• Vashegyi György MMA-elnök gyászbeszéde itt olvasható. Jankovics Marcell küldetése az volt, hogy megmutassa, miért harcolunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök búcsúztatójában. A kormányfő beszédében kiemelte: "amikor eljött a mi időnk", hosszú évekig értetlenkedett és várta, hogy Jankovics Marcell visszavágjon azoknak, akik korábban kiszorították és félrelökték. Elégedetlenkedett és sürgette, hogy mire vár még, és évek kellettek, hogy megértse, hiába vár, mert Jankovics Marcellnek más küldetése volt – magyarázta. Hangsúlyozta: az ő küldetése abban állt, hogy megmutassa, miért harcolunk, mit kell megvédenünk, hogy a harc "ne keményítse meg végzetesen a szívünket", és a legdurvább csatákban is emberek maradhassunk. Megmutatta, hogy nem a legyőzendő ellenfél számít, hanem azok, akikért és amiért valóban harcolunk; figyelmeztetett, hogy hiába aratjuk sorban a győzelmeket, ha nem vigyázunk, a kultúránk örökre eltűnik. Jankovics Marcell az egyik utolsó polihisztor volt, akit a földünk a hátán hordott, lenyűgöző életművet hagyott hátra – mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy mennyi minden fért bele a művész életébe, és hogy képes volt 23 évet áldozni Az ember tragédiájára.
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke május 29-én, életének 80. évében hunyt el. Temetése a Katolikus Egyház szertartása szerint történt. Nagyon sokan szeretnének elbúcsúzni a legendás magyartól (Fotó: Bors/VI) Jankovics Marcell a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező a magyar animációs mozgóképművészet emblematikus alakja volt. Ő rendezte többek közt a Magyar népmeséket, de Sisyphus című alkotását Oscar-díjra is jelölték. Az ő nevéhez köthető a János vitéz, Az ember tragédiája, és a Fehérlófia rajzfilm is. Az eseményen a miniszterelnök és a köztársasági elnök is jelen van (Fotó: Bors/VI) Orbán Viktor miniszterelnök fejezi ki részvétét a családnak (Fotó: Bors/VI) A nagy meleg miatt a gyászolók próbáltak árnyékba húzódni Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről?
Első egészestés rajzfilmje, a János vitéz 1973-ban készült el, majd 1981-ben mutatták be a másodikat, a Fehérlófiát. 1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjét, Küzdők című alkotása elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját 1977-ben. Ebben az évben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Az ember tragédiája című Madách-mű rajzfilmváltozatáért (2011) a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját kapta meg 2012-ben. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
Szemadám György gyászbeszédében idézett M. Tóth Éva, György Péter, Péterffy Zsófia és Bódi Ábel utóbbi hetekben megjelent nekrológjaiból is. Mint hozzátette: ő maga Jankovics Marcell minden egyes filmjében rejtett önarcképet lát: "a szememben ő volt János vitéz, Sisyphus, a népmesék legkisebb királyfia, a Fehérlófia Fanyűvője és Az ember tragédiája Ádámja is". Jankovics Marcell temetésén búcsúbeszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is, valamint részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán és Réthelyi Miklós, valamint Jankovics Marcell számtalan művésztársa, barátja és tisztelője.
Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre
Nem dicsekvésképpen mondom, de mostanában ritka a "karvalymentes" fotózás az itatómnál. Sajnos, a karvaly család valamelyik tagja mindig ott leselkedik a közelben. Ilyenkor persze a kis madarak nem mernek a vízhez szállni. Ezért lassan már jobban örülök egy-egy betévedő kicsi vendégnek, mint a szépséges karvalyoknak. Egy korábbi alkalommal megjelent tengelicek vagy nagyon bátrak voltak, vagy csak nem "idevalósiak". A szajkók tisztelik a karvalyt, többnyire elkerülik, de annak is tanúja voltam, amikor a vízben hűsölő fiatal karvaly mellett néhányan szomjukat oltották, sőt, fürödtek is. Tegnap hosszú eseménytelenséggel kezdődött a lesezésem. Talán másfél órát is izzadtam úgy, hogy egyetlen madár sem mutatkozott. Bóbiskolásomból a fekete harkály hangja riasztott fel: a jellegzetes sípolás a les melletti nagy nyárfáról hallatszott. Ilyen közel még nem voltam ehhez a különleges madárhoz, de a kis kuckómból nem láthattam. Vagy hússzor is megismételte az egyszerű strófát. Eközben lázasan járt az agyam, hogy mit tehetnék?
Fekete harkály ( Dryocopus martius) A legnagyobb európai harkályfaj. Tollazata jórészt egyszínű fekete. Korábban az öreg bükkösök jellemző madara volt, manapság azonban már szinte az ország teljes területén megtalálható, ahol idősebb erdőket talál. Fészekodúját az öreg fák törzsébe vájja. Főképp hangyákkal, azok bábjaival és lárváival táplálkozik, de előszeretettel kutat korhadt fatörzsekben is lárvák után. Állandó faj. A bokortanyás térségben néhány idősebb fákat tartalmazó erdős-fás helyen valószínűsíthető egy-egy pár költése. Védett faj, természetvédelmi értéke: 50. 000 Ft
Tollruhájának örökön divatos feketéje miatt a harkályfélék családjának legelegánsabb tagjának is nevezhető a fekete harkály ( Dryocopus martius). De nem csak szolid színe, hanem mérete is egyedülállóvá teszi a nálunk élő harkályok között: testhossza 45-57 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-73 centiméter, testtömege 250-370 gramm. Ezzel Európa legnagyobb harkályféléjének számít. Összehasonlításul a nagy fakopáncs ( Dendrocopos major) is csak 23-26 centiméter testhosszal, 38-40 centiméteres szárnyfesztávolsággal és 70-100 grammos testtömeggel rendelkezik. Harkályhoz illőn ő is kopácsol: a fák kérge alól vési ki rovarokból, lárvákból álló táplálékát. Ehhez kemény, hosszú, hegyes csőrrel, erős, ám karcsú nyakkal rendelkezik. A fatörzseken függőleges helyzetben való megmaradást a támasztékul szolgáló merev faroktollak és a két-két előre, valamint hátra irányuló, hegyes karmokkal ellátott ujjak segítik. Viseli a harkályok védjegyét, a vörös kalapot is, igaz a tojóé eléggé tarkóra csúszott, viszont már a fiókákon is ott látható.
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkályfélék témájú médiaállományokat és Harkályfélék témájú kategóriát. A harkályfélék (Picidae) a madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó család. Magyarországon élő fajaikat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1997-ben és 1998-ban "Az év madaraivá" választotta. Ebbe a madárcsaládba 35 recens nem és 249 faj tartozik. Előfordulásuk [ szerkesztés] A családhoz tartozó fajok világszerte megtalálhatóak, kivéve Ausztráliát, Új-Zélandot, Új-Guineát, Madagaszkárt, a Csendes-óceán szigeteit és a szélsőséges sarkvidékeket. A legtöbb faj erdei élőhelyeken él, bár néhány faj fátlan területeken, sziklás domboldalakon és a sivatagokban is megtalálható. Több mint 100 faj otthona Közép- és Dél-Amerika. A törpeharkályok kizárólag a trópusokon élnek. Nyaktekercsek csak az Óvilágban találhatók. Kárpát-medencei előfordulásuk [ szerkesztés] Jellemző magyarországi képviselői a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) és más fakopáncsfajok (más néven tarkaharkályok) (Dendrocopos), a zöld küllő (Picus virirdis), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a nyaktekercs (Jynx torquilla).
A legnagyobb testű hazai harkály. Állománya a természetközelibb erdőgazdálkodás hatására erősen növekszik. Állandó madár, meglehetősen nagy területhűség jellemzi, erdejét nem hagyja el, hanem ott tölti egész életét. A fák törzsén és vastagabb ágain kutat, táplálékát az ott lakó nagyobb hangyák, lárvák, pajorok, bogarak adják. Csőrével ütögeti a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a megtalált zsákmányt kivési. Hatalmas csőrével jókora lyukakat vág a fákon, hogy élelméhez jusson, valóságos ácsmunkát végez, melynek nyomát a fa tövében nagy szilánkok, forgácsok árulják el. Szorgalmasan végig járja birodalmának hangyabolyait, korhadó fáit, tuskóit, hogy napi eleségét megszerezze. Majdnem varjú nagyságú, a hímnek egész fejteteje, a tojónak csak tarkója fényes vörös, különben egészen fekete, némi rozsdás árnyalattal. Csőre kékesfehér, szaruszínű, lábai ólomszürkék, szemei fehérek, később sárgásfehérek. A fatörzseken függőleges helyzetben való megmaradást a támasztékul szolgáló merev faroktollak és a két-két előre, valamint hátra irányuló, hegyes karmokkal ellátott ujjak segítik.