A koronavírussal fertőzöttek növekvő száma miatt július 15-től új határátlépési feltételek lépnek érvénybe Szlovéniában. A beutazást védettségi igazoláshoz kötik. Kivételt képeznek ez alól azok a külföldi állampolgárok, akik rendelkeznek ingatlannal vagy mezőgazdasági földdel Szlovéniában, valamint a 15 évnél fiatalabbak, akik szüleik vagy nevelőik kíséretében érkeznek az országba. Koronavírus - Szlovénia ismét szigorít a beutazási feltételeken | Paraméter. Janez Poklukar egészségügyi miniszter bejelentette: hétfőn összeül a kormány koronavírus-járvánnyal foglalkozó tanácsa, hogy megvitassa, szükség van-e újabb szigorításokra. A tárcavezető jelezte: az elmúlt héten nőtt a koronavírussal újonnan megfertőződöttek száma, amit a behurcolt eseteknek tulajdonítanak. Több fertőzöttet regisztráltak azon érettségiző diákok között, akik spanyolországi kirándulásokról tértek haza. Szlovéniában az elmúlt három hétben több mint száz esetben igazolták a gyorsabban terjedő delta- és delta plusz variánst is, ami a pozitív minták 41 százalékát tette ki. A delta plusz mutációt a június 21-27. között vizsgált pozitív minták között azonosították.
Horvátországban a közegészségügyi hatóságok szerint csökkent az oltakozási hajlandóság, a lakosságnak mindössze valamivel több 38 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát. Az Európai Unióban csak Litvániában, Bulgáriában és Romániában rosszabb az átoltottság aránya. Szlovénia ismét szigorít a beutazási feltételeken | Demokrata. Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is gyorsan terjed a vírus delta variánsa, horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) adatai szerint a pozitív minták ötven százalékát teszi ki. Megosztás Címkék
Horvátországban a közegészségügyi hatóságok szerint csökkent az oltakozási hajlandóság, a lakosságnak mindössze valamivel több 38 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát. Az Európai Unióban csak Litvániában, Bulgáriában és Romániában rosszabb az átoltottság aránya. Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is gyorsan terjed a vírus delta variánsa, horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) adatai szerint a pozitív minták ötven százalékát teszi ki. Szigorít Szlovénia a beutazási feltételeken | ma7.sk. (MTI) Horvátországban mindenhol kötelező lesz a digitális Covid-igazolvány, ahol maszkot kell viselni 2021. július 06., 15:27 Az idegenfogalmi idény végével Horvátországban mindenhol kötelező lesz a digitális Covid-igazolvány, ahol maszkot kel viselni, ez vonatkozik minden intézményre, magán- és állami vállalatra, de az üzletekre is - írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden a nemzeti válságstábra hivatkozva. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg.
A koronavírusos betegek közül 34-en vannak kórházban, tízen közülük intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 853 171-en kaptak védőoltást, közülük 747 355-en már a második adagon is túlvannak. Ez az oltásra jogosult lakosság 40, illetve 35 százaléka. (Ez is érdekelheti: Delta variáns fertőzhette meg egy kiránduláson a szlovén diákokat) A szomszédos Horvátországban az elmúlt 24 órában 155 új fertőzöttet azonosítottak, így a járvány kezdete óta meghaladta a 361 ezret az új típusú koronavírussal megfertőződöttek száma. A vírus okozta betegség (Covid-19) szövődményeiben ketten haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8233-ra nőtt. Kórházban 111 beteget ápolnak, közülük nyolcan vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 562 081-en kaptak védőoltást, a jogosultak 38, 5 százaléka, közülük 1 317 827-en már a második adagot is. Szlovénia beutazási feltételek. (MTI) Szlovénia beutazás feltételek Koronavírus
Úgy tartják, aki háromszor meghúzza a templom harangját, és közben gondol valamire, annak teljesül egy kívánsága. Érdemes felsétálni a Bledi várba, ami egy a tó fölé magasodó mészkő sziklaszirtre épült, s ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tóra és a környező hegyvidékre. Lefele útban, a várhegy alatt érdemes megtekinteni a neogótikus Szent Márton plébánia templomot. Vacsora, szállás. 2. nap: Reggeli után séta a Vintgar-szurdokban. 1600 m hosszan folyik rajta keresztül a Radovna folyó, mely a 16 m magas Sum-vízeséssel hagyja el a szurdokot. Ez Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga. Több híd és gyalogosútvonal került kialakításra. Majd utazás a Júlia-Alpok szívébe, Szlovénia legnagyobb tavához, a Bohinji-tóhoz, mely meredek sziklafalakkal határolva húzódik meg egy gleccser vájta völgyben. A tó igazi alpesi paradicsom, környezete csodálatosan szép, vize is kristálytiszta. Túrázás a Savica-vízeséshez, itt ered a Száva-folyó (kb. 500 lépcső). Majd a környék híres kilátópontja, a Vogel következik, kabinos felvonóval 1530 m magasba.
Koronavírus - Szlovénia ismét szigorít a beutazási feltételeken Kivételt képeznek ez alól azok a külföldi állampolgárok, akik rendelkeznek ingatlannal vagy mezőgazdasági földdel Szlovéniában, valamint a 15 évnél fiatalabbak, akik szüleik vagy nevelőik kíséretében érkeznek az országba. Janez Poklukar egészségügyi miniszter bejelentette: hétfőn összeül a kormány koronavírus-járvánnyal foglalkozó tanácsa, …
Szlovéniába karanténkötelezettség nélkül is be lehet utazni, miután a kormány eltörölte azt az intézkedést, mely szerint a koronavírusos fertőzöttel érintkezőknek karanténba kell vonulniuk – jelentette be Janez Poklukar szlovén egészségügyi miniszter a pénteki kormányülést követően. A tárca közleményt adott ki, amelyben azt írta: a szlovén kormány koronavírus-járvánnyal foglalkozó szakcsoportjának javaslatára a kabinet arról döntött, hogy a Covid-19 már nem minősül "karanténbetegségnek", a kontaktszemélyeknek nem kell többet elkülönítőbe vonulniuk, így nincs szükség a Szlovéniába való beutazás korlátozására sem. Ez azt jelenti, hogy nem kell többé védettségi igazolás a határátlépéshez, és negatív koronavírusteszt sem – olvasható a szövegben. A rendelet azt követően lép hatályba, hogy megjelent a hivatalos közlönyben. Az összes többi, jelenleg is érvényben lévő korlátozás feloldásáról a későbbiekben határoz a kormány. Péntekre 3771 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, és 22 beteg halt meg a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben.
Két új nívódíjas épület Budapesten, amit látni kell A Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ és a Graphisoft Park Fogadóépülete kapta idén Budapest Építészeti Nívódíját. Az elismeréssel az építészeti és a környezeti kultúra fejlődésének elősegítését tűzte ki célul a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Építész Kamara. Egyrészt szeretnék elismerni a városképet formáló építészeti alkotásokat, másrészt szeretnék bemutatni az alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését - így ösztönözve a további magas színvonalú beruházások létrejöttét. Index - Belföld - Itt a bizonyíték a Városháza eladási szándékára. A díjazott alkotásokat jegyző tervezőcsapatok vezetőivel beszélgettünk. "Szeretném, ha úgy emlékeznének ránk, mint akik mertek előrelépni" "1873. november 17-én Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésével létrejött Budapest. A város a magyarság történetének egyik, ha nem a legsikeresebb vállalkozása" - fogalmazott a főpolgármester-helyettes a Budapest Építészeti Nívódíj átadóján. Szalay-Bobrovniczky Alexandra a Nívódíj bírálóbizottságának elnökeként hozzátette, hogy a díjjal azokat az alkotásokat szeretnék elismerni, amelyek méltók a város történetéhez és örökségéhez.
Erre nem sokkal később a kormány kiemelt beruházássá nyilvánították a projektet, így a helyi szabályozás már nem érvényes rá. A döntés miatt a kerület Alkotmánybírósághoz fordult. A szomszédos – egykori Láng Gépgyár területének – több mint 8 hektáros ingatlana esetén már biztosra ment az orosz milliárdos. Itthon: Karácsony: Nem a Városháza el nem adása az ügy, hanem az, hogy a kormány 12 milliárddal tartozik | hvg.hu. Ez egyből rozsdaövezeti akcióterület lett. Az ingatlanra idén februárban jegyeztetett be 7 millió euró – mintegy 2, 5 milliárd forint – jelzálogot Ruszlán Rahimkulov egyik érdekeltsége. A fejlesztők megkapták a szokásos könnyítéseket, köztük a kerületi építési szabályozások alóli felmentést, így akár 65 méter magas tornyot is emelhetnek a Váci út mellett. Mindezek után a Városháza-ügyben is felbukkant Rahimkulov család neve, ami akkor is jelzésértékű lehet, ha Budapest irányítói a kezdetektől az állítják: nem eladó az épület. Mindenütt ott vannak A közelmúlt legnagyobb ingatlanos vállalkozása azonban kétségtelenül a magyar–ukrán határ közelében lévő Fényeslitkén megvalósuló logisztikai központ, amely Európa legnagyobb és legkorszerűbb terminálja lesz, ezen keresztül bonyolítanák le a Kína és Európa közötti Új Selyemút forgalmának jelentős részét.
A Karácsony által emlegetett közparkot pedig addig is meg lehet csinálni, hiszen választási ígéret volt, valójában azonban főként arra lesz jó, hogy az építkezés idején ott legyen a gépek és a munkások felvonulási területe. Karácsony: Nincsenek ilyen ügyek A ma közzétett hangfelvétel után érdemes felidézni azt is, mit nyilatkozott a főpolgármester tegnap. – Nincsenek ilyen ügyek, nem létező ügyekről nem tudok tudni – mondta szellemeskedve a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére Karácsony Gergely. Arra a felvetésre pedig, hogy el akarják-e adni a Városházát, úgy felelt: "A fővárosnak nincs ilyen szándéka. A fővárosnak olyan szándéka van, hogy fejleszti ezt az épületet. " Karácsony közölte azt is, bízik benne, hogy a rendőrség kivizsgálja majd a helyzetet, ugyanis feljelentést tett. Szerinte valakik olyan látszatot akarnak kelteni, "mintha a Városháza eladó lenne, miközben nyilvánvalóan nem az". Megkezdték a Városháza műemlék épületének felújítását. Gansperger és Berki kapcsolatáról, közös üzletéről szólt Anonymus első, múlt vasárnap nyilvánosságra hozott videója.
A koronatanú lényegében arról beszélt, hogy Berkiék a közbeszerzést megbundázták volna, hogy biztosan az nyerjen, akit ők akarnak. Ilyen feltételek mellett sem az amerikai, sem pedig az arab befektető nem kért az üzletből, attól tartottak ugyanis, hogy az adásvétel nyomán botrány és akár rendőrségi ügy is kipattanhatott volna a jutalék és az elcsalt közbeszerzés miatt. Mint ismert, az Anonymus által tavaly nyilvánosságra hozott hanganyagokból azokról az egyeztetésekről derültek ki részletek, amelyekben a Városházát – Berki Zsolt, Gansperger Gyula baloldali üzletember és Bajnai Gordon volt kormányfő közreműködésével – orosz befektetőknek próbálták meg eladni. Később kiderült, hogy Berkin keresztül olasz üzleti köröknek is felajánlották az ingatlant. Csák Imre pedig most arról beszélt, hogy amerikai és arab befektetőknek is felajánlották az ingatlant. Vagyis egyértelműen kijelenthető, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros Berki Zsolton keresztül gyakorlatilag minden követ megmozgatott, hogy vevőt találjon Budapest egyik legértékesebb ingatlanára, ráadásul úgy, hogy az üzlet után hatalmas összeget, Csák szerint kétmilliárd forintnyi kenőpénzt osztottak volna vissza.
Az épület kezdetben hadikórházként funkcionált, és később kaszárnya is volt benne, majd 1894-ben kezdték el városházaként használni. A Városháza patinás épülete műemléki védelem alatt áll, és egy turisták által frekventált világörökségi védőövezetben fekszik, ráadásul egy kiemelten védett régészeti lelőhely, a régi városfal húzódik keresztül a telken. A jelenleg a Városháza utca, a Gerlóczy utca, a Károly körút és a Bárczy István utca által határolt, a 24357-es helyrajzi számon fekvő, mintegy negyvenezer négyzetméteres telek Budapest egyik legértékesebb ingatlana, amelynek hasznosítása tekintélyes jövedelmet hozhatna az azt megvásárló befektető számára, amennyiben sikerülne megszereznie a szükséges engedélyeket egy profitalapú projekt megvalósításához. A telek alapterületének mintegy negyven százalékát elfoglaló barokk stílusú épületegyüttes háromszintes, így nagyságrendileg ötvenezer hasznosítható négyzetméterről van szó a főváros V. kerületének központi részén, ahol már most is számos luxusszálloda és felkapott irodaház található, így nem nehéz elképzelni, hogy lenne befektető, aki fantáziát lát akár még egy ilyen hatalmas beruházásban is.
Ő rögtön az elején be is mutatkozik. Megemlíti a jelenlévők közül ismerőseit, Gyulát és Zsoltot. Minden bizonnyal Gansperger Gyuláról és Berki Zsoltról van. Őket már az olvasók is jól ismerhetik: előbbi mondta el egy vasárnap közzétett felvételen, hogyan vásárolta meg korrupciógyanús módon a főváros egyik XXII. kerületi ingatlanát, éppen az utóbbi közreműködésével. Berki neve egyébként a Városháza eladása kapcsán is felmerült, ugyanis Berki cége bízta meg az ingatlanközvetítőt, hogy találjon vevőt negyvenmilliárdért a Budapest egyik szimbólumának számító épületre. Berki tulajdonképpen a táskás ember. De vissza a felvételhez! Ki az a Gansperger Gyula? Gansperger Gyula 1998-ban, az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója volt. A 2001-es megalakulásától 2002-ig a Budapest Airport elnökeként tevékenykedett. A 2002-es kormányváltást követően a Wallis Ingatlannál helyezkedett el, azonnal vezető pozícióban. 2004-től pedig már a központi Wallis gazdasági vezérigazgató-helyettese lett, és 2006-ban Bajnai Gordont váltotta a Wallis vezérigazgatói székében.
Azóta felépítettek egy lakóházat a XVII. (Central Park) és a XIX. kerületben (Bethlen Corner), egy munkásszállót a Soroksári úton, egy irodaházat (Kenyeres utca) és egy társasházat (Római Residence) a III. kerületben, de már előkészítés alatt áll a következő projekt a szintén kerületi Valéria utcában, illetve Ürömön. Errefelé egyébként is igen aktívak. Egy másik érdekeltsége, a Nádor Property hat kisebb luxustársasházat épített már a Rómain, egyet pedig Ürömön. A Nádor cégcsoport másik csapásiránya a szállodafelvásárlás. Tavaly a Balaton-parti terjeszkedés után két négycsillagos és egy háromcsillagos szállodát szerzett meg a Rahimkulov-Zentai páros Noszvajon és Ráckevén. Az ügy pikantériája, hogy mindhárom hotel annak a Farkas József vállalkozónak az érdekeltségébe tartozott, aki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatait finanszírozta, ráadásul – derül ki a 24. hu és a Népszava korábbi cikkéből – mindegyik jelentős összegű uniós vagy állami támogatást kapott a felújításhoz.