A várkastély legalsó részén szűk lőréseket láthattok, bejáratai pedig a késő reneszánszt idézik. A toronyban régen megtalálható volt a konyha, kincstár, kancellária és többek között még a levéltár. Védelmi jellegéből adódóan a harmadik és negyedik emeleten helyezkednek el a védőfolyosók, melyek a homlokzat mögött bújnak meg. A vár udvarának egyik talán legegyedülállóbb része a torony mellett a Lorántffy loggia (oszlopos-árkádos lépcsősor) melyet ugyancsak a 16. században építettek. A lépcsősor I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságának idején készült el. Ekkor lett a vár fejedelmi birtok is. 2003-ban az Év Múzeuma díjában részesült. A mesés Sárospataki vár A vár története A Sárospataki vagy más néven Rákóczi várkastélyt az 1530-as években Perényi Péter erdélyi vajda és koronaőr építtette a mohácsi csata után. A vár építésére akkor került sor, amikor a mohácsi csata után az addig itt álló Pálóczi várkastély megsemmisült. Sárospataki Rákóczi vár » Országjáró. Perényi először bástyásvárfalövet alakított ki a városközpont körül, majd kialakította az új "belső várat" is.
Sárospatak – Rákóczi-vár | Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Széchenyi 2020 A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Sárospataki rákóczi var 83. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Az ágyúállások céljára 1656 – 1658 -ban épült legfelső, hatalmas gúlatetővel lefedett szint sarkain három figyelőtornyocska emelkedik. A negyedik, a torony délkeleti sarkával együtt 1702 körül leomlott. A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Udvari homlokzata elé 19. században boltíves tornácokat emeltek, csak a keleti szárny földszintjén láthatók részben másodlagosan beépített reneszánsz elemek. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett. Innen a neve: Lorántffy-loggia). Az északkeleti sarokbástya szegletén az emeleten a 17. Sárospataki vár, Sárospatak. századi "Sub-Rosa erkély" ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. Kívül, a sarokbástyák külső szegletén múlt századi kiugró zárt körerkélyek láthatók. A várkastélyt árok választja el a várkerttől.
Azoknak, akik eddig csak az ötszáz forintos bankjegyen találkoztak a sárospataki várral, mindenképpen érdemes élőben, teljes pompájában is megtekinteniük a kivételes erősséget. Építészeti szempontból igazán különlegesnek számít, a reneszánsz jellemzők mellett ugyanis barokk és romantikus stílusjegyeket is magán visel, melyet az évszázadok során bekövetkezett átalakításoknak és hozzátoldásoknak köszönhet. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található benne, ahol a névadó családon kívül még számos érdekességgel, többek között a hegyaljai szőlészettel és borászattal lehet megismerkedni. Rákóczi vár Sárospatak patinás történelmi emléke. Múlt Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy Sárospatak térsége már az őskorban lakott volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található település a XI. században lett királyi birtok. A vár építtetéséhez a XVI. században fogott hozzá Perényi Péter, aki a mohácsi csata után tett szert a területre. A várfallal körülbelül egyidős az erősség centruma, a Vörös-torony, amely egy késő-reneszánsz, ötszintes lakótorony; egy észak-itáliai mester, Alessandro Vedani nevét dicséri.
A vár [ szerkesztés] Az ún. Lórántffy-szárny A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének rézsűs homlokfalai keskeny lőrésekkel áttörtek. Bejáratai szintjén kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik. A kapuboltozatot torz fejekkel kitöltött kazetták tagolják, a párkány feletti oromzatban angyalfigura tartja a négyosztatú, lefaragott címerpajzsot. A homlokzatokat domborműves oromzatú ablakok törik át. A torony bejáratai szintjén konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el. A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések. Sárospataki rákóczi var matin. A negyedik szinten látható nagy terem, az egykori "öreg palota" hajdani pompájáról a reneszánsz faragványok, Perényi-címeres keretelések és a 16. századi ornamentális falfestés töredékei tanúskodnak. Az eredetileg famennyezetes termet a 17. században leboltozták. Délről csatlakozott hozzá a bokályos ház, I. Rákóczi György hajdani audienciás szobája.
A kincset érő termálvizet 1959-benvfedezték fel. Nyitvatartás: 08:00 - 20:00 Reggeli úszás: 06:00 - 07:45 Belépő: 1 600 - 1 200 ft Cím: Sárospatak, Határ út 2/B, 3950 Hercegkúti és Kőporosi Pincesorok Sárospataki vártól: 5, 5 km Magyarország két legkülönlegesebb pincesora a Gombos-hegyi és a Kőporosi incesorok Hercegkúton. A különleges, háromszög alakú pincék libasorban követik egymást. A kettő egymástól kellemes sétatávra fekszik. Sárospataki rákóczi var.com. Míg az egyikben 80, addig a másikban 85 pince található. A sorok lépcsőzetesen, 4 szinten kerültek kialakításra. Harsányi Dűlőbisztro és Pincészet Sárospataki vártól: 5 km Kóstold meg ott a bort, ahol készült! Éhes és szomjas kalandoroknak különösen ajánlott Sárospatakon a Tengerszem közelében ez a különleges borbirtok. ➡️ ➡️ Facebook link 👍
lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója Bréda Viktor, aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a Szent Annak kápolna, amelyben 1942. július 16-án nagykállói Kállay Miklós fia Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküdött örök hűséget egymásnak. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A Vásárhelyi-Bréda-kastély rekonstrukciója. A kastély utolsó örököse Kovács Sebestyén Miklós volt. 1944 őszén a kastélyt kifosztották, könyvtárát széthordták. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. A kastélyt 1945 óta folyamatosan átépítik. 1953-ban a Lőkösházi Állami Gazdaság tulajdonába került.
Nagy tömegben használták az orgonát, jezsáment, fagyalt és az egybibés galagonyát. Talajtakaróként közkedvelt volt a mahónia és a borostyán. Itt-ott még fellelhetők fává cseperedett idős bukszusok. A XIX század elején, a reformkorban a magyar érzelmektől fűtött arisztokrácia nem csupán szavakban juttatta kifejezésre politikai nézeteit, hanem igyekezett azt egyéb külsőségekben is megjeleníteni. A francia barokk kertművészettel egy időben Angliában újfajta felfogás nyer teret. A barokk pompája és merev szabályossága idegen lett az új főúri ízléstől, közelebb állt hozzá a természet festőiessége. Ennek hatására alakult ki a 18. század folyamán az angol jellegű park, melyből a francia és a bécsi barokk ünnepélyessége száműzve lett. Angolkertben már nem csak az épület uralkodott, hanem a természetet utánzó mesterséges táj, mely betelepített növényzetével igyekezett a kastély köré sűríteni a természetet. A Kastély megújulásával a kert is befejezte csipkerózsika álmát. Vásárhelyi-Bréda Kastély: Egy kastély felújításának anatómiája. Nagy Ágnes és Zámbó András kertészmérnökök tervező és kivitelező munkájukkal a kert korábbi értékeinek megtartásával 21. századi, mai kor funkcionális és esztétikai elvárásainak egyaránt megfelelő "oázist" varázsoltak a kastélyt övező dimbes-dombos területen.
A kastély eredeti födém szerkezete fagerendákból állt és erős volt a félelmünk attól, hogy esetleg könnyező házigombától fertőzött. Ez ugyanis szinte kiirthatatlan és fonalaival a falakat is átszövi. A belső térben az ajtók valaha tengelyben lettek elhelyezve, mint az már a feltárásoknál is kiderült, néhányat befalaztak és áthelyeztek, megbontva ezzel a belső struktúrát. A nyílászárók fölött nem mindig használtak áthidalót, sok esetben boltövet alkalmaztak. Az ablakrácsok eredetiek, megoldásuk megegyezik a vicenzai Villa Capra rácsozatával. Mindenhol hiányzott az ajtó éa az ablak...... sőt a tető is. Első feladatunknak az elvadult park megtisztítását tekintettük, ahonnan összesen 38 pótkocsi tuskót szedettünk ki, melyet Lőkösháza lakosai használtak téli tüzelőnek. És volt mit tennünk. A park a tisztítás után kinyílt és gyönyörűen látható a nyughatatlan, hullámzó tér. A terület maga is természetvédelmi oltalom alatt áll és ezt tiszteletben tartjuk, nem úgy, mint korábban a fatolvajok. Talán a legvakmerőbb az a társaság volt, akiket tetten értek a gépesített falopáskor, miközben egy több, mint száz éves vadnarancsot döntöttek ki úgy, hogy még a megrendelő asztalos is jelen volt.
Az épületben a modern technika vívmányainak segítségével számos különleges és érdekes megoldás kápráztatja el a látogatókat. A kastély fő attrakciója a homlokzatán minden este naplemente után kezdődő, Európában egyedülálló állandó kültéri 3D-s épületvetítés. Kastélyunkban 5 nyelvű Orpheo Audio Guide idegenvezető rendszer vehető igénybe! Nyiltvatartás infó Az információk tájékoztató jellegűek, melyek folyamatosan változhatnak. Kérjük vegye figyelembe a Forrás*-nál megjelölt infomációkat és ha szükséges, tájékozódjon a szolgáltatás fent feltüntetett weboldalán. Csoportoknak egész évben előzetes egyeztetés alapján a nyilvántartástól eltérően is van mód a kastély látogatására és a 3D vetítés megtekintésére, tárlatvezetés biztosított. NYÁRI NYITVA TARTÁS (április 1 - szeptember 30): Hétfő - Vasárnap: 14. 00 - a 3D vetítés kezdetéig 3D épületvetítés: április 1 - április 31: 19. 00 óra május 1- május 31: 20. 00 óra június - augusztus: 21. 00 óra szeptember 1 - 15: 20. 00 óra szeptember 16 - 30: 19.