Megszületett Tatár Csilla második gyermeke 2020-04-23 / Szerző: / Egyéb, Párkapcsolat Tatár Csilla óriási örömhírt osztott meg a követőivel az Instagram-oldalán: április 20-án megszületett második gyermeke, Kunos Mimi Elza, így Csilla kétgyermekes anya lett. Mint írta, ő is és a baba is nagyon jól vannak. "2020. 04. 20. Megszületett Kunos Mimi Elza. Könnyen és gyorsan érkezett meg közénk, így aztán mindannyian csodálatosan vagyunk. Nagyon vártunk már, kislányom. Kunos tatár csilla andrea. Kétgyerekes anyuka lettem" – írta a közösségi oldalán Tatár Csilla. Forrás: Blikk
A Danubius Cappuccino Tripla című rádióműsor és a köztévé több kulturális műsorának egykori műsorvezetője tíz éve van együtt párjával, és két hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, most érezte készen magát az anyaságra. Magyar sztárok smink nélkül Ördög Nóra is megmutatta egyik reggel, hogyan néz ki smink nélkül. "Ma lehet, hogy elkésünk a suliból... #szomszédszoba #maradjszépenotthon" - írta a közösségi oldalán. A TV2 műsorvezetője így csak ritkán látható, mert műszempillát sem visel a szelfin. Tatár Csilla az ATV-n tér vissza a képernyőre : HunNews. Képes összeállításunkban megnézheted azokat a magyar sztárokat, akik az önkéntes karanténban megmutatták smink nélküli arcukat. OLVASD EL EZT IS!
egyház pecsétjén, utóbb hét jász község pecsétjén is. Vöröses foltjait Konrád vérének véli, öble csorbulását Lehel csapásából eredezteti a hagyomány. Az egykori erdélyi Udvarhely megye népe úgy tudta, a patakfalvi Százhalomból került elő. Jászberényben mint a jászok főkapitányának jelvényét s mint ivókürtöt ünnepélyes alkalmakkor használták. Díszítőelemei eredeti vadászat, harc, viadalok, erőpróbák alkalmával betöltött jeladó funkciójára utalnak; az 1950-es években Kádár Ferenc dévaványai pásztor meg is szólaltatta. Egészében a Lehel-monda másodlagos járulékos eleme. – Irod. Szendrey Zsigmond: Történeti népmondáink (Ethn., 1923–24); Solymossy Sándor: Lél vezér kürtmondája (Ethn., 1929); László Gyula: Lehel kürtje (Bp., 1953); Moravcsik Gyula: Zum Bericht des Leon Diakons über den Glauben an die Dienstleistung in Jenseits (Studia antiqua, A. László Gyula: Lehel kürtje (Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1958) - antikvarium.hu. Salač septuagenario oblata, Praha, 1955); A magyarok elődeiről és a honfoglalásról (szerk. Györffy György, Bp., 1958); Korompay Klára: Középkori neveink és a Roland-ének (Bp., 1978).
Debrecen - A magyar történelem egyik legrégebbi tárgyának, Lehel kürtjének – Máté György szobrászművész készítette – hiteles másolatával egészült ki pénteken az Emberek aranyban című szkíta kiállítás. A nagyszabású tárlatra március 3-áig várják az érdeklődőket a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében. Az ország egyik legrégebbi történelmi tárgyán olyan emberalakok, kentaurok, madarak, turulok, griffek, lovak, csodaszarvas motívumok találhatók, amelyek a szkíta gyökereinkről szóló hipotézist támasztják alá – olvasható a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. közleményében. Az eredeti kürt a jászberényi Jász Múzeumban található. Egyes feltételezések szerint a XII. század második feléből származó, 43 cm hosszú, elefántcsontból készült, díszesen faragott híres jászkürt, Lehel vezéré volt. László Gyula: Lehel kürtje (Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1953) - antikvarium.hu. A Jászkürt, mint a jászok legfőbb jelképe önmagában is becses, drága kincs, Lehel kürtjeként azonban a magyar történelem egyik felbecsülhetetlen értékű ereklyéjeként tarthatjuk számon. A kürt Jászságba kerülésére nincsenek pontos adataink, de a jászok hagyományában betöltött szerepe arra utal, hogy valószínűleg a 13. században Magyarországra beköltöző és megtelepedő őseink hozhatták magukkal, mint méltóság és hatalmi jelvényt, hiszen évszázadokon át ezt a funkciót töltötte be.
"Lehel kürtje - a magyar vallásosság jelképei" címmel decemberben megjelent könyvét mutatta be Tóth József, a Solymár Imre Városi könyvtárban kedden. [caption id="" align="alignleft" width="334"] Tóth József könyvét mutatta be Bonyhádon Fotó: Kiss Albert [/caption] Az alkotó kitért arra, hogy az első hét oldalt a könyvhöz még a kilencvenes évek elején írta, végleges formáját azonban csak tavaly nyerte el, így ekkor kerülhetett az olvasók elé. A könyvben kiemelt szerepet kapott Lehel kürtje, mint a magyar ősvallásosság kegytárgya, amelynek kulturális értékét hangsúlyozta a megjelenteknek Tóth József. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! TEOL - Lehel kürtje nem egyszerű hangszer - fotók!. Feliratkozom a hírlevélre
Feltehetően a középkorban kapta egy előkelő jász vezér ajándékba az uralkodótól, vagy maga zsákmányolta, nem tudni. Az ő neve feledésbe merült, a kürt azonban fennmaradt, és csorbasága miatt a XVII. századtól már bizonyíthatóan Lehel legendás kürtjével azonosították. Országos hírnévre tett szert, hatalmas sikerét a XVIII. század végén kibontakozó romantikának köszönhette és annak, hogy a honfoglalás korából, a Magyar Nagyfejedelemség idejéből nem rendelkezünk ikonikus tárgyakkal. Jászberényben ősi hagyományvolt, hogy a jeles vendéget a kürtbe töltött tokajival kínálták, miután a jászkun kapitány áldást mondott a jászok és kunok népére. Ivott belőle orosz herceg, de Ferenc József és Erzsébet királyné is. Elképzelhető, hogy zenei célokra is használták, ám első dokumentált megszólalása 1893-ban történt. Azóta többször is szólt és szól a híres kürt, a nemzeti Vágtán például. Gyengeelméjű, aki elhiszi Kétszer szenvedett sérülést, először ugye 955-ben – legalábbis a monda szerint. A történetet mindenki ismeri, az augsburgi csata után Lehel és Bulcsú fogságba esett, kivégzésük előtt Lehel utolsó kívánsága az volt, hadd fújjon bele utoljára kedves kürtjébe.
Olyan emberalakok, kentaurok, madarak, turulok, griffek, lovak, csodaszarvas motívumok találhatók a kürtön, amelyek ugyanakkor a szkíta gyökereinkről szóló hipotézist támasztják alá. Lehel kürtjéhez több legenda is kötődik. Az egyik legismertebb az, amikor 955-ben Ottó német-római császár, Konrád herceg árulásának köszönhetően foglyul ejtette Bulcsú és Lehel vezérünket. Wass Albert így írta meg a történetet: "- Mi az utolsó kívánságtok? - kérdezte Ottó császár a halálra ítélt magyar vezéreket. Bulcsú átokkal válaszolt, de Lehel szemében megcsillant egy szikra. - Adjátok kezembe kürtömet, hogy még egyszer belefújhassak! A császár bólintott… Mikor az utolsó hangok is elhagyták a kürtöt, mély csönd hullott alá a palotára. A császár, a hercegek, grófok, őrkatonák még a hangok varázsának hatása alatt voltak, amikor Lehel hirtelen az asztalhoz ugrott, mely körül bírái ültek, egyenesen Konrád herceg elé, s két kézre fogva magosra emelte a kürtöt. - Előttem mégy a másvilágra, áruló, s szolgám leszel az idők végeztéig!