A várban sétálni mindig különleges élmény, de néha egészen izgalmas dolgokkal is találkozhatunk Érdekes zárvány a várban a Szent Miklós-torony, amit a Mátyás-templom mellé a '70-es években épített szálloda robusztus betonfalai fognak közre. A Szent Miklós-torony Személyes kedvencem a Mária Magdolna-templom egyedül árválkodó tornya. A Mária Magdolna-templom egyedül árválkodó tornya Sajnos a templom főhajója megsérült és az elbontások áldozatául esett, de a torony előtt állva így is átérezhetjük, milyen nagyszerű épület állhatott ott valaha. A Mátyás-templomról, és a Várnegyed többi részéről készült képek az alábbi galériában tekinthetők meg: NHP műemlék vár budai vár helyreállítás budai vár látnivalók Szent István-terem restaurálás Nemzeti Hauszmann Program Csikós-udvar Lovarda Főőrség Stöckl lépcső visszaépítés újjáépítés Várnegyed Budavári Palota Habsburg-lépcső Turul-szobor Halászó Gyerekek kútja Mátyás kútja Mátyás-templom Mária Magdolna-templom Szent Miklós-torony
A budai Vár rekonstrukciója részeként, a Nemzeti Hauszmann Terv szerint újjáépülhet az egykori királyi lovarda, amely a múlt század fordulóján épült Hauszmann Alajos tervei alapján, és a II. világháborúban semmisült meg. Kétmilliárd forintot különített el a kormány a 2015-ös költségvetésben az egykori királyi lovarda újjáépítésére a budai Vár rekonstrukciója részeként - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. Körmenet a '30-as évek közepén, háttérben a lovarda épülete Forrás: A múlt század fordulóján épült, a Vár rekonstrukciós programjának névadója, Hauszmann Alajos által tervezett lovardaépület a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A szétlőtt lovarda oldalbejárata 1945-ben Forrás: A kétszintes épületnek csak a keleti homlokzata maradt meg, és még sokáig romos állapotban volt, mire 1954 körül végleg elbontották. A romos lovarda (a kép jobb szélén) 1949-ben, előtérben az Attila út házai Forrás: A lovarda eredetileg mintegy 11 ezer négyzetméteres épületének újjáépítésre L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára novemberben már utalt.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: október 7-én a Várkert Bazárban kamarakiállítás nyílik a visszaépítendő épületek eredeti terveiből és a Királyi Palota utóbbi hónapokban visszavásárolt tárgyaiból. Előkerült például a Szent István-terem egyik Zsolnay pirogránit képe, de több ezüst- és porcelántárgy is, a szerdai tanácskozása előtt pedig a palota eredeti ajtókilincsének egy példányát juttatta vissza eddigi birtokosa.
Először sikerült megmérniük kutatóknak egy kék bálna pulzusát, értékes információkat nyerve a világ legnagyobb teremtményéről. -illusztráció- (Fotó: Wikipédia) Az akár 30 méteresre és 200 tonnásra is megnövő kék bálna pulzusszáma szélsőségesen lecsökken, amikor az állat táplálékért alámerül az óceánba: ez általában 4-8, de akár 2 szívverést is jelenthet percenként. A megfigyelt maximális pulzusszám percenként 37 szívverés volt, amelyet akkor mértek a kutatók, amikor a bálna ismét a felszínre úszott a táplálékszerzést követően. Itt hallgathatod meg a szarvasbikák bőgését: különleges ilyenkor az erdő hangulata - Terasz | Femina. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, Jeremy Goldbogen szerint a kék bálna ilyen beható vizsgálata segít jobban megérteni a szélsőségesen nagy testtömegű állatok szervezetének működését, azt, hogy "milyen az élet és milyen ütemben zajlik az élet egy ilyen nagy testben". Minél nagyobb egy állat, annál alacsonyabb a pulzusszáma, hogy a szívnek minél kevesebb munkája legyen a vér pumpálásakor.
Kiemelt kép: YouTube
Elkezdődött a szarvasbőgés a Gemencen, a Gemenc Zrt. augusztus 28. és szeptember 12. között erdei vasúttal szervez kirándulást a bőgéstől leghangosabb erdőrészekhez - közölte az erdőgazdaság hétfőn az MTI-vel. A megalázásból táplálkozott a Kék Bálna atyja | Híradó. A túrák hat alkalommal a Pörbölyi Ökoturisztikai Központtól indulnak, a Gemenc Zrt. egyedi programmal, szakemberekkel, túravezetőkkel várja azokat, akiket a szarvasok nászát hirdető gímszarvasbikák különleges bőgése érdekel - írták. Fotó: Wikipedia/Aspectomat A résztvevők először a Gímvallatás elnevezésű programon hullajtottagancs- és bőgőkürt-bemutatót láthatnak, majd megnézhetik Mosonyi Szabolcs A gemenci szarvasok című természetfilmjét. Az este fél hétkor induló, kétórás úton a csoportok megtapasztalják a szarvasbikák bőgésétől zengő erdő különös hangulatát - tették hozzá. A túrázók megismerhetik a Gemenc ízeit is, az erdőgazdaság vacsorát - többek között szarvaspástétomot, vadmalaclevest, gombás ételeket - kínál a programhoz. A cikk az ajánló után folytatódik A szakemberek a részvételt gyermekeknek általában nem ajánlják, mivel a program csak akkor eredményes, ha a látogatók csendben figyelnek.
Eduárd király korából származó törvény, mely a korábbi szokásjogot kodifikálta, kijelenti, hogy a királyé az összes tengerben vagy máshol elejtett bálna és tokféle (a bálnák, tokfélék, delfinek és barna delfinek " királyi halaknak " számítanak [3]) A hagyomány szerint a tengeren elfogott bálnák feje a királyé, míg a farka a királynőé, és a test a halászé; a megosztás állítólag onnan fakad, hogy a királynő ruhatárát ellássák halcsonttal; az ősi magyarázat azonban nem veszi figyelembe, hogy a halcsont a bálna másik felében van. [4] [5] A királyi előjog következtében az összes bálnát és tokfélét fel kell kínálni az uralkodónak és az ő engedélye nélkül nem lehet tőlük megszabadulni. Ez kényelmetlen lehet, különösen a partra vetett bálnák esetében, amelyek azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémát jelenthetnek. [5] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] linkgyűjtemény