Döntse el Ön kedves kérdező, hogy kinek van igaza. Hűtlen kezelés 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. Az ügyvezetői felelősségről három részben - Jogászvilág. 2012. 11:57 A kérdésből nem lehet arra következtetni, hogy megvalósult volna bűncselekmény. Megvalósulhatott, de ennek eldöntéséhez azért jóval részletesebb tényállásra lenne szükség. Az ugyanis nem tilos, hogy az ügyvezető munkaszerződéseket kössön, az sem, hogy a hozzátartozóival.
A Cégeladást azért tartják a tagok és az ügyvezető a cég "eltüntetéséhez" a legmegfelelőbb módnak, hiszen felszámolás esetén nem lehet újból ügyvezető az, akinek a cége felszámolással szünt meg. Ezért a felszámolás megindítása előtt a tulajdonosok eladják az üzletrészüket az ügyvezető pedig lemond az ügyvezetői tisztségéről, így az adóregisztrációs eljárás során a lemondott ügyvezető az új cégében újból ügyvezető lehet, a stróman ügyvezető bukik meg egy esetleges adóregisztrációs eljárás során. Korlátolt felelősségű társaság – Wikipédia. Természetesen a stróman ügyvezető általában elérhetetlen, így felszámolás esetén nem lehetséges az iratok, vagyon felkutatása... A fenti okok miatt is próbál az új, 2014. márciusban hatályba lévő Polgári Törvénykönyv szigorítani az ügyvezetői tisztség és felelősség szabályain, és feleslegessé tenni a leleményes cégeladásokat. Új Ptk., Új Felelősség Az új Ptk. rendelkezései szerint, ha az ügyvezető e jogviszonyával összefüggésben kárt okoz, a társasággal egyetemlegesen lesz felelős a kárért, azaz akár a cégtől, akár az ügyvezetőtől is követelheti kárának megtérítését.
Az ügyvezetők társasággal szemben fennálló felelőssége esetében a kimentésére irányadó szabályok szigorodtak, de a társasággal fennálló vezetői szerződés megszegése kell ahhoz, hogy a kártérítési felelősség egyáltalán felmerülhessen. Fontos kiemelni, hogy ez nem a munkaszerződést jelenti, hanem a belső szabályzatokban (szervezeti és működési szabályzatban) meghatározott feladatok, ügyvezető felelősségére vonatkozó szabályok megszegését. Az ügyvezető felelősségére vonatkozó szabályok világosabb megítéléséhez érdemes ezért a belső szabályzatokba felelősségkorlátozó rendelkezéseket beépíteni és további felelősségkorlátozó, kockázatkezelő megoldásokat alkalmazni, sőt adott esetben ügyvezetői felelősségbiztosítási szabályokat kötni. Az ügyvezető feladatai és felelőssége - Corporate/Commercial Law - Hungary. Mi okozza hát a problémát? Az új Polgári Törvénykönyv rengeteg szabályt átírt, és az a szerencsétlen helyzet állt elő, hogy az ügyvezető felelősségére vonatkozó szabályok nem egy helyen szerepelnek a jogszabályban. Így például a törvény egyik legvitatottabb pontja, hogy az ügyvezető a céggel egyetemlegesen felel az okozott károkért felel, a szerződésen kívüli viszonyokat tárgyaló szabályok között szerepel.
törvénycikk 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2013. törvény a Polgári Törvénykönyvről
27. 07:44 " Kimeriti-e ez a szituáció a hütlen kezelés tényállását? " Nem valószínű, de nem is ez neked a valódi kérdésed. S ahogy a kolléganő mondta, ez nem egy egyszerűen megválaszolható reference-kérdés. Eszturka 2012. 08. 09. 16:24 A következő ügyben szeretnék segítséget, illetve tanácsot kérni: adott egy kft, akinek a tulajdonosa egy az ügyvezetője is ugyanazon személy. Ő most a fele tulajdonrészét eladja és lemond az ügyvezetőségről is. Az új ügyvezető nem a másik tulajdonos lenne. Erre a posztra engem kértek fel. A kérdésem a következő lenne: milyen anyagi felelősséggel fogok én tartozni, mint ügyvezető és milyennel a 2 tulajdonos? A régebben történt esetlegesen előkerülő "hibákért" is én fogok felelni, vagy az a személy, akinek az ügyvezetősége idején keletkezett? Előre is köszönök mindenféle segítséget! ObudaFan 2012. 08:41 A régebben történt hibákért nem felelsz. A te hibáidért a cég felé felelsz, ha a cégnek kárt okozol, kivételes esetben pedig felelhetsz a cég hitelezői felé is, ha felszámolással fenyegető helyzetben nem az ő érdekeik elsődlegességét szem előtt tartva jársz el, vagy nem adod le a beszámolókat, nem működsz együtt a felszámolóval, és a cég felszámolása során a hitelezői igényeket nem lehet kielégíteni.
A légutak részleges elzáródásának egyik legjellegzetesebb tünete a sípoló légzés, amely olykor életveszélyes sürgősségi állapotot is jelezhet. Érdemes tehát minden esetben figyelmet szentelni ennek a szimptómának. Légzésünk optimális esetben észrevétlenül működik, aminek során a levegő zökkenőmentesen képes ki- és beáramlani a légutakon át. Ha azonban valamilyen szűkület akadályt képez e folyamat előtt, légörvények keletkeznek, aminek hatására kóros légzési hangok lépnek fel. A sípolás (stridor) ilyen esetekben - a kiváltó októl függően - külön belégzéskor vagy kilégzéskor hallható, de akár mindkét szakaszban egyszerre is előfordulhat. Szűkületet okoz egyebek mellett a légutak nyálkahártyájának gyulladás miatt fellépő duzzanata, a simaizmok görcse és a fokozott váladéktermelődés, továbbá egyes esetekben valamilyen fejlődési rendellenesség, valamint - főként gyermekeknél - egy-egy légutakba került apró idegentest. Daganatok és ödémák szintén eredményezhetnek problémát. Bár a sípoló légzést gyakran csak egyszerű fertőzések idézik elő, mégis fontos, hogy a tünet jelentkezése esetén az érintettek orvoshoz forduljanak, mivel számos betegség állhat a háttérben, a biztos diagnózis felállításához pedig szakemberre van szükség!
Az alábbiakban felsorolt kórképek gyakran előidézik a jellegzetes panaszt. A sípoló légzés hátterében a légutak beszűkülése áll. Fotó: iStock Krupp Jellemzően a csecsemők és kisgyermekek betegsége, 6 hónapos és 4 és fél éves kor között a kicsik 9 százalékánál fellép az éjszakai rohamokban jelentkező tünetegyüttes. A betegség legfontosabb tünete a nehézlégzés, ami esetenként sípoló hanggal párosul belégzéskor. Az érintettek továbbá száraz, ugató jellegű köhögéssel küszködnek. Fontos megjegyezni, hogy három éven aluli gyermekeknél akár életveszélyes állapotot is előidézhet a kruppos roham, ezért őket mindenképpen orvoshoz kell ilyenkor vinni. Asztma A magyar lakosság 2-3 százalékát érintő asztma a légutak túlzott érzékenységével jár, aminek okán hétköznapi ingerek is kiválhatnak gyulladást. Így például asztmás rohamot eredményezhet a virágpor, a házi por, a füst, a hideg levegő vagy éppen a stressz. A hörgő nyálkahártyája a gyulladás hatására megduzzad, a simaizmai pedig görcsösen összehúzódnak, aminek kilégzéskor jelentkező nehézlégzés és fulladás az eredménye.