A cenzúra fogságában 1830-ban az akkoriban a kultúra és szellemi élet legpezsgőbb központjának számító moszkvai egyetem hallgatója lett. Itt született az Egy különös ember című színműve, amely a diáktársadalom jellegzetes gyűlöletét tükrözi a cári önkényuralom és a jobbágyság intézménye iránt. 1832-ben egyik tanárával támadt összetűzése miatt távoznia kellett az egyetemről, s Szentpétervárra ment, ahol a tisztiiskola növendéke lett. Az iskola elvégzése után, 1835-ben zászlósként a Carszkoje Szelo-i testőr-huszárezred soraiba lépett. Fiatal tisztként ideje legnagyobb részét a fővárosban töltötte, az arisztokrácia köreiben mozgott. Élményeit az Álarcosbál című drámájában írta meg, de a darabot a cenzúra háromszori átdolgozás után sem engedte színre vinni. Mihail Jurjevics Lermontov: Vitorla - Versmondó lány. Ekkor bontakozott ki mély, ám viszonzatlan vonzalma is Varvara Lopuhina iránt, s e vonzalom egész életében elkísérte, több művében is felbukkant. 1837 januárjában mélyen megrázta Puskin halála, az alkalomra írott A költő halála című ódájában szenvedélyes vádbeszédet fogalmazott meg a költőt halálba üldöző társadalomról.
De a vidám beszédre nem figyelve, közülük egyik eltünődve ül, s az Isten tudja, hogy miért, a lelke baljós álomlátásban elmerül. Dagesztánt látja - völgye mély ölében látása ismerős halotthoz ér, a mellén mély sebszáj tátong sötéten s hűlő sugárral csordogál a vér. Az idézet forrása
1832–1834 között írt és befejezetlen Wadim című regényében a Pugacsov-felkelést írta le. Ebben az elnyomott parasztokért kampányolt. A Masquerade című négyfelvonásos versdrámában, amelyet 1835 körül írtak, Lermontow megtámadta a legmagasabb arisztokrata társadalmat, ezért a cári cenzorok megakadályozták annak megjelenését. Tbiliszi, Michail Lermontow festménye, 1837 A Kaukázusba való áthelyezése során megismerkedett a száműzött decembristákkal és grúz értelmiségiekkel. A hegyi népek életéről és szokásairól, valamint az ottani természetről alkotott benyomások megerősítették alkotóerejét, és új témákkal szolgáltak. Olyan pecsétek, mint Die Fürstin Ligowskaja (1836), Kerib the Spielmann (1837), Borodino (1837), Ivan Vasziljevics cár éneke, testőre és a merész Kalašnyikov kereskedő (1837), Mzyri, Pjotr Szaharov- Csecsenetre hivatkozva (1840), A démon (1841) vagy a Szülőföldem (1841) ebből az időből származik. Mihail Jurjevics Lermontov: Korunk hőse (Európa Könyvkiadó, 1972) - antikvarium.hu. "Az orosz irodalom nem merítette ki legendáit és történelmét. […] Lermontow […] történelmi eposzt komponált, folyékonyan, méteresen és az emberek szókincsében: a dalt a Kalasnyikov kereskedőről.
(George Learmont a 17. század elején, Lengyelország meghódításakor állt a cár szolgálatában, az ő egyik felmenője a nevezetes 12. századi skót bárd, Thomas the Rhymer. ) Lermontov anyja korán meghalt, a hároméves gyermeket a vidéken élő, céltudatos és kemény anyai nagyanya vette magához, aki – a később szintén fiatalon elhunyt – apjának nem engedett beleszólást a nevelésbe. A vézna és beteges gyermek a penzai kormányzóságban fekvő tarhani birtokon kitűnő iskoláztatásban részesült, francia, német és angol házitanítói voltak. Betegsége miatt nagyanyjával gyakorta megfordult a kaukázusi gyógyfürdőhelyeken, s az egzotikus táj maradandó élményt jelentett számára. Sőt kreativitását a festészetben is kiélte, gyönyörű rajzok és akvarellek maradtak fenn utána. 1827-ben Moszkvába költöztek, ahol Lermontov a Moszkvai Egyetemhez tartozó nemesi kollégiumban folytatta tanulmányait. Korán felébredt irodalmi érdeklődése, elsősorban Puskint és Byront tekintette példaképének. Mihail jurjevics lermontov a hero. Ekkoriban írta meg, még Byron stílusában, a Cserkeszek és A kaukázusi fogoly című elbeszélő költeményeit, és ekkor született A démon című művének alapgondolata is, amelyen tíz éven keresztül dolgozott.
(8) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. rendelet szerinti védőoltást igazoló applikációval igazolja. (9) A koronavírus elleni védettség (8) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható. (10) A védőoltást igazoló applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett (9) bekezdés szerinti hatósági igazolványán és az applikációban jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat – ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – semmilyen módon nem rögzítheti. Tájékoztató háziorvosoknak az európai védettségi igazolványról - haziorvosinfo.hu. (11) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha a nem magyar állampolgár vagy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár a Covid–19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr. )
Az általános iskolák alsó tagozatát már korábban megnyitották, a jövő héttől a többi oktatási intézmény is kinyit.
A jelenleg érvényes általános szabály szerint a közfürdők, uszodák csak érvényes védettségi igazolvánnyal látogathatók. 18 év felett a kártya bemutatása minden esetben szükséges. 18 év alattiak – felnőtt kíséretében – védettségi igazolvány nélkül is látogathatják a fürdőket.