2007. 06. 14. Kérem igazítson el, hogyan kell írni helyesen hazánk régióit? pl: Dél-dunántúli régió A régió mai országrésznév. A több megyéből álló, az Európai Unió által támogatott országrészek nevében a köznévi elem kisbetűs (a megyéhez hasonlóan). (A magyar helyesírás szabályai 181. pont alapján). A tájegység megnevezésében kétféle megoldás létezik: az egyik a főnévi alak, mivel a megnevezés önmagában is használatos: pl. a Dél-Dunántúl régió; Dél-Dunántúl; Nyugat-Dunántúl régió. (Laczkó Krisztina — Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest: Osiris Kiadó, 2004, 203. o. Ezek a mondatok helyesen vannak leírva? (lent). ; 589. ), illetve a kormányzati oldalakon, pl. az -i képző nélkül. A másik gyakorlat az -i képzős alak pl. Dél-dunántúli régió — dél-dunántúli régiói/régióbeli írásmód. Kiegészítés 2011. március 16-án: A régiók helyesírásában sokáig két változat élt egymás mellett: a "Közép-Magyarország régió", illetve (-i képzővel, kis m-mel) a "Közép-magyarországi régió" típusú. A Földrajzinév-bizottság 2010. júniusi határozata azonban az előbbi mellett foglalt állást (), tehát a javasolt írásmód: "Dél-Dunántúl régió" (és a többi régiónál is végig ennek mintájára, -i nélkül, két nagybetűvel, kivéve ezt az egyet: "Budapesti agglomeráció").
Merthogy Freudenberg egyik testvérvárosa Mór, emiatt minden magyar szemnek örömet jelenthet a kisváros határában a Mórer Platz irányát jelző tábla. A tér elnevezése szép figyelmesség a helyiekről, a kitűnő helyesírás pedig már csak a ráadás. Észak-Rajna-Vesztfália tartomány középső részét Siegerland-nak nevezték el a helyiek, amit tükörfordítással "győztesek földjeként" magyaríthatnánk. Biztos nem ez a pontos jelentése, mert a közeli Siegen település lesz a névadó, ettől függetlenül sikeresen legyőzték az 1540-es évek előtti és az 1666-os tűzvész okozta pusztításokat. Az történt, hogy 1666-ban a lángok újfent mindent elemésztettek, de ez nem szegte kedvét Nassau-Siegen fejedelmének, János Móricnak, és a várost rövid időn belül újjáépíttette. Ma a több mint 350 éves óváros, az "Alter Flecken" különleges területi műemléki védelem alatt áll. Nem is az egyes házak az érdekesek – bár nem találunk két egyforma fachwerk-oromfalat –, hanem az egységes városkép, amit legjobban a közeli dombtetőről élvezhetünk.
nem annyi, amennyi Nem elég azt tudni, hogyan kell számolni, azt is tudni kell, hogy mit számolunk. Többféleképpen is számolhatunk, de kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme. Különösen, ha egyik szám sem mond semmit. | 2012. május 17. Úgy döntöttünk, hogy ismét visszatérünk régi gyűjteményünkhöz, melyből már megvizsgáltuk azokat az állításokat, melyek szerint Magyarországé a világ második legrégebbi alkotmánya, a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke, a magyar írásbeliség hatezer éves, illetve hogy a magyar mesevilág páratlan, és másoknak szavuk sincs a hétfejű sárkányra. Most egy egyszerű tényállítást vizsgálunk meg: Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű Sajnos a szöveg nem nevezi meg pontosan azokat a nyelveket, amelyekről az állítást teszi, mindenesetre az olaszt világnyelvnek nevezni talán kissé túlzás. Mindenesetre ha az olaszt ide számoljuk, akkor még legalább öt nyelvet figyelembe kell vennünk: az angolt, a németet, a franciát, a spanyolt és a portugált.
Mint mondta, a Belügyminisztériumban szigorúan titkos tisztektől származó vagy összesített formájú jelentéseket olvashatott, ám a források név nélkül, esetleg fedőnévvel szerepeltek az iratokon. Medgyessy Péter tevékenységéről azonban sem hivatalos, sem informális formában nem kapott információt. Jelentős tényezők A Magyar Nemzet a múlt héten hozta nyilvánosságra azt a belügyminiszteri parancsot, amely megszűntette Medgyessy szolgálati viszonyát. A parancsot Horváth István írta alá. A rendőrség vizsgálja, hogy az irat közlésével sértett-e államtitkot a lap. Horváth egyébként a bizottság előtt ellenzéki kérdésre úgy vélekedett, hogy az egykori állampártban is voltak olyan "jelentős tényezők", akik segítették a pluralizmus és a jogállam kialakulását. A volt belügyminiszter szerint Medgyessy gazdasági szakemberként "nem lényegtelen szereplője volt a rendszerváltozásnak", ezért ártana, ha kilépne a mai közéletből. Kuncze sem volt beavatott Kuncze Gábor belügyminiszterként nem tudott Medgyessy Péter szigorúan titkos állományú tiszti múltjáról, arról először a Magyar Nemzetből értesült.
Csak Medgyessy Péter szt tiszti szolgálati viszonyának megszűntekor szerzett tudomást a miniszterelnök titkosszolgálati megbízatásáról Horváth István, egykori belügyminiszter. Horváth - Stumpf István, volt kancelláriaminiszter apósa - 1982-ben maga írta alá Medgyessy leszerelési parancsát. Ezt a titkos dokumentumot hozta nyilvánosságra a múlt héten a Magyar Nemzet. Horváth szerint az egykori állampártban is sokan voltak, akik segítették a jogállam kialakulását. A titkosszolgálatok kérték 1982-ben Medgyessy Péter leszerelését - állította a miniszterelnök kémelhárító múltját vizsgáló bizottság előtt Horvát István, egykori belügyminiszter. Miniszterelnök-helyettesként már nem lett volna illő A BM volt vezetője szerint egyetértés alakult ki arról, hogy a miniszterelnök-helyettessé előlépett Medgyessy új posztja olyan, "amelyhez nem volna illő kapcsolni a nemzetbiztonsági megbízatást". Horváth - Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancelláriaminiszterének apósa - elmondta, hogy az ügyben a III-as főcsoportfőnökség megbízottja adott át neki egy levelet, és ő miniszterként ekkor értesült Medgyessy szt tiszti megbízatásáról.
szobrász Horváth Pista Horváth Pista (1941–1998) cigányzenész, népdalénekes Hasonló nevű személyek Horváth G. István (1952) szerkesztő-riporter, Politikai Adások Főszerkesztősége Halasi Horváth István (1904–1994) festő Horváth István Károly (1931–1966) klasszika-filológus, tanár, műfordító Horváth István Tamás (1935) magyar-amerikai kémikus Horváth Sz. István (1951) erdélyi magyar közíró, színikritikus, műfordító Horváth Szekeres István (1975) újságíró, karikaturista Horváth István Sándor (1969) plébános, katolikus egyházi író
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.