A vége felé dolgozzuk bele a zsiradékot is. A bedagasztott tésztát visszatesszük a tálba, és a tálat letakarjuk. Most jön az első kelesztés, ami valójában az érlelés. 40-45 percig hagyjuk, majd a tésztát gyengéden, de határozottan átgyúrjuk. Cipót formázunk belőle és a tállal letakarjuk negyedórára. Ezután következik a formázás. Veknit vagy cipót formázhatunk, tetszés szerint. A cipóhoz megfordítjuk a tésztát, kilapogatjuk a kezünkkel, és a közepe felé körben addig hajtogatjuk be, amíg kialakul a cipónk. Feszesre kell készíteni. Mindig ezt a receptet használom és soha nem csalódtam! Így készül a házi kenyér jénaiban!. A veknihez ugyancsak megfordítjuk a tésztát, a tenyerünkkel jól kinyomkodjuk belőle a levegőt. Nem kell sajnálni, csupán arra kell ügyelni, hogy ne szakadjon meg a tészta. Ezután a két oldaláról behajtjuk a közepéig, a széleket lenyomkodjuk. A tetején háromszög alakúra igazítjuk, majd elkezdjük feltekerni úgy, hogy minden tekerésnél kicsit le- és visszanyomjuk a tésztát, így tudunk feszes veknit formázni. ( vekni formázás a blogon:) megformázott tésztát sütőpapírra ültetjük, és újból kelni hagyjuk.
Az utóbbi időben egyre többen jénaiban, vagy más fedeles sütőedényben sütjük a kenyeret. Felmerült néhány probléma és ezeknek a megoldására az az ötlet, hogy írjuk meg az eddigi tapasztalatainkat összefoglalva. Arra gondoltam, hogy írok egy kicsit ezzel kapcsolatban - mintegy gondolatébresztőnek - és ezután nagyon szívesen feltenném mindenkinek a saját tapasztalatát, aki szeretné megosztani a többiekkel. Mostanra teljesen egyértelművé vált számomra, hogy két módon sütünk jénaiban, részben ez lehetett a gond azoknak akik újonnan szeretnének belefogni. 1. Kenyer suites jenaiban 2. Kisebb edényben, aminek magas az alsó fele és lapos a teteje (pl. a hagyományos, kerek jénaik) Ehhez lágy tésztát lehet készíteni, mert kelés közben az edény oldalfala megtartja a tésztát, nem tud hova ellapulni, így szépen megemelkedik. Itt nyugodtan lehet minden "lágyító" hozzávaló a tésztában, tehát: kovász, burgonya(pehely), tejtermék stb, nem baj, ha ezek lágyító hatása összeadódik a kelesztés során, mert nincs hova elterülnie a kelő tésztának.
50 percig biztosan sütöm, ha kell, még 10 percig, de erre az utolsó 5-10 percre levehető már a teteje, én nem szoktam. Mikor kész azonnal kiveszem a sütőből, és hideg! vízzel jól lespriccelem. Ilyenkor elkezd jól hallhatóan pattogni, 20-25 perc múlva már elég szép cserepes, de egy órán át is cserepesedhet. ()
A kész kenyeret rácsra tesszük hűlni és azonnal lepermetezzük kevés hideg vízzel. Ettől szép fényes lesz és ha jól dolgoztunk beszélgetni kezd és kicserepesedik. Az "igazi" kenyér felé az első út, ha készítünk egy öregtésztát, azaz egy élesztős előtésztát. Az így készült kenyér sokkal ízesebb, és tovább eltartható.
Mondhatom, ez lett a mindennapi kenyerünk. Hosszú kísérletezgetés előzte meg, de megérte. 8 literes kacsasütő jénaiban sütöm, tapasztalatom szerint ebben a legropogósabb, legfényesebb és legcserepesebb a héja. Hozzávalók: 2, 7 dl víz (0, 7 lehet tej) 2 csapott tk. só 2 ek. olaj csipet aszkorbinsav (csak ha gyengébb minőségű a liszt) 2 ek. burgonyapehely (elhagyható) 20-25 dkg öregtészta 20 dkg fehér tönkölyliszt (vagy BL 80 liszt) 30 dkg BL 80 liszt 1 dkg friss élesztő A tésztát gépben dagasztatom, 20 percig. Ügyelek rá, hogy nehogy túlmelegedjen, ha szükséges nyitott tetővel dolgoztatom. Mikor kész, kissé átgyúrom, akkor jó, ha rugalmas, kissé visszaüt a tészta gyúrás közben. Kelesztőtálba teszem, hagyom duplájára kelni. Jót tesz neki, ha 20 perc után kissé átforgatom. Mikor szépen megkelt, enyhén lisztezett felületre borítom, ellapogatom a kezemmel, megformázom. Jénait sütőpapírral kibélelem, a tetejét rátéve hagyom jó duplájára kelni. Házi kenyér jénaiban sütve! A friss, puha házi kenyérnél nincs is finomabb! - Ketkes.com. Ekkor pengével bevágom, további 15-20 percig hagyom kelni, vagy míg a bevágások szépen szétnyílnak.
Végül 1946 őszétől mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit a kastélyban, ami bár elnevezései és fenntartói az évek során többször is változtak, a mai napig is helyet foglal a település leghíresebb épületében. Kastélypark A lengyeli kastély parkjának kialakítása a kastély építésével egy időre esett. 1829-ben a díszkert kialakítására gróf Apponyi József Sedlmayer bécsi kertészt hozatta el, aki sokféle fát és cserjét ültetette az épület köré. A kastély tulajdonosának és formájának változásai nyomát a park is magán viseli. 1870-ben a kertet 22 hektárral megnövelték. A legnagyobb változások még is gróf Apponyi Sándor idejében érték a parkot. Ekkor egy víztorony is kialakításra került itt és több szökőkút és homokkő szobor is elhelyezést nyert benne. Az itt lévő növényeket is igen sok színűen bővítették tovább. Lengyel apponyi kastély. Sajnos az Apponyi család kihalása után a park kezelésére nem fordítottak elég gondot, ezért mára több növény faj is kihalt már. Akadnak azonban olyanok is amikbe a mai napig is gyönyörködhetnek az ide látogató piheni vágyó természet szerető emberek.
Az iskola képzési célja, elnevezése a több mint fél évszázad alatt sokat változott. A kastély jelenleg is a mezőgazdasági oktatás szolgálatában áll. A kastély jelentősebb felújításon 1982-ben esett át. A tetőzete 2004-ben teljes felújítást nyert. Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy épület iskola műemlék Tér- és időbeli vonatkozás térbeli vonatkozás Lengyelország időbeli vonatkozás 1992 Jellemzők hordozó papír méret 9 x 13, 8 cm kép színe fekete-fehér formátum jpeg Jogi információk jogtulajdonos Völgységi Múzeum hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető Forrás, azonosítók forrás Fényképészet Bonyhád leltári szám/regisztrációs szám F. Apponyi-kastély, Lengyel - épülettár. 2000. 2279.
Legjelentősebb védett fái: két mamutfenyő, tulipánfa, óriási tuja, duglászfenyő, simafenyő, andalúziai jegenyefenyő, vérbükk. A parkot Sedlmayer bécsi műkertész közreműködésével létesítette Apponyi József, majd 1870-től Apponyi Rudolf fejlesztette tovább.
Az eredetileg épített nagyobb méretű kápolnát megszüntették, helyette a kastély jobb szárnyának a földszintjén alakítottak ki egy kisebb kápolnát, melynek dekoratív munkáit Löffler festő készítette, aki a bécsi fogadalmi templomban végzett munkáiról vált híressé. Löffler négy festményt is készített a lengyeli kastélykápolnába, amely ma a pécsi püspöki palotában található. A kastély történetének egyik szomorú napja volt 1905. január 19-e, amikor a kastély teljes tetőzete leégett. Padlásterében nagyon sok értékes bútorzat pusztult el. A kastély tetőzetének újjáépítésére Feller Sándor budapesti építész jelentkezett, aki többek között gróf Széchenyi Bertalan kastélyát építette. Az ajánlólevele alapján az Apponyi család rábízta a kastély új tetőzetének a megépítését. Feller építész az új tetőzeten igen sok díszítést alkalmazott. A kastélytetőt Franciaországból származó színes mozaikpalával fedte be, mely ma már nem látható. Apponyi Sándor 1925. április 18-án, életének 82. Magyar Kaland: Lengyel - Apponyi-kastély és parkja. évében elhunyt. Végrendeletében a kastélyt feleségére, Esterházy Alexandra grófnőre hagyta.
A Ny-i szárnyban kolostorboltozatos kápolna, a 19. század első felében készült kifestés feltárt részleteivel. Az emeleti helyiségek síkmenynyezetesek, a középrészen díszterem. A lépcsőházakban öntöttvas korlátok. Részben építéskori nyílászárók. A lengyeli uradalmat az Apponyi-család 1790-ben vásárolta meg. A kastélyt gróf Apponyi József építtette 1824-1829 között, klasszicista stílusban. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A lengyeli Apponyi kastély. A park fáit Sedlmayer bécsi kertész telepítette 1824-től. A kastélyt gróf Apponyi Sándor 1878 körül historizáló stílusban átalakíttatta. Tetőzete 1905-ben leégett, 1906-ban újjáépítették, részben átalakították (építész: Fellner Sándor). Belső átalakítva: 1956. Felújítva: 1979, tetőfelújítás: 2000-2001. A parkban a kastélytól Ny-ra timpanonos portikuszú lovarda (hrsz. : 15), 19. század első fele, mellette gazdasági melléképületek. A kastélytól K-re újabb épületek, mellettük tanulópárt ábrázoló szobor: 1972 (Dabóczy Mihály). A kastélytól D-re copf obeliszk; 1824-ben hozatta ide gróf Apponyi Antal kölesdi birtokáról; 1974-ben magyar és német nyelvű feliratait újravésték.