A film egy Két Lotti. Filmen egyszerűen képtelen vagy azt a pörgést, azt az eufóriát és a kínt, elvonást, leépülést visszaadni. "A drogot csak szüneteltetjük. Nem vagyunk biztonságban" – mondta korábban Győző és más szerhasználók is. Ez tényleg így van? Szabó Győző: Nincs gyógyult drogos. Én ugyan már 21 éve "szünetet" tartok. Semmilyen szert nem használok. Kizárólag borozgatok. Azt is mértékkel. A minőség embere lettem a mennyiség helyett. Illés Gabi: Ez Győző végzete: mivel túljutott ezen az egészen, tudja hitelesen képviselni, a szörnyű múltat valami pozitív cél felé vinni. El tudja mondani az újabb generációknak is, milyen veszélyt jelent a drog. Szabó Győző: A drog már mindenhol megtalálható. A felső tízezertől a legszegényebbekig. […] Nekem csodálatos életem volt Nyírbátorban, csodálatos szülőkkel, jó volt minden. Most már nem tudom megkeresni az okát, hogy eredetileg miért nyúltam a szerhez. […] Amikor a mélyponton voltam, akkor elvesztettem a családom, nem volt pénzem, majdnem kirúgtak minden munkából és nem is voltam jól.
Saját bevallása szerint kissé összeugrott a gyomra, amikor először belépett a róla szóló filmhez épített díszletkórház zártoszályára, ám ez nem akadályozta meg Szabó Győzőt abban, hogy kendőzetlen őszinteséggel valljon élete legsötétebb időszakáról. A színész a Fókusz stábjának adott felkavaró interjút, mégpedig az általa írt Toxikoma című könyv nyomán készült mozifilm kapcsán, melyet két éve nyáron forgattak. Felelevenítette, milyen nehéz volt közel tíz évnyi drogfüggőségtől szabadulnia egy hónap alatt. A négy hétből egyet töltött zártosztályon húsz évvel ezelőtt. Tudtam, hogy ez egy díszlet, mégis összeugrott a gyomrom, mert az intenzív egy hónap rosszullétekkel, mindennel, tényleg maga volt a pokol. Kőkemény volt, ahogy a film is mutatja, nagyon hitelesen. (... ) A zártosztály attól érdekes – ahogy a könyvemben is megírom –, hogy olyan, mint Az öldöklő angyal filmben egy kapu, amit átlépsz, nincsenek rácsok, de onnan nem jöhetsz ki. Nem mehetsz levegőre, nem csinálhatsz semmit. De nem is nagyon akartál sehova menni, hiszen annyira rosszul voltál az elvonási tünetek miatt, hogy nem ezen gondolkodtál, hanem azon, hogy túléld azt a pár napot.
Raktári elérhetőség Várható szállítás: 2-4 munkanap Adatlap ISBN: 9789636040673 Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. Kiadás ideje: 2022 Oldalszám: 264 Súly (g): 290 Borító: Kartonált Nyelv: magyar Fordító: Sorozat: Bolti ár: 4 299 Ft Vatera ár (-10%): 3 870 Ft Leírás El akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni. Szabó Győző színész tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogot. Ebben a kötetben felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Ezen a szenvedéssel teli úton az őt kezelő terapeuta, dr. Csernus Imre vezette végig. A Toxikoma 2012-ben jelent meg először. Azonnal a sikerlistákra került, és azóta számtalan utánnyomást megélt.
Az ápolónő Éva (Török-Illyés Orsolya) és a szintén függő Lili (Sodró Eliza) karaktere viszont még inkább rávilágít arra, hogy ezek a férfiak semmitől nem rettenek meg akkor, ha saját képzelt hatalmukat kell fitogtatniuk. A remek színészválasztás ugyanúgy a film számlájára írható, mint a pazar látványvilág és képi megoldások: Molnár Áron igazán hiteles az öntelt, nagyszájú, a szerért folyton izzadó vagány szerepében, aki addig hordja menősége álarcát, míg valamilyen atrocitás nem éri. Bányai Kelemen Barna is jól hozza a mindig feszült, izgága, titkokat rejtegető szakembert, aki egyedi módszerével igyekszik segíteni az elesetteken. A drogos tripek átütő erejét bemutató jelenetek gyönyörűek, átélhetőek, viszik magukkal a nézőt, teljesen el tudjuk képzelni azt, milyen hatással volt a szerélvezőre a lövés. Viszont mégis hiányérzettel távoztam a moziból, a filmből ugyanis olyan infók is kimaradtak, mint hogy Győző hány éven át tolta a drogot, miért és hogyan kezdte el használni a szert, milyen volt az élete a függőség előtt.
Ady Endre (1877-1919) életútja szó szerint az Értől az Óceánig tartott, számára az utazás volt a cél, mely szentesítette az újítás vágyának eszközét! Ellentmondásos személyiség és felkavaró költő óriása az egyetemes 20. századi magyar irodalomnak. Az istenes versekben egyszerre érjük tetten a perlekedő, megtörni nem akaró és porba hulló, elgyengülő, életét Isten kegyelmébe ajánló hívőt, de a dacos, megalkuvásra képtelen embert is! Neved sem értem, Istenem, De van két árva, nagy szememS annyi bolondot látok, Hogy e sok bolondságbólNagy ijedelmemben, Uram, hozzád kiáltok. Próbáltam sokféle mesét, De, hajh, egyik se volt e... Csordulj, kedvem, Ezt a kutya, másért síró, Szú-megrágta, táblabíró, Magyar sorsot nem érdemlem. Mordulj, kedvem, Mert ha százszor módját múlta, Dühbe, dacba, borba fúlvaEz a fajtám: nem s... Ady Endre - Intés az őrzőkhöz - Istenes versek. Hát eljöttem a kamattal, Uram-Isten, Agyonnyargalt akarattalSiettem, hogy el ne késsek. Itt az Élet, itt a pénzed. Sokat kellett ráfizetni, Uram-Isten, Magamnak nem maradt semmi:Ráment mind a kamat... Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőseNem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek.
Feleletem során Ady Endre pályaképét, költői munkásságát, valamint világháborús verseit fogom bemutatni. A 19. század végének új hangot kereső magyar lírája Ady Endre számára már előkészítette a talajt. Az új törekvések az ő költészetében teljesedtek ki első ízben: neve – Babits Mihály nevével együtt – új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Ady endre versek szerelem. Ady ízig-vérig az irodalom megújítását hirdette, munkáit a Nyugat című folyóirat publikáltatta, ahol ő maga is aktívan tevékenykedett. Akárcsak Kosztolányi vagy Babits, ő is az első nemzedék körébe tartozott. Költészetében a vátesz szerep az irányító attitűd, melynek feladata a magyar irodalom ''nyugatos" vonalainak megteremtése, a színvonal emelése, új tematikák, stílusirányzatok bevonásával. Művészetében az ''és mégis" morál dacos hangja uralkodik, melyet magyarság tudata erősít verseiben. Világháborús verseinek fő mozgatórugója e gondolatmenete. Az irodalmi művészélet a XX. században és a Nyugat az 1867-es kiegyezés során megkezdődött gyors ütemű polgárosodás átalakította a századforduló tájára hazánk képét mind a kultúra, az egyéb képzőművészeti ágazatok és az irodalom terén új életérzések, témák jelentek meg 1906-ig a legjelentősebb Kiss József folyóirat A Hét, mely 1890-ben indult az új szellemű polgári irodalomnak a központi orgánuma 1904.
lehet M. o. szimbóluma, az egész emberiség szimbóluma minden ország éltette a háborút, gyors sikert vártak, és lehet az egyén szimbóluma, aki egyedül találja magát a káoszban tükröt tart az ország felé, burkoltan kritizálja azt az 1. és 9. vsz. szinte teljesen u. a.
Ebben van a legtöbb keserű, támadó, nemzetostorozó indulat és tehetetlen düh, és ez a ciklus váltotta ki a legnagyobb felháborodást a kortársak részéről. A magyar Ugaron ciklus versei nem okoztak túl sok értelmezési problémát a korabeli olvasóknak, mivel az utóromantika alkotásaihoz szokott közönség olvasásmódjával is megközelíthetőek, de annál inkább felhergelték az embereket, akik könnyen kiérezték belőlük a költő elégedetlenségét és keserűségét. Ady endre versek kötet. A magyar Ugaron ciklusba Ady a magyarságverseit sorolta be, és ezek váltották ki a legnagyobb visszhangot. Mind a konzervatív tábor, mind az akkor induló fiatal modernek (pl. Babits és Kosztolányi) értetlenséggel és felháborodással fogadták Ady nemzetostorozó indulatát. Hazafiatlansággal, hálátlansággal vádolták a költőt, mert csak kevesen érezték ki a versekből azt a féltő szeretetet, amellyel Ady a haza iránt viseltetett, és amely dühös kritikáját kiváltotta. A ciklus első verse A Hortobágy poétája, záró darabja A magyar Ugaron, mindkettő ún.
magyarságvers. A magyarságversekben a költő elsősorban saját társadalmi küldetését, helyzetét elemzi, saját magát határozza meg. Gyakran él bennük az ellentétezés és a szembesítés eszközével. Gyakori ellentétpárjai a múlt és jelen, a jelen és a jövő, az ősi és az új. Gyakran földrajzi helyeket tesz szimbólummá. Így ellentét lesz a Kelet és Nyugat, a Tisza és a Gangesz, a Tisza és a Szajna között (pl. A Tisza-parton című vers). A ciklus központi szimbóluma az ugar. A szó elsődleges jelentése parlagon hagyott földterület, amelyet felszántanak, de nem vetnek be, így javítva a termőképességet. Átvitt értelemben a kifejezés társadalmi-kulturális elmaradottságot, szellemi tespedtséget, ki nem használt lehetőségeket jelent. Könyv: Ady Endre összes versei (Ady Endre). Ezt a jelentést épp Ady jelképhasználata nyomán nyerte el a szó, bár már Széchenyi István és Arany János is használták ebben az értelemben, Széchenyitől származik a "Nagy Parlag" kifejezés mint a fejletlen, műveletlen ország metaforája. Adynál persze a szó átvitt értelemben szerepel, és a "magyar" jelző azt is egyértelművé teszi, hogy melyik országra vonatkozik a kép (amely szinekdoché, mivel a rész jelöli az egészet).
A ciklus címadó verse a ciklus végén helyezkedik el, ezzel Ady a költemény összefoglaló jellegét hangsúlyozza. A magyar ugar az ő szemében elátkozott föld, elvadult táj, amit égig érő gizgazok borítanak. Ez a kopár táj természetesen szimbólum: az eldurvult, műveletlen magyar vidék világát fejezi ki. Természetesen az ugar mint táj nem tájleíró költemények témájaként jelenik meg a ciklusban, hanem szimbólumként (a tájelemek elsődleges jelentéstartalma lényegtelenné válik, és a mögöttes jelentéseik lesznek fontosak). Az elvadult táj, a vad mező, a giz-gaz a riasztó magyar valóságot jelképezik, míg a virág, a buja föld, a "szent humusz" a termékenységet, a földben levő lehetőségeket jelentik. Ady endre versek című kötet. Ady tehát hisz a magyarságban, és abban, hogy a magyarságnak vannak lehetőségei, csak ezek kihasználatlanok maradnak. Ezen a földön minden tehetség parlagon marad, minden merész álom elbukik. A magyar ugar tehát az elvetélt lehetőségek hazája. Tipikusan magyar tragédiának számít az a tragédia, amely A magyar Ugaron és A Hortobágy poétája című versekben hangot kap: a műveletlen környezet legyőzi a szépre fogékony, finom lelkű, művészi hajlamú ember költői vágyait, és önmagához teszi hasonlóvá.