Bármely évszakban lebilincselő látványt nyújt a Miskolctól nem messze található Bükki Nemzeti Park. A lankás lejtőin magasodó fák minden egyes látogatás alkalmával más-más arcukat mutatják, és várják szelíden a túrázókat. Az Északi-középhegység mesés tája a Bükk-vidék, ami 1977 óta Magyarország nemzeti parkjai közé tartozik. Itt található egy bükkös őserdő is, ahol több száz éves fák rejtőznek. A térség növény- és állatvilága igen gazdag, több veszélyeztetett faj is itt talált menedéket. De nem csak miattuk érdemes meglátogatni a varázslatos erdőt. A Bükki Nemzeti Parkot átszelő Egri országút Hajdanán a helybéliek közlekedését, illetve a nemzeti parkon való áthaladást nagyban megkönnyítette az Egri országút, amit még az 1900-as években építettek. Jelenleg 49 kilométer hosszan húzódik, Miskolc és Eger városát köti össze. Bükki Nemzeti Park - Látnivalók Magyarországon. Mára már sokan inkább az autópályát választják a kanyargós, szerpentines út helyett, ami gyakran a fák között kanyarog. Ám a kalandos út jóval több kincset rejt magában, mint a sima sztráda.
Forrás: A Bükki Nemzeti Park 1977-től biztosítja a Bükk természetes növény-és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek fennmaradását. A Bükk hegység 43129 hektár kitrejedésű, nagyrészt erdős területéből 5677, 4 hektár fokozottan védett. A Bükk, átlagmagasságát tekintve legmagasabb hegységünk, mészkőormai meghaladják a 900 méteres magasságot. Változatos felszíne, mikroklímája változatos növény-és állatvilágnak ad otthont. Bükki nemzeti park látnivalók museum. Megtalálhatók itt egyaránt a mediterrán fajok, magashegységi és jégkorszaki maradványfajok. Egyedülálló lepkefaunája, rovarvilága. Mintegy 90 költő madárfaj ismert a területen, köztük több olyan kihalástól veszélyeztetett faj, amely hazánkban csak a Bükk erdőségeiben, sziklafalain fészkel. Több mint 1000 barlang ismert a felszín alatt, amelyek jelentős részében csodálatos cseppkőképződmények találhatók. A lillafüredi Szent István-és Anna-barlangok a nagyközönség számára is elérhetővé teszik e földalatti világ megtekintését. A Bükki Nemzeti Park programjait a következő oldalon tekintheti meg: Nemzeti Parkok aktuális programjai Látnivalók a környéken Egri Termálfürdő Eger A Termálfürdő Eger belvárosában található mintegy 5 hektár területen egyedülálló természeti környezetben.
Bükkösök, vízesések, kaptárkövek Az ország egyik legrégibb nemzeti parkját 1977-ben alapították, összterülete 42 ezer 300 hektár. A Bükki Nemzeti Park kiváló lehetőséget nyújt az erdei sétákhoz, kerékpározáshoz mind erdei utakon, mind nehezebb terepen. Hegyek mászhatók meg, barlangok fedezhetők fel. Bükk látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Bükk és környékén. Van bőven látnivaló! Nem szabad kihagyniuk a kisgyerekekkel érkezőknek a kisvasutakat, amelyek az erdőkben közlekednek és igazán izgalmas kalandot ígérnek. Azoknak, akik földrajzi, geológiai vagy állattani ismeretekre vágynak, ajánljuk a több mint félszáz tanösvény bejárását. A GUIDE@HAND BNPI mobilapplikáció segítségével a tanösvényhálózat nagy része már elérhető és offline módon is használható. Több látogatóközpont is működik a nemzeti parkban, így akár erdei iskolákra, tanórán kívüli foglalkozásokra is van lehetőség: ilyen a Cserépfalu melletti Hór-völgy látogatóközpontja Subalyuk-kiállítással, a Nyugati kapu látogatóközpont Felsőtárkányban és a Szalajka-völgyi információs ház Szilvásváradon.
Ide érdemes nem csak nyáron, de tavasszal, ősszel és télen is eljönni, hiszen a Bükk minden évszakban más oldalát mutatja meg. Ilyen hosszú az ideális nyaralás – a tudósok kiszámolták Tipp 4. Szikla-forrás és tó Szilvásváradtól nem messze, Felsőtárkány északi részénél található a Szikla-forrás. Ennek vizét mesterségesen duzzasztották tóvá, így keletkezett a ma már nagyon is népszerű Felsőtárkányi tó. Mivel nagyon szép helyen terül el ( erdők és szurdokok veszik körbe), kimondottan felkapott lett, így gyakran szerveznek itt rendezvényeket. A környékén több túraútvonal is indul, ahonnan a Bükk legszebb részeire juthatsz el. Egy egész napos kirándulásnak kihagyhatatlan része ez a környék is! Bükki nemzeti park látnivalók road. 5. Bükk-fennsík A Bükk leginkább dombos vidékeiről és erdeiről híres, épp ezért számít igazi különlegességnek a Bükk-fennsík. Ez ugyanis egy karsztfennsík, körülbelül 600-900 méter magasan, és leginkább egy nagyon hosszú mezőre hasonlít, csak éppen kimondottan magas vidéken. A közepén található a Nagy-mező, ahová rengetegen járnak ki pihenni, piknikezni, vagy csak szimplán játszani egy kicsit.
Nappal a különleges naptávcsővel biztonságosan megfigyelhetjük éltető csillagunkat, a Napot, éjszaka pedig – derült idő függvényében – éles képet kaphatunk a csillagokról, bolygókról. Felhős idő esetén is felkészülten, alternatív programokkal várják a látogatókat. A kupolalátogatás időtartama max. 30 perc. Kiállítás A mintegy 200 négyzetméter alapterületű "Éltető Napunk" című kiállítás magába foglal egy hazánkban egyedülálló meteoritgyűjteményt is, a kiállításra szóló belépővel látogathatják meg. Bükki nemzeti park látnivalók map. A tárlat megtekintésére kb. 25-30 percet érdemes szánni. Virtuális valóság (VR) A csillagászati alapprogramot nagyszerűen kiegészítik a VR játékok és küldetések, amelyekre külön kell jegyet váltani. VR küldetések, amelyekre a helyszínen lehet jegyet vásárolni: Űrsikló küldetés: 180 sec Mars küldetés: 180 sec ISS küldetés: 180 sec Repülj a Bükk fölött: 180 sec kültéri attrakció, csak megfelelő időjárás esetén Apollo 18 küldetés 360 sec, 2 fő részére Éjjel a Csillagdában Időjárási viszonyoknak megfelelően a csillagda éjszakai programokat is szervez távcsöves csillagászati bemutatókkal.
2020 Pásztorjáték – 2020. Bérmálás – 2020. 31. Adventi koszorúk megáldása – 2020. Karácsonyi készülődés- 2020. Plébániai Családos Kirándulás – 2020. Templommustra a gyerekekkel – 2020. Bérmálkozó kirándulás – 2020. 23. Templomszentelés 250. évforduló – Schnell Máté orgonakoncertje – 2020. Szent Ferenc ünnepe és Tranzitus – 2020. Elsőáldozás – 2020. évforduló – virrasztás plébániánkért – 2020. évforduló – ünnepi mise és agapé – 2020. évforduló – ünnepi "félnyolcas" és dicsőítés – 2020. Zsombor atya búcsúztatása – 2020. Templom- és könyvbemutató – 2020. évforduló – 2020. Országúti Családos Tábor – Somogydöröcske, 2020. 22-26. Országúti gyerektábor – Kemence, 2020. 29-08. Tihamér atya búcsúztatása – 2020. Templompadló felújítása – 2020. 04-06. Urunk mennybemenetele – 2020. Tövis utca templom 6. – szabadtéri mise a járvány után Úrnapja – felnőttek keresztelése és bérmálása – 2020. 14. Meglátogatta az ő népét a Feltámadt Úr – videó – 2020. Meglátogatta az ő népét a Feltámadt Úr – 2020. Online misék a járvány idején – 2020.
Az üvegmennyezet freskóit Cserba László restaurátor 1999-ben újította fel, a Szent Ferenc domborművet ugyanebben az évben Borsody László és Urbán Teréz készítette el. Ezeket a templombúcsú keretében Spányi Antal püspök úr áldotta meg. A tetőszerkezet lecserélése, csatornák kicserélése, padok és fűtés felújítása 2000-ben tör tént meg. Rózsadombi villák: Tövis u. 3/b | egykor.hu. A templomkerítés kicserélése masszív, beton alapú kerítéssel, támfaltisztítás, te rasz gyöngykavics betonnal való borítása és énekkijelző beszerzése 2001-ben valósult meg. A megszépült templomot Beer Miklós püspök úr áldotta meg a templombúcsú napján. A templom homlokzata közötti színtelen üvegablak helyébe 2002-ben Pálos Anna művésznő tervei alapján üvegfreskó került, amelyet Fűri Judit és Gonzales Gábor iparművészek készítettek és Veres András püspök úr áldott meg. 2003-ban került sor a templom világításának korszerűsítésére, 2004-ben pedig a szellőztetést oldották meg. 2005-ben a templom előtti teret térkővel borították be és a templom körül járda és vízelvezetők cseréjére is sor került.
A falakat em bermagasságig fel is húzták: 1950-ben azonban leállították az építkezést. Később a már felhúzott falakat az alapokig lebontatták. A jelenlegi új rendház P. Frajka Félix templomigazgatósága idején épült, Harsá-nyi István okl. építészmérnök, a Ferences Rendtartomány építészének tervei szerint. Kapisztrán Szent János Templom - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A munkálatokat 1992. november 23-án kezdték és az elkészült háromszintes rendházat a következő évben a templombúcsú ünnepén, október 23-án áldotta meg P. Hegedűs Kolos tartományfőnök. A templomtorony keresztjének és oszlopainak a megvilágítása, amelyet az '50-es években leszereltek, 1994-ben készült el. Az üresen álló templomtoronyba 1994-ben dr. Frajka Félix templomigazgató Gombos Lajos harangöntő mesterrel Assisi Szent Ferenc (648 kg), Kapisztrán Szent János (3l8 kg) és Mindszenty József bíboros (202 kg) tisz-teletére harangot készíttetett, melyeket október 23-án Mócsai Gábor esperes szentelt fel. A templom külső rendbehozatala 1995-ben, belső felújítása 1996-ban történt. A régi multiplex orgona helyett a pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Budavári Attila vezetésével, új 2 manuálos, 22 regiszteres, 1500 sípból álló orgonát épített 1997–98-ban Kárpáti József orgonaművész diszpozíciós terve alapján.
Elégedett az életével, az elmúlt évtizedekkel? Amíg időnk van, tegyük a jót! – ez az egyik kedvenc igém és jelmondatom, amely egész életemben a szemem előtt lebegett. A "mi lett volna, ha…" nem jó kérdés. Minden, ami történt, a Jóisten akarata volt. Sírva jöttem el Esztergomból, de aztán még többet kaptam, minden a javamra vált. A múltammal elégedett vagyok, mindennek így kellett történnie. A templomi közösséget nagyon szeretem. Csodálatos ez a környék, itt a fővárosban éltem le az életemet, voltam Pasaréten, a Margit körúton, és most itt vagyok a Rózsadombon. Kinek adatik ez meg? A Jóisten túlontúl elhalmozott kegyelmével, mindenben megsegített, mindent, mindenkor a javamra fordított, és ezért nagyon hálás vagyok. Szentmisék rendje – Kapisztrán Szent János Templom. Ludwig Dóra "Amióta ő itt van, mindig tele van a templom" A rózsadombi ferences templomban Frajka Félix atya – akit Szabó Imre püspök 1953. augusztus 23-án szentelt fel az esztergomi bazilikában – augusztus 25-én mutatta be gyémántmiséjét, 60 éves papi szolgálatáért hálát adva.
A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki mindazért, amit Frajka Félix tanári és igazgatói pályája során, különösen az Orsolya Rendi Szent Angéla iskola újraindításában vállalt szerepével, és hatvanéves lelkipásztori szolgálata részeként a katolikus kultúra továbbadásáért tett. Frajka János 1930-ban született Jászberényben, vallásos családban, a jászberényi ferences gimnáziumban érettségizett. 1948-ban lépett be a ferences rendbe, a Félix szerzetesi nevet vette fel. Tövis utca templom 3. 1953-ban szentelték pappá, 1956-ban teológiai doktori, 1961-ben matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1961–1976-ig az esztergomi Ferences Gimnázium tanára és rektora, 1976-tól a szentendrei Ferences Gimnázium tanára és igazgatóhelyettese volt. Magas szinten oktatta a fizikát, korát megelőző módszerekkel szerettette meg a fiatalokkal a tantárgyat. A matematika tanítása során bevezette a számítástechnika oktatását, a fizikában pedig a számítógépes kísérleteket. Kiváló, tanítványai által igen szeretett pedagógus volt.