Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a pozsonyi várban szobrot kívánnak állíttatni a nyolcadik század végén élt nagymorva, valójában szlovák uralkodónak, Szvatopluknak. ("Ha a magyaroknak van Szent Istvánuk, nekünk Szvatoplukunk lesz"- közölte). A hamis eredetmondák, őstörténeti példázatok már régóta beárnyékolják térségünket. Pedig a "ki volt itt régebben" versengés sehova sem vezet. Ellopták a kettős keresztet! - Történelem. Szvatopluk király - korabeli ábrázolás Az Árpád-házi királyok krónikásai megörökítették a legendát: a magyarok tulajdonképpen leszármazottai a hanyatló nyugat-római birodalommal élet-halál harcot vívott hunoknak. Tény, hogy a hunok az V. században telepedtek le a Kárpát-medencében, itt volt a székhelye Attilának is. Őt tették meg az Árpád-ház ősének, a magyar nemeseket pedig hun előkelőktől származtatták. Valamivel később, a hatodik században érkeztek erre a vidékre a nyugati szláv törzsek. Első államalkotó kísérletük volt az alig több mint két évtizedig fennálló Nagymorva Birodalom, mely a Balatontól a Moldva folyóig terjedt: ezen a hatalmas, erdőkkel borított területen akkora lehetett a népsűrűség, mint ma a Szaharában.
A Szvatopluk vezette, a Dunántúlt is magába foglaló Nagymorva Birodalom csak a soviniszta pánszláv álmokban létezik. Feltehetően volt azonban két "morvának" nevezett terület: az egyiket Árpád magyarjai letörölték a térképről, a másikat "csak" csúnyán elverték. És birtokba vették a Kárpát-medencét. A ma honfoglalásként ismert aktus hosszú, évtizedekig elnyúló folyamat volt, amelyet képtelenség időben egy kezdő- és egy végpont közé szorítani. Nem tudjuk például, hogy a 881-ben Bécs alatt küzdő magyar seregek hova tértek haza? Ki volt szvatopluk. A mai Ukrajna, Moldova és Románia területén fekvő Etelközbe vagy a Kárpát-medencébe? A Folyóközben újabban feltárt X. századi régészeti emlékek ugyanakkor a magyar népesség tartós továbbéléséről tanúskodnak. Immár látszik, hogy nem volt besenyő támadás, ami a magyarokat fejvesztett menekülésre késztette volna, a magyar állam súlypontjának áthelyezése a Kárpát-medencébe tudatos, jól előkészített politikai döntés volt. Sorozatunk korábbi részeiben mindezeket részletesen kifejtettük, lépjünk most tovább: bármilyen ütemben érkeztek is a magyarok hazánk mai területére, a földet birtokba kellett venniük.
A látogatóközpont tehát elkészült, a tereprendezési, valamint a három tanösvény kialakításának munkálatai azonban még folytatódnak. Az épületben kialakított kiállítás augusztus 20-ig, a próbaüzemmód ideje alatt díjmentesen látogatható, de a Tatabánya Kártyával rendelkező helyiek számára a későbbiekben is ingyenes lesz.
2010. június 7. 10:01 MTI A 7, 8 méteres bronzból készült alkotást vasárnap késő este leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság jelenlétében. A Szvatopluk-szobor felállítását Robert Fico miniszterelnök kezdeményezte. A 270 ezer eurós költséget közadakozásból kívánták előteremteni. Fico, valamint az államfő és a házelnök ezer-ezer euróval járultak hozzá a költségekhez. Bár a megadott számlán néhány hete még csak 123 ezer euró szerepelt, a bronzszobor már ott áll a pozsonyi várudvarban. Ján Kulich, szobrászművész ingyen készítette el a szobrot, és a szerzői jogokat a szlovák parlamentnek adományozta. Alkotásának művészi értéket azonban nagyon sokan megkérdőjelezték, és eleve tiltakoztak a mű felállítása ellen. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Cirill és Metód 1150 éve. Nagy vihart kavart az is, hogy Kulich a szocialista rendszerben, a hetvenes és a nyolcvanas években a pozsonyi képzőművészeti akadémia rossz hírű vezetője volt, aki politikai okokból gátolta több fiatal művész tehetségének kibontakozását. Fiatal művészek egy csoportja vasárnap este a helyszínen tiltakozott a szobor és alkotója ellen.
2010-ben a pozsonyi vár kapuja előtt nagyrészt politikai "adományokból" [10] lovasszobrot állíttattak, melyen az "ószlovákok királya" felirat volt olvasható. Mindkét kifejezés és maga a művészi kivitel is számos bírálatot kapott, a szélsőjobboldali szervezetek, illetve az akkori Robert Fico vezette kormánypártok azonban kiálltak mellette. Szvatopluk nyomában | Alfahír. Az 'ószlovákok' terminust a honfoglalók [11] mintájára próbálják megalkotni a 'szlávok' gyűjtőfogalma helyett, kihangsúlyozva ezzel, hogy a szlovákok őseiről van szó. A király megjelölés pedig, bár kétségtelen, hogy a korabeli forrásokban szerepelnek rex és regnum formában (nem csak) morva fejedelmek (dux), illetve területek esetében, ezek mégsem értelmezhetőek a korabeli magasabb rangú uralkodói értelemben. A szavak ezen hasonló értelmezésének figyelmen kívül hagyásával többek között értelmetlenné válna a cseh, lengyel és magyar uralkodók azon igyekezete hogy koronát szerezzenek. [12] Hivatkozások [ szerkesztés] ↑ Korai magyar:Morvák ↑ a b c d e f KMTL:Morvák ↑ Váczy 1938 246–247.
A császár történetileg kissé ingatag, ám saját jelenének aktuálpolitikájában megbízható leírása alapján tehát Szvatopluk "Nagy Moráviáját" valahol a Száva és az Al-Duna folyásánál kell keresnünk. Tegyünk itt egy gyors kitérőt, tekintve, hogy a Nagy Morávia megnevezés a pánszláv nacionalizmus szemében önmagában bizonyítja, hogy Szvatopluk birodalma a Cseh-Morva-medencétől az Al-Dunáig terjedt. Hiszen nagy… Csakhogy Szabados szerint a Konstantin által használt Megale Moravia nem nagyot, hanem régit jelent. Épp úgy, mint Magna Hungariát Régi Magyarországként és nem Nagy Magyarországként értelmezzük. Ki volt svatopluk teljes film. Ráadásul, ha egy képződményt jelzővel látunk el, az józan paraszti ésszel is azt feltételezi, hogy adott képződményből létezik egy másik is, ezért kell attól jelzővel megkülönböztetni. Esetünkben tehát a déli Régi Morávia vagy Ómorávia és az északi Morávia két külön egységet képez, a bíborban született szövegéből nem lehet egy birodalmat gerjeszteni – emeli ki a történész. Így viszont mi is tartozunk egy magyarázattal, mégpedig ha a két képződmény földrajzilag nem érintkezett, hogy kerül mindkettő élére egyetlen uralkodó Szvatopluk személyében?
Weber úr, Cornstein úr: vagy megtanulják Orbán Viktort, vagy üstöllést exportáljuk önökhöz a rendszerét. Keveset beszélünk már arról, hogy Orbán Viktor milyen komoly nemzetközi ellenszélben kezdte meg kormányzását 2010-ben, és hogyan haladt lépésről lépésre, míg az euroszkeptikus, majd idegengyűlölő hullámra kapaszkodva a nemzetközi szélsőjobboldal egyik meghatározó szereplője lett. Ki volt svatopluk tv. Lusta, naiv, buta vagy épp korrupt európai és tengerentúli politikusok (illetve fenti jelzők tetszőleges keverékével leírható alakok) kellettek ahhoz, hogy idáig eljusson. Az IMF-nek folyamatosan hazudozó, a médiatörvényben látszólag engedő, majd ezerszer durvább gyakorlatot bevezető kormányfőnek fontos támasza volt az önmagát 2012-től az összefogósdival kinyíró ellenzék is. Most azonban nem róluk beszélünk, hanem azokról a külföldi politikusokról, akik nem képesek vagy hajlandók nyolc év után se megérteni, mi történik Magyarországon. Azt sem, hogy ennek milyen összefüggései vannak Putyinnal, Törökországgal, és hogy nem valami váratlan és friss probléma kopogtatott ugyanúgy a holland, svéd, francia, német törvényhozás ajtaján, vagy már verte is be azt Olaszországban, az Egyesült Államokban, és tessékeli ki a már-nem-is-olyan-Nagy Britanniát az EU-ból.
A Balatonfűzfő-Litér Turisztikai Egyesület csatlakozik Solymár település adventi ablakok felhívásához. Szervezzünk Balatonfűzfőn és Litéren "világító adventi kalendáriumot", aminek a lényege, hogy decemberben minden nap másnak a kidíszített ablaka világít, a jelentkezők között előzetesen kiosztott, titkos sorszámok alapján. Az ablakdíszben meg kell jelennie a sorszámnak is. Végül pedig Szenteste egyszerre világít majd az összes ablak. Hogy melyik nap, hol található a sorszámmal ellátott kidíszített világító ablak, az meglepetés, mert azt a "vadászoknak", a településen sétálva kell megkeresniük, lefényképezni és feltölteni a képet a Balatonfűzfő-Litér Turisztikai Egyesület facebook-csoportjába. Nyertes, díjazott, első és második nincs, mert ez nem egy verseny. Ez nem erről szól. Itt mindenki nyer, mind a díszítő, mind a "vadász", illetve az is, aki csak gyönyörködik egy-egy ilyen szép ablakban. Mivel településeink területe elég nagy ahhoz, hogy csak úgy sétálgatva megtaláljuk a soron következő ablakot, ezért minden reggel közzétesszünk a térképeket, hogy mely jól behatárolt területeket bejárva találjátok az aznapi "kinyitandó" ablakokat.
2020. november 20. 14:47 | Csiffáry Zsuzsanna A "világító adventi kalendárium" játékot 2016-ban Solymáron kezdték el. Ezután terjedt el több településen, például a Jaminai Közösségi Ház is átvette ezt az ünnepi hagyományt. Pető Ibolya a közösségi ház szakmai vezetője elmondta, hogy ezt idén is folytatják, amellyel a cél a jelenlegi bezárkózás okozta elszigetelődés enyhítése, az ünnepi hangulat biztosítása. Meghirdették a " Jaminai adventi ablakok 2020 " elnevezésű programot a Jaminai Közösségi Ház facebook oldalán. Pető Ibolya a közösségi ház szakmai vezetője, telephely-felelős elmondta: a játék lényege, hogy december 1-je és 24-e között 24 jaminai ház ablakában gyúljon világosság. Ehhez várják családok, intézmények, vállalkozások, vagy akár templom jelentkezését, akik és amelyek vállalják, hogy decemberben, egy előre megadott napon feldíszítik és fénybe öltöztetik az egyik, utcáról is jól látható ablakukat, s az ablakba kihelyezik a számukat. Ők lesznek az ablakdíszítők. Az ablakvadászok azok a családok, gyermekek, vagy felnőttek, akik megtalálják az aznapi feldíszített, világító ablakokat és erről 1-1 fotót beküldenek a címre, melyet a szervezők feltöltenek a Jaminai Közösségi Ház facebook oldalára.
Ez az az élmény, ami előkészíti lelkünket valami új befogadására. Az adventi naptár használatának szokása 1900 körül kezdődött egy kedves történettel, miszerint egy német édesanya, akinek kisfia, Gerhard már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt karácsonyi ajándékok miatt, kitalálta, hogy gyermeke számára december 1-jétől feloszt egy kemény papírlapot huszonnégy részre, mindegyikre rátűz egy-egy darab csokoládét vagy cukorkát, és megengedi, hogy a gyermek minden este megegyen egyet közülük. Gerhard felnőttként üzletet csinált és meggazdagodott édesanyja ötletéből. Nálunk Magyarországon is hamar elterjedt ez a kedves szokás, amely egyben ennek az időszaknak az időmérő eszköze. A hagyomány szerint az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük manapság leggyakrabban édesség vagy egy-egy kis ajándék rejtőzik. Régen inkább kis képekre vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok. A rádióban hallottam először a solymári Adventi ablakok kezdeményezésről, amelyhez az első, 2016-os alkalom óta már több mint 160 település csatlakozott.
Az idei adventi időszak úgy néz ki másként alakul, a közösségi hagyományokat, közös programokat sajnos mellőznünk kell. Az önkormányzat vezetése úgy gondolja, hogy egyben jó alkalom is arra, hogy Szanyban egy új ünnepi hagyományt teremtsenek meg. Az elmúlt években több tucat település csatlakozott Solymár példájához, ahol először szervezték meg az Adventi Ablakok eseményt és idén Szany is szeretne csatlakozni a programhoz. Az Adventi Ablakok lényege, hogy december 1. és 24. között minden nap felgyulladnak a fények a település valamelyik házának, intézményének, üzletének ablakában, hasonlóan ahhoz, ahogy az adventi kalendáriumban is minden nap kinyitunk egy ablakot. Karácsony közeledtével napról napra több ház ablaka fog díszbe öltözni és világítani, míg végül szentestén mind a 24 ablak egyszerre fog ünnepi fényekben ragyogni. A sorrendet az önkormányzat előzetesen állapítja meg, amit csak a résztvevőkkel ismertetnek, mindenki más számára titkos lesz. Az aktuális nap délelőttjén teszik közzé a kastély ablakában (a szanyi kastélynak 24+2 utcára néző ablaka van), hogy melyik utcában található az aznap este,, kinyíló", vagyis ünnepi fénybe öltöző ablak.