Molnár József 2007. október 12-től az Igazgatóság tagja, 2004. szeptember 3-tól a MOL pénzügyi vezérigazgató- helyettese. 1978 és 2001 között a BorsodChem Rt. -nél töltött be különböző pozíciókat. 1982 és 1987 között az Árosztály vezetője, 1987 és 1991 között a Közgazdasági Főosztály vezetője. 1991-től 2001-ig a BorsodChem Rt. gazdasági vezérigazgató-helyetteseként közreműködött a vállalat válságkezelésében és reorganizációjában, majd ezt követően a társaság jövőképének kidolgozásában és privatizációjában. Kulcsszerepet játszott a BorsodChem részvények tőzsdei bevezetésében. 2001-től a TVK vezérigazgatói tisztét töltötte be. 2003-tól a MOL-csoport tervezés-kontrolling igazgatója volt a 2004-es pénzügyi vezérigazgató-helyettesi kinevezéséig. 2001. április 20-tól a TVK Rt. Molnár józsef mon profil. Igazgatóságának, 2004. január 1-től a Slovnaft a. s. Igazgatóságának tagja.
Kifejtette, a világgazdasági növekedés jelentősen lassul, alig haladja meg a 3 százalékot. Mindenki azt hitte, hogy a fosszilis energiahordozókba további befektetésekre lesz szükség, mert gyakorlatilag képtelen az iparág Kína növekvő igényeit kielégíteni - tette hozzá, ám úgy vélte, Kína valószínűleg nem tudja tartani növekedési ütemét és szerkezetét. József Molnár - Biography. Ugyanakkor szerinte korai lenne temetni az olajipart, rövid távon a szénhidrogén lesz a meghatározó energiaforrás. Csak Magyarországon és Szlovákiában mintegy 8 százalékkal nőtt a dízelfogyasztás, ami jóval meghaladta a válság előtti szintet, és emelkedett a benzinfogyasztás is.
Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljait 2000-ben fogadták el a tagállamok. Ez a világszintű célrendszer elsősorban a fejlődő országok problémáira, ezen belül is a társadalmi problémákra koncentrált. Ennek egy igazított változata a 2015-ben elfogadott Agenda 2030 határozat, amely a környezeti, társadalmi problémák globalizálódó jellegére tekintettel már nem csupán a fejlődő, hanem a fejlett országok szempontjait is figyelembe veszi, és a környezeti szempontok is hangsúlyosabbá váltak benne. A dokumentumban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) 169 alcélt társítottak, amihez a mai állás szerint 231 indikátort rendeltek, hogy ezek mutassák az egyes országok, illetve a világ közeledését a meghatározott célokhoz. Az indikátorok fejlesztésében 2020-ban érkezett el oda az ENSZ, hogy már minden mutatónak van kidolgozott módszertana. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK. Az Agenda 2030 nem kötelező érvényű ajánlás, ebből következően az országok, országcsoportok a célok teljesülését más, a saját országukat, régiójukat jobban leíró, relevánsabb mérőszámokkal is mérhetik.
A teljes minta mindössze 1%-a számolt be a vonatkozó célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladást alátámasztó mennyiségi intézkedésekről. Bár a célokkal kapcsolatos tudatosság szintje általában véve jó, a célok elérését alááshatja a szükséges konkrét célkitűzésekre, mérésre és szélesebb körű üzleti integrációra vonatkozó konkrétumok hiánya. A célkitűzések teljesítése érdekében tett lépésekre vonatkozó beszámolási gyakorlat nagyon kiforratlan, annak ellenére, hogy a célok közös nyelvet és keretrendszert kínálnak a felmerülő problémák, az előrehaladás és a szükséges változtatások jobb átláthatóságának biztosítására. A vizsgált vállalatok mindössze 1%-a méri teljesítményét konkrét SDG célkitűzésekhez viszonyítva. Az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljából jó, ha kettőt teljesít a világ a 2030-as határidőig - Qubit. "Bár a tudatosság szintje magas, integrált mérési és jelentési gyakorlat hiányában az előrehaladás és a releváns intézkedések nem határozhatók meg a célok elérésének tényleges előmozdításához szükséges részletességgel. " A vizsgált vállalkozások közül: Minden ötödik cégvezető hivatkozott az SDG-kre az elkövetkezendő évre vonatkozó kilátások kapcsán – ami arra utal, hogy a célok felkerültek az első számú döntéshozók napirendjére.
Az SDG-kre hivatkozó vállalatok közül 59% utalt azokra a cég fenntarthatósági jelentésében, míg alig több mint felük (51%) említette azokat éves jelentésében. 14% említett konkrét SDG célkitűzéseket: ezek közül 39% határozott meg minőségi, 20% pedig mennyiségi célokat. A fenntartható fejlődési célokat megemlítő vállalkozások mindössze 34%-a (az összes vizsgált cég 25%-a) tette ezt a jelentései üzleti stratégiával foglalkozó fejezeteiben. A vállalatok többsége a tisztességes munka és gazdasági növekedés célját tartja a leginkább szem előtt, ugyanakkor a természeti erőforrásokkal vagy a jólléttel kapcsolatos célokra, melyek a vállalkozások fenntartása szempontjából alapvető fontosságúak, kevésbé kiemelt figyelmet fordít. "A vállalatok kezdik rangsorolni az általuk relevánsnak tekintett célokat, ám kevés jel mutat arra, hogy a célok megközelítésével kapcsolatban integrált gondolkodásmódot követnének. A vízhez, a földhöz és az energiához kapcsolódó célok szinte valamennyi ágazatban stratégiai lehetőségeket és kockázatokat rejtenek, ám ezeket nem veszik széles körben figyelembe a jövőbeni üzleti stratégiák és beruházások szempontjából" – tette hozzá Major Andrea.