Az 1. szakasz előre egyeztetett auditterv alapján zajlik. Az 1. szakasz magába foglalja a dokumentáció és az alkalmazás kérdéseit az egész rendszerre vonatkozóan. szakaszban határozzuk meg a tanúsító audit 2. szakaszának idejét és pontos időtartamát. szakaszról jelentés készül. ISO 14001 Tanúsító audit 2. szakasza: A Tanúsító audit 2. szakaszára az 1. szakaszban feltárt hibák kijavítása után kerülhet sor. Az audit során a rendszer megfelelőségét az ISO 14001 szabvány és a vonatkozó jogszabályok alapján értékeljük. A tanúsító audit végeztével az auditor az auditot eredményesnek nyilváníthatja, illetve rámutathat a tanúsítvány kiadásához elengedhetetlenül megszüntetendő nemmegfelelőségekre. A tanúsítási auditról audit jelentés készül, melyet a tanúsított szervezet kommunikációs célokra is felhasználhat. ISO 14001 Tanúsítvány kiállítása: Az ISO 14001 tanúsító auditon és az ISO 14001 audit jelentésben feltárt hibák kijavítása után értékeljük az összes audittal kapcsolatos dokumentációt, és meghozzuk a tanúsítási döntést.
A kockázatokat a mindennapi gondolkodásban negatívumként értelmezzük. A kockázat alapú gondolkodás azonban a kimeneti lehetőségek mérlegelésével azok rangsorolásával, a kockázat pozitív oldalát mutatja meg. Kaput nyit az innováció felé. A kimeneti lehetőségeket ugyanis mindig értékeljük, hatásuk és megvalósíthatóságuk szerint és a választást az elérendő cél érdekében újra értékeljük. Ez a gondolkodás azt eredményezi, hogy a megelőző intézkedések folyamatosan érvényesülnek. Ezért a "megelőző intézkedések" fejezet nem is szerepel az új szabványban. A kockázatok és lehetőségek meghatározásának következménye a következő fejezetekben jelenik meg: 6. 1. 4 A veszélyekhez és lehetőségekhez kapcsolódó kockázatok: A szervezetnek meg kell határozni a veszélyekkel és lehetőségekkel kapcsolatos kockázatokat, hogy: a környezetirányítási rendszer (KIR) céljai megvalósuljanak Megelőzzék vagy csökkentsék a nemkívánatos hatások lehetőségeit Változások a terminológiában: fogalmi változások 4. 1 A szervezet és környezetének megértése: új fogalom és követelmény A szervezetnek meg kell határoznia azokat a környezeti feltételeket tartalmazó tényezőket, amelyek képesek befolyásolni a szervezetet, vagy amelyre a szervezetnek hatása van.
Apponyi Albert Egész napos műsorfolyammal emlékezik az ország sorsát megpecsételő trianoni békediktátum 100. évfordulójára a közmédia június 4-én, ezen a napon 20 óra 15 perctől a Duna Televízióban lesz a premierje a Rátóti Zoltán főszereplésével készült A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámának - közölte az MTVA Sajtó Osztálya kedden az MTI-vel. A Duna Televízióban látható film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi Albert gróf a magyar küldöttség vezetőjeként, Magyarországot képviselve 1920. Apponyi albert beszéde. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében. Mint írták, száz éve gyászszünetet rendeltek el, megkondultak a harangok és a zászlókat félárbocra eresztették, a vesztes világháborút követően a magyar békedelegáció aláírta a trianoni békeszerződést és ezzel Magyarország elszenvedte ezer éves történetének egyik legsúlyosabb traumáját. Ugyanezen esemény kapcsán azonban megszületett a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is.
Fotó: Wikimedia Commons, szerk. Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban. Apponyi Albert beszéde a Duna Televízió műsorán | Demokrata. Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(…) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak".
A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, "úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" - olvasható a közleményben. A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával - és történész szakértői kiegészítésekkel - a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. Trianon 100: Apponyi Albert beszéde a Duna Televízió műsorán | Vajdaság MA. Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben.
Következtetéseim igazolására egy pár számadatot idézek. (…)Tovább a cikkhez, a teljes beszédhez Forrás: Tovább a cikkre »
De tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanoknak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon erencsére még nem tartunk itt. Önök felszólítottak bennünket, hogy tegyük meg észrevételeinket. Ezek közül egynéhányat már a békefeltételek átvétele előtt bátorkodtunk eljuttatni Önökhöz. Biztosak vagyunk abban, hogy Önök a már átnyújtott és a jövőben átnyújtandó megjegyzéseinket a helyzet súlyossága által megkövetelt komolysággal és lelkiismeretességgel fogják áttanulmányozni. Száz éve hangzott el Apponyi gróf híres trianoni védőbeszéde. Reméljük tehát, hogy meg fogjuk győzni Önöket. Reméljük ezt annál is inkább, mert sem ma, sem későbben nem áll szándékunkban érzelmeinket kiteregetni, vagy kizárólag az általunk védelmezendőnek ítélt érdekek szempontjait képviselni.