MÚLTUNK - A Szeretetház GYŐRI EVANGÉLIKUS SZERETETHÁZ (1885-1951) A gyülekezet mindig is szívén viselte a szegények és elesettek támogatását, de sokáig nem nyílt rá mód, hogy mindezt intézményi keretek közt tegye. Végül Luther Márton születésének 400. évfordulója alkalmából vetette fel Karsay Sándor akkori győri lelkész, dunántúli szuperintendens azt a javaslatot, hogy állítsanak fel egy ilyen jellegű intézményt a jubileum tiszteletére. A célra a gyülekezet felajánlotta Kálvária utca 25. szám alatti házát. A hívek adakozásának köszönhetően 1885-ben sikerült az épületet tatarozni és berendezni. A Szegény- és Árvaintézet átadására 1885. Evangélikus szeretetház györgy ligeti. december 8-án került sor. 1906-ban a Belmissziói Egyesület tagjai vetették fel azt a javaslatot, hogy az intézmény üzemeltetésének érdekében Pozsonyból kellene diakonisszanővéreket hívni. A pozsonyi anyaházzal folytatott egyeztetéseket követően 1910. február 9-én érkezett Huber Etelka és Frühwirt Auguszta nővér Győrbe. Ekkor két öreg és tizenegy árva lakott az intézetben, az ő gondozásuk feladatát vették át a diakonisszák.
hogy az árvák és aggok ellátására Pozsonyból diakonisszanővéreket kellene hívni. 1910. február 9-én érkezett Huber Etelka és Frühwirt Auguszta Győrbe, akiket másnap, február 10-én vezetett be a szolgálatba Pröhle Henrik pozsonyi lelkész. Ők két öreg és tizenegy árva gondozását vették át. Egyre több árva jelentkezett befogadásra és a város is át akarta helyezni az addig általa gondozott evangélikus árvákat. A megnövekedett igényt azonban ez a hajlék már nem tudta kielégíteni. Elodázhatatlanná vált egy újabb árvaház építése. Adatok - Evangélikus Szeretetház. Ennek pénzügyi feltételét az időközben szépen gyarapodó Szegény- és Árvaintézet alapja, illetve Bálint Mihály bőkezű adománya biztosította. Az építkezés helyszínéül a lelkészek felajánlották az Öregtemplom melletti kertjüket. Az épületet Oberländer Sándor műépítész tervei alapján Káldy Mihály építőmester készítette. 1912. március 24-én, Gyurátz Ferenc, a Dunántúli Egyházkerület püspöke adta át rendeltetésének a Szeretetház új épületét. Igazgatónak Pálmai Lajos lelkészt, vezetőnővérnek Huber Etelka diakonissza nővért választották.
DIAKÓNIAI SZOLGÁLAT A PROTESTÁNS EGYHÁZAKBAN Már Pál leveleiben találunk utalásokat arra vonatkozóan, hogy az őskeresztyén időszakban voltak a térítési munkának hivatásos női képviselői is. Ez a keresztyénség első évszázadaiban egészen biztosan így is maradt. Ahogy azonban az egyház egyre hierarchikusabbá vált, és egyre nagyobb befolyásra tett szert világi körökben is, a nők úgy szorultak ki az egyházi élet irányításából. A modern értelemben vett diakóniai munka Németországból indult ki. Az első diakonissza anyaházat Theodor Fliedner evangélikus lelkész alapította 1836-ban Kaiserswerthben. Az intézmény és annak működése mintaként szolgált a később alapított anyaházak számára. Evangélikus szeretetház györgy. Az így létrejövő női közösségek a szociális feladataik ellátása mellett nagy hangsúlyt helyeztek a lelki élet gyakorlására és annak elmélyítésére is, valamint hittérítő tevékenységet is kifejtettek munkájuk során. Eredeti formájában öt éves szolgálatot jelentett, mely időszakban a diakonissza nővérek teljes ellátásban részesültek.
Az új intézmény a Győri Evangélikus Egyházközség Diakonissza Anyaháza nevet kapta. A II. világháború időszakában, 1943-ban az igényekhez alkalmazkodva az épülettömb újabb bővítésére került sor. A bővülés nem csupán Győrön belül volt tapasztalható. Börcsön 1938-ban nyithatta meg kapuit a Pálmai Lajosról elnevezett árvaház. Felvételi információk - Evangélikus Szeretetház. Az intézmény jótékony tevékenységét nem csupán Győrben és környékén fejtette ki. Fénykorában az itt kiképzett nővérek szolgálatot végeztek a Dunántúl teljes területén (Pápán, Pécsett, Szombathelyen, Kőszegen, Veszprémben, Sopronban), de olyan távoli helyekre is meghívást kaptak mint Orosháza, Debrecen, Miskolc, Rozsnyó. A háború után hamar érezni lehetett, hogy a politikai viszonyok változása nyomán az állam nem nézi jó szemmel az egyházak által működtetett intézményeket. A győri diakonissza munka kapcsán is egyfajta lassú hanyatlás vette kezdetét. Ennek első jól érzékelhető jeleként az 1950-es évek elejére az intézmény teljesen felhagyott az árvák gondozásával. Végül 1951. november 30-án országszerte feloszlatták a diakonissza anyaházakat.
Szent József-plébániatemplom Vallás Kereszténység Felekezet Római katolikus Egyházmegye Esztergom-budapesti Egyházközség Budapest - Józsefváros Pap(ok) Michels Antal (plébános) [1] Építési adatok Építése 1797 – 1814 Stílus barokk építészet Tervezője Tallherr József Építtetője Batthyány József hercegprímás Elérhetőség Település Budapest Hely 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 7. Elhelyezkedése Szent József-plébániatemplom Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 23″, k. h. 19° 04′ 32″ Koordináták: é. Szent jozsef templom sepsiszentgyorgy. 19° 04′ 32″ A Szent József-plébániatemplom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Szent József-plébániatemplom témájú médiaállományokat. A Szent József - plébánia templom, közismert nevén józsefvárosi plébániatemplom Budapest VIII. kerületének legnagyobb temploma. Kéttornyos épülete a magyarországi klasszicizáló késő barokk építészet jeles emléke. Tornyai 70 méter magasak. [ forrás? ] Története [ szerkesztés] A józsefvárosi Szent József-plébániát, akárcsak a terézvárosit, Batthyány József hercegprímás alapította, 1777 -ben.
Kispest Wekerle-telep építése 1912-ben kezdődött el Wekerle Sándor m. kir. pénz-ügyminiszter-miniszterelnök kezdeményezésére. E területen először expozitúra, majd kurácia és 1932. november 1-től plébánia működik. A templom építése 1926 nyarán kezdődött és 1930 decemberében ért véget Winkler József esperes-plébános vezetésével Heintz Béla építész tervei alapján. Az építkezéshez a M. Kir. Pénzügyminisztérium biztosított telket és anyagi segítséget. 1930. december 8-án volt a templom megáldása és az első szentmise. Konszekrálását 1932. június 19-én Hanauer Á. István váci megyéspüspök végezte. A Munkás Szent József tiszteletére felszentelt templom neoromán stílusban épült, jellegzetessége a díszes kőfaragású főbejárat, valamint a harangtorony. Szent józsef templom szolnok. A templom hossza: 50 m, szélessége: 30 m, belmagassága 19 m, a torony 51 m magas. A főoltár Raáb Ferenc tervei alapján siklósi és karrarai márványból készült. A freskók és a hozzákapcsolódó ornamentika Szegedi Molnár Géza festôművész alkotásai, aki 1941–42-ben, valamint 1959-ben összesen 300 m falfelületen 6 nagy és 15 kisebb méretű freskóval díszítette a templomot.
Mindegyik közösségnek saját elöljárója és története volt. A Szent József templom a Szent József kollégiumhoz tartozó templomnak számított. Igazi "önállóságát" csak 1950-ben kezdte meg. A híveknek szóló hirdetéseket külön könyvbe írták l934-1956-ig található bekötött füzetben. Azután a külön lapokon írt templomi hirdetések is adnak bizonyos információt. 1978-ban "HISTORIA DOMUS" c. könyvet indítottak. Ebben kevés bejegyzés olvasható. 1982-ben Vendégkönyv et nyitottak. Ez is kevés vendég látogatását rögzíti. 2003-2005 között gépelt formában (képekkel is) vezettek "Historia Domus"-t. A régi történet összeállításához a "Hírek a Provinciából", "Provinciánk Hírei", korabeli újságok cikkei segíthetnek. A templom 50-éves fennállását ünnepelve többen is megemlékeztek a múltról (1981). Azután is készítettek visszaemlékezést (pl. dr. Szent József-templom (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Kardos Mihály). 1950-1989 évekről Ft. Nagy Tibor c. apát, kanonok, átadó templomigazgató készített igen értékes összefoglalót. 1989-2003 közötti időről a templomi hirdetések és iktatott iratok alapján - rövid összefoglaló: 1989 szeptember 1-én Ft. Gyulay Endre megyéspüspök a provinciális előterjesztésére P. Závodni Kálmánt nevezi ki templomigazgatóvá, aki Ft. apát-kanonoktól - az esperes közreműködésével - átveszi a templom vezetését.
A főoltár fülkéjében látható három másik kép Wagner József pesti festőművész munkája, 1840 körül készültek. A templom tornyaiban három harang "lakik", közülük kettőt 1925 -ben ifj. Walser Ferenc, egyet 1948 -ban Szlezák Ráfáel öntött. A plébániának eleinte német, magyar és szlovák hívei is voltak, az első magyar nyelvű prédikációt 1870 -ben mondták. Szent józsef templom budapest. A 19–20. század fordulóján a nagyméretű plébánia csak 12 káplánnal tudta ellátni feladatát; területét 1928 -ban csökkentették csak le. A második világháború utáni hitélet kiemelkedő eseménye volt Roger testvér 1984 -es látogatás. A plébánia jelenlegi területe a József körút páros oldala, a Bérkocsis utca páratlan oldala, a Nagyfuvaros utca páratlan oldala, a Mátyás tér 1-6. számú házak, a Koszorú utca páratlan oldala, a Szigony utca páratlan oldala, valamint az Üllői út páros oldala által határolt terület. [2] Külső homlokzatának felújítására 2019 -ben került sor. [3] Harangjai [ szerkesztés] Három harangja van: Hippói Szent Ágoston -nagyharang 614 kg-os, 106, 3 cm alsó átmérőjű, fisz1 – 45 hangú (hangja 45 centtel mélyebb a normál fisz1 hangnál).
Mindhárman más-más kulturális közegből jöttek: Kőrösi Márk a mai Horvátország területén született, Grodeczki Menyhért Lengyelországban, Pongrácz István pedig Erdélyből származott. Kassán haltak mártírhalált, így lettek »kassaiak«. A közös hit testvérré tette őket, ebben is megmutatkozik a Katolikus Egyház nemzetekfelettisége. A megkeresztelteket faji és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül egy családba gyűjti. A németvárosi Szent József templom búcsúja – Gyulatelevízió. " A Kálvária Az eredetileg a mai Kálvária téren álló építmény története igencsak különös. Egy Schwartz Anna Mária nevű módos asszony veszekedés közben megölte férjét, amiért életfogytig tartó börtönre ítélték. A nő azt kérte, a pálosok kolostorában tölthesse le büntetését, vezeklésül pedig elhatározta, vagyonából egy kápolnát építtet. A kivitelezés 1746 és 1749 között történt meg, a Kálvária kápolna felszentelésére 1795-ben került sor. Budapest világvárossá válásakor, a XIX. század végén, a városrendezés során Stróbl Alajos kezdeményezésére kövenként szállították át mai helyére, a Terézvárosban levő Epreskertbe, a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem Bajza utca 41. alatti campusába.
Harangjai [ szerkesztés] 4 harangja van: Magyarok Nagyasszonya -nagyharang: Súlya: 700 kg, alsó átmérője 105 cm, hangja gesz1 + 2 (2 centtel magasabb hangja a normál hangnál. ). Felirata: "AD HONOREM MAGNAE DOMINAE HUNGARORUM PAROCHIANI ECCLESSIAE SCTAE THERESIAE ANNO 1926. " A másik oldalon: "HARANGMŰVEK RT. ÖNTÖTT ENGEM BUDAPESTEN F. W. RINCKER ÁLTAL 1926. No. 5725" Jézus Szíve -harang: Súlya: 415 kg, alsó átmérője 87 cm, hangja asz1 + 31. Felirata: "E PIIS COLLATIS FIDELIUM SUB PAROCHO FRANCISCO PÁPAY PRAEPOSITO DE GARAB 1921. " A másik oldalon: "IN HONOREM SSMI CORDIS JESU. ÖNTÖTTE AZ ECCLESIA RT. Wekerle-telepi Szent József plébánia – Istentiszteletek online. BUDAPEST" Szent Ágoston -harang: 210 kg-os, 74 cm alsó átmérőjű, c2 + 3 hangú. Felirata: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE, ÉS SZENT ÁGOSTON PÜSPÖK TISZTELETÉRE ÖNTETETT ENGEM BUDAPEST-TERÉZVÁROS ÖNKORMÁNYZATA A TEMPLOM MEGÁLDÁSÁNAK 200. ÉVFORDULÓJÁRA, A PAPSÁG ÉVÉBEN, 2009 -BEN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN" Másik oldalon: "SZENT ÁGOSTON PÜSPÖK KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK" (Szent Ágoston képpel) Szent Edith Stein -lélekharang: 80 kg-os, 52 cm alsó átmérőjű, gesz2 - 45 hangú.