3. Amerikában Anna Jarvis kezdeményezésére 1914-ban hivatalos ünneppé nyilvánították az anyák napját. 4. Anna Jarvis később már nem akarta, hogy a nevét kapcsolatba hozzák az anyák napjával, mivel nem nézte jó szemmel, hogy az eredeti célt, azaz az anyák tiszteletét, szem elől tévesztve a z ünnep üzleti jelleget kapott, s a virágkereskedők hasznot húztak belőle. Amerikában Anna Jarvis kezdeményezésére 1914-ban hivatalos ünneppé nyilvánították az anyák napját Forrás: Wikipedia 5. Az anyák napja, bár nemzetközi ünnep, nem mindenhol ugyanakkor tartják: a legtöbb országban május második vasárnapjára esik, de több helyen is május első vasárnapján ünneplik. Norvégiában viszont február második vasárnapja, míg Argentínában október harmadik vasárnapja az anyák ünnepe. 6. Magyarországon 1925-ben tartották az első anyák napi megemlékezést, 1928-ban pedig már a hivatalos ünnepek közé tartozott. Az anyák napja, bár nemzetközi ünnep, nem mindenhol ugyanakkor tartják Forrás: Shutterstock Koronavírustól és járványtól függetlenül emlékezzünk meg tehát az anyákról, nagymamákról idén is és köszönjük meg nekik a rengeteg szeretetet és gondoskodást, amit tőlük kaptunk.
Nyitókép:
Ez nem jelenti az egyéni vállalkozó tevékenység folytatását. Példa 1 Egyéni vállalkozó 2018. január 1-je óta katás. Tevékenységét 2019. április 10-től szüneteltette, s ez a helyzet 2019. december 31-ig fennáll. Ettől függetlenül az egyéni vállalkozó 2019-re köteles bevallást benyújtani, mivel katás státusa egész évben fennállt. Az egyéni vállalkozó 2019-ben végzett értékesítéseiből 3, 5 millió forint bevételt realizált 2019. április 9-ig. 2018-ban 4 millió forint ellenérték fejében végzett szolgáltatásokat egy megrendelője részére, aki a szóban forgó összegből 2018. december 31-ig megfizetett 2, 5 millió forintot, a fennmaradó 1, 5 millió forintot 2019. június végén utalta át. A példában vázolt esetre vonatkozóan a Kata tv. tételes rendelkezést nem tartalmaz, és korábban sem tartalmazott. Ebből viszont jogértelmezési bizonytalanság adódik. Ugyanis nem egyértelmű, hogy a katás vállalkozásnak miként kellene eljárnia. Két eset vetődhet fel: a) A realizált bevételt katás bevételként kell számba venni.
Hitelfelvétel esetén ma már minden hitelkérelemhez csatolni kell jövedelemigazolást. A jövedelemigazolásnak különböző formái vannak a szerint, hogy a leendő adós alkalmazottként, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság tulajdonosaként, őstermelőként, külföldön adózó magyar állampolgárként, nyugdíjasként vagy rokkantnyugdíjaként szerzi jövedelmét. Állami és egyéb cégnél alkalmazottként, közalkalmazottként vagy köztisztviselőként dolgozó személyek esetén a jövedelmek az alábbi módon igazolhatók: Az adott pénzintézetnél vezetett folyószámlára érkező munkabér esetén az utolsó hat havi bankszámla kivonat vagy Munkáltatói igazolás és munkabért tartalmazó utolsó háromhavi folyószámla kivonat vagy Munkáltatói igazolás és háromhavi bérjegyzék vagy Munkáltatói igazolás és az ügyfél nevére szóló APEH jövedelemigazolás Bt., Kft., vagy Kkt.
A katás vállalkozónak is, mint minden magánszemélynek számtalan esetben szüksége van jövedelemigazolásra akár egy hitelfelvétel, akár egy támogatás (pl. a gyermek tandíjmentessége) igénylése során. A jövedelemigazolást a katás vállalkozók esetében is az állami adóhatóság állítja ki. Azok a katás vállalkozók, akik az elmúlt években már igényeltek jövedelemigazolást, azok már bizonyára szembesültek azzal, hogy a jövedelemigazolás által igazolt jövedelem és a valós jövedelem sok esetben nagyon távol áll egymástól. Cikkünkben a kisadózó vállalkozók jövedelemigazolásának problematikájáról olvashatnak: A kisadózó vállalkozó – legyen az akár a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózó egyéni vállalkozó, akár a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot választó társas vállalkozás kisadózó tagja – esetében a jövedelemigazolás kizárólag a kisadózó vállalkozó számított jövedelmét tartalmazza. A számított jövedelem megállapításának szabályát a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
A társas vállalkozás valamennyi tagja részére – a személyes közreműködéstől függetlenül – ugyanolyan tartalmú jövedelemigazolást állít ki az adóhatóság. A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozások esetében továbbá annak sincs jelentősége, hogy a nyereség felosztására vonatkozóan a társaság tagjai miben állapodtak meg. A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk. ) főszabálya alapján a gazdasági társaságok tagjai a társaság nyereségéből közösen részesednek oly módon, hogy a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a tagok a létesítő okiratban eltérjenek a vagyoni hozzájárulás arányában történő nyereségfelosztástól. Az adóhatóság a jövedelemigazolás kiállítása során nem veszi figyelembe azt sem, ha a társaság tagjai a társasági szerződésben úgy rendelkeznek, hogy a nyereség felosztása során eltérnek a vagyoni hozzájárulás arányától.
Ne alkalmazza ezt a trükköt az az adózó, aki (amely) az adóhatóság ügyfélszolgálatán történő ügyintézés során nem tudja, vagy nem képes elérni a AM09-es igazolás kibocsátását. A jogalkotó által hatályba léptetett új szakaszok szerint a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági, vagy utólagos adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező adófizetési kötelezettséget. Az adózó adóalapja és adója utólagos adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást, illetőleg nem jelentette be, hogy az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás választása útján teljesíti adókötelezettségét. (Art. 85. § (4)) Ez azt jelenti, hogy az APEH által kiadott jövedelemigazolásban – például magánszemély evásoknál jövedelemadat hiányában – a bevételi adat fog szerepelni.