Fedezze fel az elkerülendő ételeket az epehólyag eltávolítása után Az epehólyag egy kis szerv, amely közvetlenül a máj alatt helyezkedik el. Az epehólyag funkciója az a máj által készített epe tárolása hogy később a vékonybélbe öntse és ily módon, megkönnyítik a zsírok emésztését amelyeket étellel fogyasztanak. Tehát mi a legjobb étrend az epehólyag nélküli emberek számára? Ha egy ételt elfogyasztanak, hormonális és idegi szinten általában több jel aktiválódik, ami az epének az epehólyagon keresztül történő kiűzéséhez vezet, de mi történik azokkal, akiknek eltávolították az epehólyagját? Folytathatnak-e mindenféle étel fogyasztását, vagy étrendet kell-e követniük olyan emberek számára, akiknek nincs speciális epehólyagjuk? Étkezés epehólyag nélkül Milyen ételeket szabad (nem) megengedni Egészségügyi trendek. Diéta epehólyag nélküli emberek számára Azoknak az embereknek, akiknek nincs epehólyagjuk, gondoskodniuk kell étrendjükről, mivel a májban nincs meg az epe tárolására, ami azt jelenti, hogy az epe folyamatosan a bélbe kerül. Nyilvánvalóan ez negatív hatással van a zsírt, koleszterint, valamint a zsírban oldódó vitaminokat tartalmazó ételek emésztésére.
Ökölszabályként a zsír csak az étrend körülbelül 30% -át teszi ki. Ha körülbelül 2000 kalóriát fogyaszt naponta, törekedjen kevesebb, mint 60–65 gramm zsírra. Fogyasszon rendszeresen kis adagokat a nap folyamán. Próbáld meg nem enni az ételek nagy részét három nagy étkezés közben. Elboríthatja az emésztőrendszerét, mert a máj nem termel elég epét ahhoz, hogy hatékonyan megemészthesse nagy mennyiségű ételt. Az epehólyag-problémák megfelelő étrendje RPP News. Ehelyett törekedjen körülbelül hat étkezésre, amelyek egyszerre 300–400 kalóriát tartalmaznak. Próbáljon bele sovány húsokat, például halat vagy bőr nélküli csirkét, vagy más feldolgozatlan fehérjeforrást. Tölthet gyümölcsöket és zöldségeket is. Korlátozza a rostbevitelt A magas rosttartalmú ételek fogyasztása közvetlenül az epehólyag eltávolítása után súlyosbíthatja a puffadást, a hasi fájdalmat és a hasmenést. Az eljárás követése közben próbálja korlátozni a következő magas rosttartalmú ételek fogyasztását: brokkoli karfiol Fejes káposzta bab diófélék, például földimogyoró és mandula magas rosttartalmú kenyerek, például teljes kiőrlésű vagy teljes kiőrlésű kenyerek magas rosttartalmú gabonafélék, például korpa Nem szükséges ezeket az ételeket teljesen kizárnia az étrendből.
Nem volt mindig ilyen drága a mozijegy: 1996-ban a mai árak nagyjából tizedéért lehetett mozizni, vagyis 182 forintba került egy átlagos belépő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján tíz évvel később már közel 600 forintot kértek egy jegyért, majd évi 8-9 százalékos áremelkedés volt egészen 2012-ig. Ebben az évben aztán közel 60 százalékkal drágult a jegyár: 768 forintról ugrott 1310 forintra. 2018-ban pedig már 1560 forintért adtak egy átlagos szombat esti mozijegyet. A portál úgy véli, hogy a drasztikus áremelkedésben szerepet játszott, hogy nem sokkal korábban alakult át teljesen a magyar piac. A legtöbb magyar plázamozit üzemeltető izraeli cégóriás azután került szinte monopolhelyzetbe itthon, hogy 2011-ben felvásárolta legnagyobb hazai konkurensét, a Palace Cinemas Magyarország Kft. -t. A Cinema City ma Budapesten öt, a fővároson kívül pedig további tizenhárom mozit üzemeltet az országban, és hálózatához tartozik az egyetlen hazai IMAX moziterem is - ez az Arena Mallban (egykori Aréna Plaza) működik.
Valószínűleg nemcsak a jegyárak, hanem a megváltozott filmfogyasztási szokások és a tévé elterjedése is szerepet játszottak abban, hogy míg hatvan évvel ezelőtt 140 millió mozijegyet adtak el évente Magyarországon, addig a kilencvenes évek elejére ez nagyjából a tizedére csökkent. A filmszínházak száma is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben: 1970-ben még négyezer moziteremben 600 ezer moziszék várta a nézőket, 2016-ban már csak 355 mozi működött az országban összesen 63 ezer férőhellyel. Az iparág az utóbbi pár évben kezd magához térni: megszűnt a folyamatos nézőszám-csökkenés, 2016 óta pedig minden évben 14 millió fölé csúszott a mozilátogatók száma. A fehérvári alacsony jegyárakat talán az is befolyásolhatja, hogy ugyan a Cinema City néhány éve bejelentette az Alba Plazában található komplexum szinte teljes körű felújítását, ám ebből végül a mai napig semmi nem valósult meg. Így az idén 20 éves székesfehérvári mozi az ország kevésbé komfortos plázamozijai közé tartozik. A még 2016-ra tervezett felújításokról itt írtunk bővebben: A mozijegyek árairól szóló teljes cikket a HelloVidék en lehet elolvasni.
Ugyanis hiába ugyanarról a filmről, ugyanarról a moziláncról és időpontról van szó, az ország különböző pontjain eltérő árakat kell fizetni a jegyért. Ez a különbség akár 500 forint is lehet mozijegyenként. Az összehasonlításhoz normál, 2D-s jegyárakat és a szombat esti vetítéseket vettük alapul. Internetes vásárlás esetén a jegyárakon felül további 60 forint kényelmi díjjal kell számolni, ez az összeg minden mozi esetében ugyanannyi. Az adatok alapján szembetűnő, hogy a legdrágábban Budapesten mozizhatunk: a Cinema City mindegyik fővárosi mozijában azonos áron tudunk elmenni szórakozni. Ugyanakkor ha a vidéki jegyárakat megnézzük, nagy különbségeket láthatunk. A legdrágább vidéki város Győr lett, ahol 1730 forintért ülhetünk be szombat este egy sima 2D-s mozifilmre. Szintén kiemelkedő áron adják a jegyeket Nyíregyházán, Sopronban és Veszprémben, ahol 1620 forintért tudunk elmenni kikapcsolódni. A legjobban azok járnak, akik a Fejér megyei megyeszékhelyen szeretnének mozizni, ugyanis Székesfehérváron 1350 forintba kerül egy felnőtt normál mozijegy, ami pontosan 500 forinttal olcsóbb a fővárosi áraktól.
500 forinttal olcsóbb a mozijegy Székesfehérváron, mint Budapesten, ezzel sehol nem mozizhatunk olcsóbban szombatonként a vidéki nagyvárosok közül Fehérvárnál. A legtöbb pénzt Győrben kérik a megyeszékhelyek közül egy multiplexes belépőért. Budapesten 1850, ehhez képest Székesfehérváron csak 1350 forint a mozijegy ára egy szombat esti, 2D-s vetítésre a Cinema City hálózatában. Ezzel a fővárosban kínálja legdrágábban, míg Fehérváron a legolcsóbban a jegyeket a mozihálózat, írja a HelloVidék. A legdrágább megyeszékhely Győr, ahol 1730 forintot kérnek el egy mozijegyért, de kifejezetten borsosnak számít az összehasonlítás alapján Veszprém, Sopron és Nyíregyháza is: mindhárom városban 1620 forintot kérnek egy belépőért. Ráadásul ha online vásároljuk meg a jegyet, a végösszeget további 60 forint kényelmi díjjal terheli a mozilánc. A lap kitér arra, hogy bár a mozijegy árát a filmszínház üzemeltetője szabja meg, a bevételből részesül a film forgalmazója és az általános forgalmi adó (ÁFA) révén a magyar állam is.
A komoly áremelkedésben valószínűleg az játszott szerepet, hogy 2011-ben felvásárolta a Cinema City a szintén plázamozikat üzemeltető Palace Cinema-t, így a szinte monopolhelyzetben lévő cégóriás könnyedén megszabhatott egy magasabb árat. Sokan nem tudják, hogy bár a mozijegy árát alapvetően a mozi fenntartója dönti el, a bevétel sokfelé oszlik el. A fenntartó mellett a film forgalmazója is megkapja a részét, valamint az állam is szép szeletet hasít ki a jegyárból az általános forgalmi adó révén. A Cinema City 5 budapesti mozival és 13 vidéki mozival rendelkezik. A kínálat mozinként igen eltérő, mivel nem ugyanazokat a filmeket vetítik az ország különböző pontjain. Vannak azonban olyan népszerű filmek, amelyek minden moziban mennek – tipikusan ilyenek a Star Wars vagy Marvel filmek, vagy a most a mozikban futó Ad Astra – Út a csillagokba. Mivel az Ad Astrát jelenleg most minden plázás Cinema Citry moziban játsszák, könnyedén össze tudjuk hasonlítani ezen film példáján a vidéki mozik árkülönbségét.
Úgy tűnik, a streamszolgáltatások elterjedésével a mozinak még nem áldozott le, ugyanis a nagy zuhanás után az elmúlt években ismét egyre több magyar foglal helyet a moziszékekben. A KSH 1960 óta gyűjt arról adatokat a jegyeladásokról, közel 60 éve még összesen 140 millió jegyet adtak el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy magyar átlagosan 14-szer ment el moziba évente. Ez a szám a 90-es évek elejére már a tizedére csökkent, 2014-ben pedig már 10 millió alá ment a mozilátogatások száma. Úgy tűnik, ennek a nagymértékű csökkenésnek vége, ugyanis az elmúlt években ismét egyre több magyar látogatatott el a mozikba, 2016 óta már minden évben ismét 14 millió fölé kúszott a mozilátogatások száma. Hogyan tudott ennyire kikopni a mindennapokból a mozizás, és miért szorult vissza ennyire? Ennek több oka is van. Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára elárulta a G7-nek, hogy viszonylag egyszerű oka van a hanyatlásnak: míg 1965-ben csupán minden tizenkettedik emberre jutott egy tv, tavaly már a háztartások több mint 90 százaléka rendelkezett tv-előfizetéssel.