A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Nagylucsei család címerével foglalkozik. Nagylucsei Orbán [ szerkesztés] Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspök (1486-1491) pecsétje és aláírása Nagylucsei Orbán püspök címerköve Nagylucsei Orbán 1480. február 2-án Bécsben Mátyástól kapott címert testvéreivel Balázzsal és Jánossal, valamint unokaöccsével Ferenccel. megj. : a család neve később: Dóczy DL 105. Mátyás király gyerekei. 029 A czímerszerző Nagylucsei Orbán királyi kincstartó, székesfehérvári prépost, a későbbi egri püspök; egy csallóközi jobbágy gyermeke, majd Mátyás király nagybefolyású híve, ki családja, a Nagylucsei Dóczyak fényének és gazdagságának ép úgy megalapítója, mint Bakócz Tamás az Erdődyekének. Ő szerzi a nemességet, a czímert, az óriási uradalmakat. A királyi kegy fényében részelteti testvéreit és unokaöcscsét Ferenczet, ki a XVI. század óta Dóczy nevet viselő főúri család alapítója. Mátyás király czímeres levele a czímert – a takarók szinei hijján – pontosan irja le.
Annak nincs semmi nyoma, hogy a Petneházyak valaha elhagyták volna a Zsigmond királytól kapott czímert. Sőt az 1462. évi adomány egyik részeséről, Petneházy Mátyásról ki tudjuk mutatni, hogy harminczöt esztendővel Mátyás király armálisának kelte után a nyílazó oroszlányt használja czímeres pecsétjében úgy, a hogy azt az 1417. évi oklevél megállapítatta, azzal a lényegtelen eltéréssel, hogy az eredetileg balra fordított czímerképet jobbra nézeti. Címerhatározó/Császár címer – Wikikönyvek. Lehet, hogy e ragaszkodásnak a régi czímerképhez egyik oka az volt, hogy Mátyás királynak 1462. évi czímerlevelét a király megkoronáztatása, 1464. év nagycsütörtöke, után nem erősíttették meg újból, mint ez példáúl az Erdődi Bakóczok czímerével történt (l. a XXIV. számot); már pedig e nélkűl Mátyás királynak koronáztatása előtti időkben kelt adományai értéköket vesztették. (Fejérpataky László és Áldásy Antal: Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926)) Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
A család Zala-, Sopron- és Vas megyében virágzott. Címerleírás: Kékben zöld fák közül kiemelkedő sziklacsúcson könyöklő páncélos kar görbe kardot tart, mellette jobbról arany csillag, balról fogyó félhold. Sisakdísz: növekvő arany griff jobbjában görbe kardot tart. Takarók: kék-arany-vörös mindkétfelől. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. 660. Címerhatározó/Nagylucsei címer – Wikikönyvek. o. Nánási alias Joó [ szerkesztés] Kendi Nánási alias Joó István 1610. március 27., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: Weres István, Mattyusz András, valamint atyafiai Kisvárday János és annak fia János, Marikovszky Miklós, Lanio Pál P 2049 A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] Rövidítések Joó 1694 [ szerkesztés] Joó János 1694. március 16., Bécs I. Lipót általa: felesége Fupe Anna, fiai János, Mihály R 64 [2] Lásd még: Címerhatározó
Az alvó aluszik, A bujdosó buvik; Ha zörren egy levél, Poroszlót jőni vél "Messze még a határ? Minden perc egy halál! " "Legitten átkelünk, Ne félj uram: velünk A gyermek, a fogoly. " Az alvó felvirad, A bujdosó riad; Szellő sincsen, de zúg, Felhő sincsen, de búg S villámlik messziről. "Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! Mátyás király (Czuczor Gergely) – Wikiforrás. " "Itt a kehely, igyál, Uram, László király, Enyhít... mikép a sír! " Állj meg, bosszú, megállj: Cseh földön ül a rab; Cseh földben a király, Mindég is ott marad, De visszajő a rab...!
Meghalt lóról esés következtében Pesten 1850-ben. Pacséri Császár Gyula 1843-ban kameralis ispán. jólészi Császár [ szerkesztés] Faggyas: Fellépett a [19]30-as évek közepén Bajcsy-Zsilinszky Endre is, a Nemzeti Radikális Párt programjával, akinek fellépése megosztotta a járás paraszti és nemesi társadalmát. Bajcsy-Zsilinszkynek főkortese volt a szuhafői nemesek között Jólészi Császár Lajos, Kelemérben otrokocsi Orbán Zsigmond, akinek portáján tartotta a választás alkalmával a programbeszédét. (27. ) A hajdani kisnemesek nagyobb táborát vonultatta fel Diószeghy Dezső ke leméri földbirtokos, aki Független Kisgazdapárti programmal lépett fel, az ugyancsak helybeli birtokos, Putnoky Móriccal szemben.... A hangadó vezető nemesi családok, a Héthyek, Csiszárok, Császárok, Demék, Osváthok, Dapsyak, Hubayak, Almássyak, nem utolsó sorban a Putnokon élő kisnemesi hivatalnokok megnyerése volt mindkét fél törekvése. Nagy szerepe volt a többségükben még nemesi származású jegyzőknek, a református papoknak és tanítóknak is a választások idején.