború gazdasági következményeit. Varga Judit leszögezte: amíg Magyarországnak nemzeti-polgári kormánya van, addig Magyarország nem fog belesodródni semmilyen háborúba. Mi alkotunk, nemzetet és hazát építünk, erre az építkezésre jó példa a mostani alapkőletétel is – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára beszédében kiemelte: az esemény a helyiek összefogásának megünneplése is, annak eredményeképpen a kormány több mint 5, 1 milliárd forinttal tudja támogatni a beruházást.
Rendszerváltás után korszakváltás – A XXI. Század Intézet videoelemzése A rendszerváltoztatás után húsz évig elhúzódó posztkommunizmusról, a baloldali–liberális gondolkodás progresszivitásának folytonosságáról és válságáról, illetve a tíz éve tartó nemzeti kormányzás által véghezvitt fordulatról beszélgetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője két meghívott vendéggel, G. Fodor Gábor politológussal és Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, "Rendszerváltás után korszakváltás" címmel. Kuruc.info - Egymilliárd forint zsidó temetők felújítására - a kormány megint beszámolt az "isteni ajándékoknak" tett szolgálatairól. A XXI. Század Intézet Mozgásban című, középtávú politikai folyamatok elemzésével foglalkozó élő, Facebookon közvetített műsorának elején G. Fodor Gábor egyértelműen állást foglalt arról, hogy egyre inkább az Orbán-rendszer alapjain létrejövő korszakváltásról kell ma már beszélnünk, annak ellenére, hogy a történelmi korszakhatárokat általában a múltat vizsgálva szoktuk meghatározni. A most megfigyelhető államszerkezeti átalakulások mellett azonban "olyan fundamentális változásokról van szó, amelyek nem csupán a személyekben, az intézményekben testesülnek meg, hanem megváltoztatják mindazt, ahogyan eddig gondolkodtak, cselekedtek a politikában" – mondta.
Békés Márton felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta a politika retorikai eszközkészletében a magyar jobboldal nem használja a "válság" szót, míg a korábbi Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt szüntelenül erről volt szó. G. Fodor szerint 2010 után megváltozott az emberek alapvető gondolkodása a politikáról és annak céljairól, ezért aztán az Orbán Viktor nevével fémjelzett kormányzás sokak számára olyan, "mint egy eretnekség, folyamatos lázadás a régi ellen". Pedig minden támadás ellenére az Orbán-kormányzat egy "koherens politikai rendszer", amelynek van érthető jövőképe, világos államfilozófiája és sikeres kormányzati gyakorlata. Békés Márton úgy látja, hogy 1945 és 2010 között egy olyan "progresszív korszakról" beszélhetünk, amikor a haladás kiváltó ereje mindig külföldről érkezett, hiszen a szovjetek, az Európai Unió és az IMF-hitelek egyaránt ennek a progressziónak az eszközei voltak. Magyar kormányok a rendszerváltás utan. Ezért, mint mondta, "a kommunista időszak, vagyis az 1990 óta eltelt harminc év kétharmada könnyen egybeolvasható a rákövetkező posztkommunizmussal", hiszen a kommunista dominanciát és az 1990 és 2010 közötti időszakot egyaránt a progresszív gondolkodás hegemóniája jellemezte.
1994-ben miniszterelnökként koalícióra lépett a szabademokratákkal, bár pártja koalíció nélkül is bő kétharmados többséggel rendelkezett. A koalíció önként vállalta, hogy a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel való konszenzus megléte esetén módosítja. Horn vezetésével Magyarország elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt. 1998-2002 A rendszerváltás utáni negyedik kormányt Orbán Viktor 31 évesen vezethette. Létrejöttét az FKGP tette lehetővé: 82 helyen léptette vissza képviselőjelöltjeit a második forduló előtt, ezzel megfordította az első fordulóban a baloldali koalíciónak kedvező választási eredményt. A Fidesz-FKGP-MDF hármas koalíció gyakorlatilag csupán 2001-ig tartott ki. Az első Orbán-kormány alatt vezették be a diákhitel rendszerét, és indították el például a Széchenyi-tervet. 2002-ben Orbán vereséget szenvedett, amit nem tudott feldolgozni. Nyolc évig ellenzéki szerepbe szorult. Magyar kormányok a rendszerváltás utah.gov. Ekkor hívta életre a polgári körök mozgalmát, a parlamentben pedig több mint három éven át nem szólalt fel, alig vett részt az országgyűlés munkájában.
– Még mindig nagyon sokan élnek azbeszttel szennyezett környezetben – tette hozzá Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítő Szövetség korábbi elnöke. – 2005-ben indult egy állami program, amely nagyobb vidéki városok és Budapest épületeinek azbesztmentesítését célozta, azóta azonban nincs állami finanszírozási pályázat, amelynek segítségével a főként az ország nyugati részében található lakótelepek támogatást szerezhetnének az azbeszt szakszerű eltávolítására. Rendszerváltás után korszakváltás – A XXI. Század Intézet videoelemzése - PestiSrácok. Az ingatlanok tulajdonosaitól nem lehet elvárni, hogy saját költségükön szabaduljanak meg az anyagtól. Egy panelháznál ráadásul nem elég, ha néhány lakó elvégezteti az azbesztmentesítést, a teljes épületet kell megtisztítani: vagy minden tulajdonos részt vállal belőle, vagy semmi értelme, mert az azbeszt nem nézi, kinek a lakása, továbbszáll. Borsody Gábor a selypi azbesztgyárra visszatérve elmondta, egy állami azbesztmentesítési pályázat jelentőségét épp Lőrinci példáján mérhetjük fel. A városban nemcsak az üzem okozott gondot, hanem az is, hogy a helyiek, anélkül, hogy tisztában lettek volna a veszéllyel, hazavitték a gyárból a megmaradt, azbeszttel teli törmeléket, és beépítették a padlástérbe hőszigetelésnek, vagy a belekeverték az udvari kocsibeálló betonjába.
A rendszerváltás utáni Szlovákiában nagyon fontos mérföldkő a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosítása. Ezzel kapcsolatban a szerző megjegyzi: "A Híd/Most által kidolgozott és eredetileg beterjesztett és szöveg több ponton is eltér az elfogadottól, a törvény megszavazása fejében ugyanis bedolgozták az egyik szlovák pártformáció korlátozó rendelkezéseit. Hasonló eset történt 1999-ben, amikor is az MKP által kidolgozott, a nemzetközi ajánlásoknak messzemenően megfelelő szöveget a koalíciós partnerek elvetették. Belföld: Jöttek, mentek - kormányok a rendszerváltás óta - NOL.hu. " A szerző összegző megállapításával valószínűleg kivétel nélkül minden felvidéki magyar egyetérthet, mely szerint a jövőben arra kell törekedni, hogy a mindenkori kormányok figyelembe vegyék a nemzetközi szakértői véleményeket, és ezekkel összhangban szabályozzák a nyelvhasználatot.
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest május 28-án tartja a "Rendszerváltás 30 – A rendszerváltás társadalmi megítélése 30 év után" c. közös kiadványának online bemutatóját. Magyar kormányok a rendszerváltás utah.com. A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest május 28-án tartja a "Rendszerváltás 30 – A rendszerváltás társadalmi megítélése 30 év után" c. közös kiadványának online bemutatóját. Kutatásunknak az volt a célja, hogy megismerjük, mit gondol a magyar társadalom a rendszerváltásról 30 év elteltével. Kutatási eredményeinkre alapozva nemcsak a Kádár-korszak utólagos társadalmi megítéléséről tehetünk megállapításokat, hanem arról is, hogy a magyarok szerint a rendszerváltáshoz fűzött remények közül melyek teljesültek és melyek nem, miként látjuk a különböző történeti korszakokat a közvetlen környezetünk anyagi helyzete terén, és melyik rendszerváltás utáni kormányok alatt volt a legjobb állapotban a magyar demokrácia. Az új kutatás bemutatását követően az online beszélgetésben résztvevő vendégeink azt vitatják meg, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a társadalom percepciója és a valóság között, és hogy mit jelent ma a rendszerváltás a magyar politikának és a társadalomnak.
Legal Note: A kéziratos szakdolgozatok csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatók. Saved in: Bibliographic Details Main Author: Horváth Olivér Format: Thesis Language: Hungarian Published: 2007 Subjects: biztonságpolitika > magyar > 1989 után szakdolgozat Tags: Add Tag Be the first to tag this record!