Egy dolog nem változott meg az életünkben. Továbbra is nagyon szegények vagyunk, de hálát adunk az ÚRnak, hogy még soha nem éheztünk. Valahonnan mindig került az asztalunkra annyi, hogy ne maradjunk éhen. Gondja van rátok | Balatonkenesei Református Egyházközség. Befejezve az iskolát, most állást keresek. Ha dolgozni fogok, akkor nem leszünk annyira szegények. Bízom az ÚRban, hogy Ő most is gondoskodni fog rólunk, és lesz munkám, mert így bíztat: "Minden gondotokat őreá vessétek…" (1Pt 5, 7). Alsószentmárton, 2017. június 29. Jovánovics Ilona (Léna)
Visznek engem is bele, a tenger közepébe, vízfalak rémisztő, szédítő ölelésébe. Áll a víz, vonul a nép, s Istenük harcol értük, tűzoszlopban és füstben zavarja üldözőiket. Most együtt lép a nép. Nem egyszerre, de összhangban, egy fenséges ritmusban. Csendben, de némán is énekelve. Hitből lépnek és mennek előre- maguk sem tudják, hová, a kiszáradt tengerfenéken. Mögöttük a harci szekerek, mellettük az óriás víz, előttük a puszta – de övék az ígéret: velük van az ERŐS ISTEN! Ő harcol az Övéiért. Dob vagyok. És most visznek. Átvisznek engem is az életbe. S akkor a víz visszatér, a lélegzet megakad: csodát lát újra Izrael népe, szemük láttára végez Istenük ellenségeivel. Az ERŐS ISTEN a legerősebb emberi hadsereggel. A lélegzet megszakad: százak és ezrek lélegzete, lovak s lovasok fulladnak meg s borulnak örök csendbe. Még háborog a víz, emelkedik, alábbszáll. Aztán csendesen surrognak a hullámok. Újra csak csend, ámulat és kétség, félelem és döbbenet mindenkiben: kicsoda ez az Isten, aki ezt teszi népéért?
Ő volt a porlasztó egyik feltalálója, valamint a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója. Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. Az Alföldi–Fiumei Vasút szegedi főműhelyében (1871–1873), a MÁV budapesti fűtőházban (1873–1874), majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezte magát és elnyerte a József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). 1877–1880 között végighallgatta az egyetemi előadásokat. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki kamara gépészmérnökké nyilvánította (1924). 1887-ben Mechwart András Bánki Donáttal együtt felkérte a Ganz tulajdonába került motorok üzemképessé tételére, ezzel egy évtizedes közös munkálkodás vette kezdetét, amely számos találmánnyal gazdagította a motorgyártást. A századforduló táján mindketten új feladatokat kaptak a Műegyetemen: Bánki Donát tanszékvezető tanár lett, Csonka Jánosnak pedig az egyetem új mechanikai- technológiai laboratóriumát kellett berendeznie, így mint feltalálók is különváltak, de barátságuk és együttműködésük sohasem szűnt meg.
1898-ban a szokásos pályáztatás nélkül kinevezték a Műszaki Egyetem professzorának és tanszékvezetőjének, de tanácsadó maradt a Ganz Gépgyárban. 1903-ban szivattyú-telep szabadalmat jelentett be, 1905-ben bemutatta gőzturbina-elméletét. 1917-ben ismertette új a kettősátömlésű vízturbinát, amelyből több százat legyártottak, néhány még ma is működik. Utolsó nagyszabású terve, az 1918-ban megálmodott dunai Vaskapu erőmű a történelmi események miatt nem valósulhatott meg. 1909-1912 között a Magyar Mérnök és Építész Egylet gépészeti szakosztályának elnöke, 1911-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Emberként is becsülték, mindenki tisztelte segítőkészségét, szerénységét, hivatástudatát. Hazafias szellemben nevelkedett, élete végéig kötelességének érezte, hogy tudásával hazáját szolgálja. 1922. augusztus 1-jén, Budapesten hunyt el. Emléke előtti tisztelgésül számos iskola – köztük a Bánki Donát Műszaki Főiskola is – viseli nevét, születése 150. évfordulóján adták át a Bánki Donát Jubileumi Díjakat.
Eredményes együttműködésüket közös szabadalmak sora tanúsítja: Újítás gázgépeknél, Újítás gáz- és petróleum-motorokon (1888), Gáz- és petróleum kalapács (1889), Újítások petróleum-motorokon (1893). Ez utóbbiban van szó először a világon a karburátorról. A Bánki-Csonka-féle motorokat a Ganz-gyár sorozatban gyártotta. Közben Bánki önálló szabadalmi bejelentéseket is tett: 1894-ben a nagynyomású robbanómotorról, amit 1898-ban már tökéletesített a vízbefecskendezéses hűtés alkalmazásával. De volt szabadalma motorkerékpárra (1894), elsőkerék meghajtású autóra (1902), gőzturbinára (1903) is. Bánki Donát életének második felében professzor lett a Műegyetemen. Először az emelőgépek és gépelemek tanszéken tanított, majd a hidrogépek tanszékén lett tanszékvezető. Rövid időn belül ezeken a számára új területeken is maradandó alkotásokat hozott létre. 1903-ban szivattyúszelep szabadalmat jelentett be, 1905-ben pedig egy konferencián ismertette gőzturbina-elméletét. Évente tett tanulmányutakat az iparilag fejlett országokba szakterületének tanulmányozására, 1908-ban az Egyesült Államokba is eljutott.
múltidéző 2018. 05. 26. 18:00 109 éve, 1909-ben Bánki Donát bejelentette szabadalmát a hidrokompresszorra. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki- Csonka-motor), amelynek újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. Sok saját találmánya és szabadalma volt, egyebek között az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. A Graf Zeppelin léghajó Fotó: 87 éve, 1931-ben Magyarországra érkezett a Graf Zeppelin léghajó. A légi jármű a budai hegyek felől szállt le a csepeli repülőtérre. Az utasok között volt Karinthy Frigyes is. A Zeppelin még aznap magyarországi körrepülésre indult, hogy a Debrecen-Szeged-Pécs-Kaposvár-Szombathely-Székesfehérvár útvonalon a felsorolt városokba ledobja az oda címzett leveleket. A rossz időjárás miatt az elképzelés meghiúsult, csak a debreceni akció sikerült. A léghajó aznap visszatért Friedrichshafenbe. 67 éve, 1951-ben Salzburgban meghalt Almásy László Ede autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező.
Később nekivágott Amerikának is: a vadnyugaton arany után kutatott, volt robbantási szakértő is. Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolatlehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Később Thomas Alva Edison amerikai feltaláló munkatársaként, majd európai képviselőjeként a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó lett. Valószínűleg Edison melletti időszakban Puskás ötletei alapján valósult meg az első telefonközpont. 1878-ban ő létesítette az első telefonközpontot Bostonban (de a közhiedelemmel ellentétben nem ő a telefonközpont feltalálója). 1879 októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, majd Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett.