A programok eredményességét ebből a szempontból értékelő teljesítményellenőrzések lefolytathatóságának három alapvető feltétele van: az ellenőrzött programok céljai kapcsolódnak az adott SDG részcélhoz, a program során alkalmazott indikátorok megfeleltethetőek az ENSZ által az SDG részcélhoz rendelt egy vagy több indikátornak; az indikátor értékeinek kiszámításához megbízható adatok állnak rendelkezésre. Az elemzések kiinduló pontja az, hogy az ENSZ által megfogalmazott célok megvalósítása nem jogi kötelezettség a tagállamok számára. Politikai elköteleződésük a számukra releváns célok elérésére vonatkozik. Ezek meghatározása során azonban figyelembe kell venniük, hogy a fenntartható fejlődés feltételeit - például a tiszta ivóvíz elérhetőségét, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését - globális szinten is meg kell teremteni. Fenntartható fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége. Nemzeti szintű ellenőrzésnek olyan SDG részcélok esetében van értelme, amelyeket az adott állam fontosnak tart. Magyarország esetében ennek eldöntése nem az ÁSZ feladata, hanem az ÁSZ országgyűlési és kormányzati megnyilatkozások, stratégiai dokumentumok tanulmányozása alapján tudja megállapítani, hogy egy adott SDG-hez hasonló tartalmú nemzeti célok megfogalmazódtak-e. Ezért elsőként ezt a kérdést járják körül a Számvevőszéknek az egyes fenntartható fejlődési célok megvalósulása ellenőrizhetőségét feltáró elemzései.
Az országgyűlési képviselők közül Bencsik János (Fidesz) elmondta, hogy helyben fontos tenni a fenntarthatóságért, Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki, hogy Magyarországon a termőföld biztosíthatja a fenntarthatóságot. Schmuck Erzsébet (LMP) rámutatott arra, hogy a világon egyre több a szegény, mélyül az ökológiai válság, Magyarországon pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot kellene erősíteni. Tóbiás József (MSZP) szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy mit lehet tenni az itt élők életének jobbá tételéért. A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon - Greenfo. Harrach Péter (KDNP) a demográfiai helyzetből adódó gondokra hívta fel a figyelmet. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatója a konferenciát záró előadásában kiemelte, a 2030-ig megfogalmazott célok megvalósításában a fejlett országoknak több teendőjük lenne. Úgy vélte, azok a cégek, amelyek 2030-ban majd a világ GDP-jének a felét előállítják, ma még valószínűleg nem is léteznek, és az akkori munkahelyek harmada is ma még ismeretlen területeken jön majd létre.
Összességében a zárt kérdésekre adott helyes válaszok tekintetében leginkább a Magyar Telekomnál eltöltött munkaidő és a funkcionális terület volt meghatározó. A nyílt kérdésekre adott válaszok során derült fény leginkább az egyes hiányosságokra. A válaszok során a dolgozók alapvetően elégedettek voltak a Magyar Telekom Csoporttal, mint munkaadóval (esélyegyenlőségi törekvések figyelembe vétele, atipikus foglalkoztatási formák bevezetése, kollektív szerződés betartása), azonban egyes területek még komoly reformációt, esetleg átstrukturálást igényelnének. Sokan élesen bírálták a Telekomon belüli képzési lehetőségeket, miszerint nincs még igazán lehetőség a vállalaton belül az egyéni fejlődésre, karriermenedzsmentre. Fenntartható fejlődés | European Economic and Social Committee. Habár a munkaerőpiacon a Telekom béren kívüli juttatási rendszere az egyik legjobb, többen elégedetlenek voltak vele az elmúlt évekbeni jelentős csökkentések miatt. Ezen kívül sokan bírálták a vállalat belső kommunikációját, miszerint több olyan eseményt szervezhetnének, amelyen a dolgozók jobban megismerhetnék egymást.
A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több mint 2800 milliárd forint támogatást fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, hogy az ENSZ által kitűzött célok nem fognak teljesülni, ha nem változtatunk jelentősen életünkön. A világ fejlett országai ugyanis az erőforrásokat jelentősen túlhasználják. Ha mindenki azon az életmódon élne 3-5 bolygóra lenne szükségünk. Ehhez az életszínvonalhoz nem zárkóztatható fel a harmadik világ, de még Közép-Európa országai sem. Farkas István hangsúlyozta, hogy szükség van a társadalmi-gazdasági szabályozóink gyökeres átalakítására, mint például a mostani szabadkereskedelmi világrend vagy az EU Közös Agrárpolitikája. Jobban kell érvényesíteni az etikai elveket mindannyiunk életében és a kormányzati politikákban is-írta az MTVSZ összefoglalójában.
Az elméleti részben külön fejezetet érdemelt a fenn-tarthatóság, mint tágabb fogalom és a CSR-nek a különbözősége, kapcsolata. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Telekom Csoport vállalati fenntarthatóságnak nevezi jelentésében az ilyen irányú, társadalmilag felelős tevékenységeit. A Magyar Telekom Csoportot azért is választottam szakdolgozatom példájának, mert egyrészt ez a vállalat jár leginkább élen e témában (2008-ban és 2009-ben is GRI G3 A+ minősítést kapott fenntarthatósági jelentésük), másrészt korábbi, németországi szakmai gyakorlatom kapcsán itt voltak olyan kapcsolataim, mely a kutatásom során nagy segítségemre szolgált. A szakdolgozat esettanulmány elemzése során szó esik a Magyar Telekom 2005–2008-as, majd 2008–2011-es fenntarthatósági stratégiájáról. Míg a 2005 – 2008-as stratégia elsődleges célkitűzései között az szerepelt, hogy a Magyar Telekom Csoport vezető közép-európai fenntarthatósági pozíciót érjen el 2008-ig, addig a 2008 – 2011-es időszak már leginkább napjaink, és a jövő generációjának fenntarthatóságára vonatkozik, fő célkitűzése, hogy váljon a vállalat vezető fenntarthatósági szerepe a munkatársak és az ügyfelek számára is egyértelművé, láthatóvá.
Ha egy adott szintű indikátornak egy másik szinten nincs megfeleltethető indikátora, akkor azt ismét a kapcsolódó négyzet befeketítésével jelöljük. Miután az ENSZ majdnem minden részcélhoz csak egy vagy két indikátort rendelt, könnyen előfordulhat, hogy vannak olyan nemzeti vagy program szintű indikátorok, amelyeknek megfeleltethető ENSZ indikátor nincsen. Ennek ellenére az ellenőrzés során célszerű lehet ezeket az indikátorokat is alkalmazni, ha használatukkal komplexebb kép nyerhető az ellenőrzött program eredményességéről. A táblázat utolsó sora összegzi, hogy a célok és az indikátorok megfeleltethetősége alapján fennáll-e az ellenőrizhetőség lehetősége. A módszertan ellenőrizhetőnek akkor tekinti a helyzetet, ha a célterületen megvalósuló program ellenőrzése számszerű értékelést tud adni arról, hogy a program mennyiben járult hozzá a nemzeti cél, és az ennek megfeleltethető SDG részcél eléréséhez. Ezt "L" betű (lehetséges) jelöli. A táblázat azonban további lehetőségeket is tartalmaz, attól függően, hogy az adott releváns SDG részcélhoz milyen (egymásnak megfeleltethető) indikátorok tartoznak.
Ha már Ausztriában jártam, Bad Ischl környékén, természetes volt, hogy megkóstolom az islert, több okból is. Egyrészt ez az egyik kedvenc süteményem, másrészt aki esetleg nem tudná, innen származik az isler, itt találta ki ugyanis egy Richard Kurt nevű cukrász. Kezdjük azonban a dolog legenda részével, ami szerint az islert kifejezetten Ferenc József számára sütötték először, Bad Ischlben, a Zauner cukrászdában. Amit egyébként 1832-ben nyitott egy Johann Zauner nevű cukrász, aki Bécsből költözött az akkor már nyüzsgő fürdővárosba. Elég régi helyről van tehát szó. A Kaiservilla Bad Ischlben, fotó: Pixabay Ferenc József minden évben a Bad Ischl-i kastélyában (mai nevén Kaiservilla) ünnepelte születésnapját, islert azonban ő még nem kóstolhatott, azt ugyanis csak az 1950-es években találták fel, bár valóban a Zaunerben. Richard Kurt is a Zauner család egyik tagja volt, és az 1958-as brüsszeli világkiállításra alkotta meg az islert, ami azonnal nagy népszerűségre tett szert. Bad ischl cukrászda 3. Nem ártott persze egy kicsit rájátszani a Sissy-legendára, de a császári pár még biztosan nem élvezhette az islert.
Végül azonban ez fordítva sült el, mivel húgába Erzsébetbe, vagyis ismertebb nevén Sissibe szeretett bele az ifjú trónörökös. A villa évtizedeken át az uralkodói család nyári lakhelye volt a távoli Hofburg és a Schönbrunni kastély mellett. Ferenc József egyik legkedvesebb helyszínének számított, ahol imádta eltölteni napjait. A kedvelt és egyben bájos épület ugyanakkor számos fontos döntés helyszíne is volt. Ferenc József császár számos magas rangú államférfit fogadott itt Bad Ischlben, és itt írta alá az 1914-ben Szerbiának szóló hadüzenetét is. A parkban továbbá található még egy kisebb épület is, az úgynevezett Márványkastély ( Marmorschlössl), amely fotómúzeumként tekinthető meg. Ez volt egykor Sissi kedvenc helye. Fotó: Marmorschlössl /Mihály Gábor/ Belépő a parkba 5, 20 € kerül, viszont ha a villa és a fotómúzeum is érdekel minket 21, 50 €-et kell fizetnünk a belépőkért. Bad ischl cukrászda debrecen. A császári hangulat és a gyógyfürdő mellett a hegyek szerelmeseinek is kedvez Bad Ischl. Elég csak megemlítenem a város kilátópontját az 599 méter magasan található Siriuskogel -t. Ezenkívül, akik még magasabbra vágynak a Katrin 1.
A képekre kattintva nagyban is olvashatóak: A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót (kivéve a Szamos isler fotóját) a blog fotósa, dr. Szalai Krisztián készítette, annak másolása és egyéb felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges. Keressen bennünket a e-mailen.
Mindig a legjobb frissen fogyasztani (én biztosan nem javasolnám, hogy "későbbre tartsuk meg" – hidd el, megpróbáltam! ), és szerencsére társadalmilag elfogadható, hogy felfaljuk reggelire, frissen a sütőből. Török édesség tészta formában A tészta számos formában, méretben és ízben kapható. A török édesség receptek közül, a cevizli baklava (diós baklava) és a fistikli baklava (pisztácia baklava) az, amit leggyakrabban az Államokban láthat: pelyhes filteres rétegeket, vajjal és cukorsziruppal halmozva, megkenve, majd téglalapokra vagy gyémántokra vágva. De figyeljen más változatokra is, mint például a ceviz dolama, a kerek és kissé tömörebb, dióval készült baklava, vagy a… Jónéhány cukormentes süti recept kerül bemutatásra, melyet a Bíró Cukrászdában is megvásárolhat, ha nincs kedve elkészíteni őket. Alma és mascarpone cukormentes süti recept A mai mascarpone recept egy finom sütemény a alma és mascarpone cukor nélkül. Bad ischl cukrászda pécs. Lédús, gyengéd és olyan ízű, amely a hetedik mennyországban repít. Egyszerű recept, de nagyon sikeres, főleg az íze miatt (amit imádtam).
A történet alapja valószínűleg az lehetett, hogy az isler ostya már a császár életében is létezett, de az nem sütemény, hanem egy lapos ostya volt. Ebből az ostyából készítették a Zauner másik igen híres süteményét a Zaunerstollent. Amit pedig mi islerként ismerünk, az isler tortácska néven debütált 1958-ban. A közel kétszáz éves cukrászda még mindig a Zauner család kezében van, fotó: Kalas Györgyi A Zauner egyébként bennem nem hagyott mély nyomot: hatalmas hely, zsúfolásig tömve, és a sütemények egyáltalán nem nyűgöztek le. Hamisítatlan magyar teasütemény. A linzerkarika története, recepttel. Finom volt minden, de korántsem az a minőség, amit itthon, egy hagyományosnak számító cukrászdában ne kapnék meg. Kóstoltunk krémest és csokis császártortát is, de a legjobban persze mégiscsak az isler izgatott. Az eredeti isler tortácska, fotó: Kalas Györgyi Talán éppen ezért is volt végül kissé csalódás. Mivel jó előre felkészültem, tudtam, hogy az eredeti recept szerint az islert nem lekvárral, hanem rumos csokoládékrémmel töltik, de ennek annyira más íze volt így, hogy egyáltalán nem hasonlított az általunk islerként ismert sütihez.