A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az offshore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből. A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Ebbe a – törvény mellékletében is rögzített – körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák. A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
Erre azért van szükség az indoklás szerint, mert a vagyonkezelői jog rendkívül széles körű, "kvázi tulajdonosi jogkört" jelent. A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak. A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít. mti
A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint. Ez általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A szóban forgó kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára miatt ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része. A nemzeti vagyonnal való rendelkezésnek, a vagyon kezelésének és hasznosításának a közérdeket kell szolgálnia, a vele való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével. A nemzeti vagyonnal állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen kötelesek gazdálkodni a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
A nemzeti vagyon nyilvántartása, az átláthatóság - a transzparencia - biztosítása a társadalmi elvárásokra tekintettel kerül szabályozásra a készülő törvényben. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodással kapcsolatos kritériumokat, az eredményesség, hatékonyság követelményét a törvény általános elvárásként fogalmazza meg. Így például csak ebben az esetben teszi lehetővé a törvény a nemzeti vagyon térítésmentes használatát, ha egy adott vagyonelem közfeladathoz kapcsolódik. Emellett a javaslat meghatározza azt a személyi kört, akinek a nemzeti vagyon vagyonkezelésbe adható. A törvényjavaslat a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körében minden esetre kiterjedően - használat, hasznosítás, értékesítés - megfogalmazza az off-shore tilalmát az átlátható szervezetekre történő hivatkozással. A törvényjavaslatban az Alaptörvény előírásának megfelelően a törvényben taxatíve - tételesen - kerül felsorolásra az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek köre, e tevékenységek gyakorlásának joga fő szabályként - a külön törvény szerinti - koncessziós szerződés alapján engedhető át.
A jogszabály - indoklása szerint - véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak. A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is. A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető le, és nem is osztható fel.
Üdvözítő szavaimon túl azonban mostani gondolataimmal mégis elsődlegesen a törvényből adódó nehézségekre kívánok rávilágítani. A helyi vagyonrendeletek felülvizsgálata gyakorlatilag elkerülhetetlen a törvény hatálybalépésével, még akkor is, ha vagyonával felelősen rendelkező önkormányzat szigorú vagyonrendelettel bír, hiszen a vagyongazdálkodási szemlélet gyökereiben változott meg (pl. módosult az önkormányzati vagyon típusainak elnevezése is). A törzsvagyon részei a "kizárólagos" önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek. Ez utóbbi kört az önkormányzatoknak rendeletben kell meghatározniuk, ugyanakkor szempontrendszert a törvény nem ad ahhoz, hogy mi tekinthető egy önkormányzat képviselő-testülete számára nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. Mankó egyedül a törvény melléklete lehet, ahol az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemei kerültek felsorolásra. Soroksáron "körbenéztünk", ehhez hasonlót nem találtunk, így nem határoztunk meg ilyen vagyoncsoportot rendeletünkben.
Amennyiben elfogadta a javaslat fő elveit, döntését leiratban tudatta az országgyűléssel, és megkezdődhetett az alsótáblán a részletes törvényszöveg kimunkálása. A szöveg kimunkálása és elfogadása a fent ismertetett, körülményes módon történt. Ha a király elfogadta a törvényt, az országgyűlés ülésének berekesztésekor került sor valamennyi, az adott országgyűlésen meghozott törvény királyi szentesítésére. Ez a valóságban ennél is sokkal bonyolultabb mechanizmus nem tette fürgévé a törvényhozást. Nem csoda, hogy egy reformkorral foglalkozó történész szerint ha nem jön 1848, napjainkban is reformországgyűlések lennének. A régi rend utolsó országgyűlése 1847 novemberében nyílt meg az - ahogy később kiderült - utolsó régi típusú, rendi országgyűlés. Az országgyűlés alsótábláján Pest megye egyik követe, Kossuth Lajos volt a vezéralak, és számos, a reformmozgalmat foglalkoztató témát napirendre kívántak tűzni. 1848 április 11 mars. Az ország átalakításának, a reformoknak az ügye azonban mindaddig döcögve haladt, amíg március elején meg nem érkezett a párizsi forradalom híre.
Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot 2013. április 7., vasárnap, 16:44 Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek. Magyarország 1848-as nagy átalakulásának eseménysorából március 15. pesti forradalmát választotta nemzeti ünnepnek a történelmi emlékezet. Az áprilisi törvények | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. Az eseményeket szemlélve ez tökéletesen érthető: a Landerer-nyomda elfoglalása, Táncsics kiszabadítása, a pesti városházán történtek könnyen megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját. Maga a pesti forradalom azonban - a városban székelő kormány vagy az itt ülésező parlament híján - konkrét eredményekben nem volt különösen gazdag: az uralkodó Bécsben volt, az országgyűlés Pozsonyban.
18. § Mindegyik minister azon rendeletért, mellyet aláír, felelősséggel tartozik. 19. § Az ország közügyei felett Ő Felsége, vagy a nádor s királyi helytartó, vagy a ministerelnök elnöklete alatt tartandó értekezés végett, Buda-Pesten álladalmi tanács állíttatik fel, melly a legközelebbi országgyülésen fog állandóan elrendeztetni. 20. § Az Ő Felsége személye körül leendő minister mellé a kivántató hivatalos személyzettel két álladalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a magyar kir. udv. kanczellária előadó tanácsosai közül fognak az illető minister előterjesztésére neveztetni. 1848. április 11. | V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket. 21. § A 7. §-ban említett, s egyenesen Ő Felségének fentartott tárgyakat, a személye mellé rendelt felelős magyar minister fogja, a mellette levő álladalmi tanácsnokokkal és személyzettel kezelni. 22. § A magyar kir. kanczellária többi előadó tanácsosai a 19. §-ban említett álladalmi tanácsba fognak áttétetni. 23. § A magyar királyi helytartó tanács s az udvari kincstár az illető ministeri osztályok között az álladalmi tanács alakításánál is szemügyben tartandó 1791:58-ik törvénycikkre való figyelemmel felosztatnak.