Az RTL Persze hogy szavazok című sorozatában sztárok, tévés személyiségek mondják el, miért biztatnak mindenkit arra, hogy szavazzon a vasárnapi országgyűlési választáson. Erős Antónia azzal érvelt, hogy a nagy döntéseket sosem bízzuk másra. Szellő István pedig arról beszél a szombaton közzétett videóban, hogy fiatal korában szabad, demokratikus választásokról álmodozott.
). Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
A romajogi szervezetek tiltakoznak a tv2 tegnap esti műsora miatt, szerintük az adás rossz színben tűntette fel a romákat. Az ORTT és a kisebbségi ombudsman mellett már a kormányzat is vizsgálja az ügyet. A tv2 a békülés jeleként adásidőt adna az Országos Cigány Önkormányzatnak. Több romajogi szervezet tiltakozott a tv2 tegnap esti, Bazi nagy roma lagzi című műsora ellen. A TV2-t választotta a legtöbb néző a hosszú hétvégén - Média - DigitalHungary – Ahol a két világ találkozik. Az élet virtuális oldala!. Véleményük szerint az adás rossz színben tűntette fel a romákat. Az Irigy Hónaljmirigy szórakoztató műsora a mozikban nagy sikerrel futó Bazi nagy görög lagzi című vígjáték hazai változataként egy cigány esküvő előkészületeit mesélte el. A tévében látható jelenetekben a cigányok többek közt autót loptak, verekedtek és marihuánát fogyasztottak. Tiltakoznak a roma szervezetek Horváth Aladár az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke az Index kérdéseire elmondta, hogy tegnap este maga is figyelemmel kísérte a tv2 műsorát, és rendkívül elszomorították a látottak. Levelet írt Pintér Dezsőnek, a tv2 elnökének, amelyben reményét fejezte ki, hogy a csatorna valamilyen módon kárpótolja a magyarországi romákat az őket ért sérelemért.
Hazaviszi gyermekeinek, játék közben az gyémánttá fényesedik. Elviszik a királynak ajándékba. A jutalom sem marad el, és a gazdag szomszédot is megleckéztetik… 07:15 Magyar népmesék - 70. rész: A kővé vált királyfi Magyar animációs sorozat (2002) 6, 8 (4) A két királyfi elindul világot látni. Útjuk kettéválik egy nagy fánál. Tv2 esti műsor live. Az idősebb sorsa rosszra fordul, testvére a segítségére siet, és túljár a boszorkány eszén. Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt… 07:25 Magyar népmesék - 71. rész: Szegény ember meg a lova Magyar animációs sorozat (2002) 6, 8 (4) A szegény ember lova elhatározza, hogy szerez magának egy társat, hogy ketten húzzák majd a szekeret. Erdei kalandja során farkasbundára tesz szert. Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt a magyar népmesekincs… 07:35 Magyar népmesék - 72. rész: A kis kakas és a sövény Magyar animációs sorozat (2002) 6, 8 (4) Egy balaton-felvidéki láncmese, melyben a kis kakas ártatlan kapirgálása váratlan képtelenségek lavináját indítja el. A sövény kidől bánatában, szarka szép farkát kitépi, fa lenyesi ágait, őz elűzi fiait… 07:55 Hupikék törpikék - 150. rész: Nem hajlongunk, nem görnyedünk Belga animációs sorozat (1989) 7, 7 (7) A Hupikék törpikék kicsik és nagyok kedvenc sorozata.
Az októberi diplomával megindult közjogi visszarendeződés, majd az azt részben megakasztó provizórium következtében az 1860-as évektől azonban minden korábbinál nyitottabbá vált a gimnáziumok tannyelvének kérdése, amelynek eredményeképp a tanügyi igazgatás helyenként a kortársak számára is szinte "bábelinek" érzékelt állapotokat idézett elő a hazai középiskolákban (esetenként párhuzamosan négy tannyelvvel működő gimnáziumokkal). A kiegyezés után egymást gyorsan követő és eltérő alapokon nyugvó minisztériumi koncepciók és tantervek miatt egyre zavarosabb viszonyok közé kerülő középiskolák helyzetét az 1883-ban elfogadott középiskolai törvény rendezte tartósan, amely – többek között – a nem magyar tannyelvű gimnáziumokban és reáliskolákban is elrendelte a magyar nyelv és irodalom kötelező oktatását, és azt az (autonóm) hitfelekezetek által fenntartott középiskolák számára úgyszintén kötelezővé tette. A dualizmus kori hazai középiskolák tannyelve vonatkozásában a legkomolyabb mulasztás kétség kívül abban mutatkozott, hogy az állam egyáltalán nem létesített (a magyartól eltérő) anyanyelven képző középiskolákat, a felekezeti autonómia tiszteletben tartása azonban erős garanciát jelentett azoknak a nemzetiségeknek, akik a saját erejükből képesek és hajlandóak is voltak anyanyelvi középiskolákat alapítani és fenntartani.
Milyen változások figyelhetők meg, s hogyan viszonyul ehhez a kormányzat?
Eötvös életművének egységét elsősorban annak gondolati koherenciája teremti meg. Szépirodalmi műveit mindig csak magyarul, de állambölcseleti, politikai munkáit, röpiratait gyakran az édesanyjától örökölt anyanyelvén, németül írta. Eötvös nagyon kedvelte az aforizma műfaját is, amelynek egyik legkiválóbb művelője lett. Élete egyik első és utolsó műve is e műfajban született. Eötvös József, Franz Eybl litográfiája, 1842, MNM TKCS ltsz. 2018 november – Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács. : 1. Eötvös, a politikus Eötvös már fiatalon bekapcsolódott a reformkori országgyűlések munkájába. Az 1839/1840-es pozsonyi országgyűlésen a Batthyány Lajos gróf körül formálódó főnemesi ellenzékhez tartozott és aktívan fellépett a vallásegyenlőség, a szólásszabadság, a jobbágyfelszabadítás és a zsidók emancipációjának kérdésében. Az 1840-es évek derekán a centralisták kis csoportjának meghatározó tagja lett, akik a modernizáció sikerét a vármegyei önállósággal szemben, parlamentáris körülmények között, a centralizációban látták. Az Ausztriához fűződő viszonyt tekintve Eötvös mindig is a mérsékeltebb irányzatot képviselte, és az 1848/49-es szabadságharc idején családjával Münchenbe költözött.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország már nagyon korán, a középkorban elkezdett egy nemzeti nyelvet létrehozni, és annak a hivatalos státuszát megteremteni. Ehhez képest az Osztrák-Magyar Monarchiát alkotó két ország történetében jóval később jelentkezik ez az igény. Azt is vizsgálta, hogy az egyes államokban a jogalkotás és a hatalompolitikai elképzelések között szoros az összefüggés, mert a nyelvhasználat a hatalomgyakorlás eszköze, másrészt tárgya is. Nem véletlen, hogy a 19. században, a francia forradalom után végigsöpört egész Európán az egy nemzet egy nyelv ideológiája. Hozzánk is akkor ért el. A Habsburg birodalomban 1555-ben I. Ferdinándnak volt egy leirata, amely a német nyelvhasználatra vonatkozott a latinnal szemben, de ez csupán Bohémia, azaz Cseh- és Morvaországnak a birodalomhoz csatolása miatt történt. Magyarországgal kapcsolatban ilyen törekvés akkor nem volt. Az egész birodalomban egészen a 18. század végéig nem találkozunk hivatalos nyelvre vonatkozó szabályozással.