2Móz 12:27: "Az ÚR páska áldozata ez, mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban, amikor megverte Egyiptomot, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép, és leborult. " 2Móz 20:2-3: "Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül! " Rövid összefoglalás: Mózes 2. könyve ott folytatja, ahol Mózes 1. könyve abbahagyja a beszámolót arról, hogy Isten miként bánt választott népével, a zsidókkal. Mózes 1 könyve. Ott veszi fel az események fonalát, amikor Izráel családtagjai az akkor már befolyásos embernek számító József vendégeként Egyiptomba költöznek, és egészen addig követi nyomon történetüket, amikor végre megszabadulnak a kegyetlen rabszolgaságból, amelybe az "új király" taszította őket, "aki már nem ismerte Józsefet" (2Móz 1:8). Az 1-14. részekben arról olvasunk, hogy miként sanyargatta a fáraó a zsidókat, hogyan emelkedett ki közülük Mózes vezetőül, milyen csapásokkal sújtotta Isten Egyiptomot, amikor a fáraó ellene szegült a parancsának, és hogyan indultak el végül a zsidók Egyiptomból.
Józsefhez hasonlóan bennünket is érhetnek szörnyűségek és igazságtalanságok, de Isten mindig nagyobb jót hoz ki belőle, ha hiszünk benne és mindenható tervében. "Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. " (Róm 8:28). English Vissza a magyar oldalra Mózes 1. könyve (a Teremtés könyve)
A 18. században Jean Astruc az istennevek váltakozása alapján a Mózesi könyveket két fő forrásra (az egyik a Jahve, a másik az Elohim istennevet használja) és tíz kisebb forrásra vezette vissza. A modern tudományos bibliakritika Julius Wellhausennek a századforduló táján végzett kutatásai alapján a Mózesi könyveket a következő forrásoktól származtatja: A legrégibb a Jahve istennevet használó jahvista forrás, amelynek ősibb részét laikus forrásnak is nevezik, mivel a kultusz iránti érdeklődése csekély. A jahvista forrás istenfogalma kezdetleges, erősen antropomorf, stílusa konkrét és egyszerű. Keletkezési ideje az időszámításunk előtti IX. század közepe és a 8. század közepe közötti időszak, keletkezési helye a déli országrész. Brésit Mózes 1. könyve – Zsido.com. Nem sokkal ez után keletkezett az elohista forrás, mely az Elohim istennevet használja, oktató stílusban Elohimra vezeti vissza a történéseket és különös figyelmet szentel a prófétai mozgalomnak. A deuteronomiumi forrás szónoki stílusban íródott, különös gondot fordít a Jahve-kultuszra, és csak a jeruzsálemi templomban bemutatott áldozatot tartja törvényesnek.
"Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem" – mondja Pál apostol (Gal 2:16). Az izraeliták iránt tanúsított isteni gondviselés – a szolgaságból történő szabadulásuktól kezdve a pusztában hulló mannáig és fürjekig – nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az Úr kegyelmesen gondot viselt népéről. Isten megígérte, hogy minden szükségünket betölti. "Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre. " (1Kor 1:9). Bíznunk kell az Úrban, mert Ő minden bajunkból meg tud bennünket szabadítani. Nem engedi, hogy a bűn mindörökre büntetlenül maradjon, ezért bátran átengedhetjük neki az igazságszolgáltatást és a bosszúállást. Mózes 1. könyve (a Teremtés könyve). Ha kimenekít bennünket egy áldatlan állapotból, ne akarjunk ismét ugyanoda visszatérni. Ha valamit kér tőlünk, elvárja, hogy aszerint cselekedjünk, ám ezzel együtt kegyelmet is tanúsít irántunk, mert tudja, hogy a magunk erejéből képtelenek vagyunk a teljes engedelmességre.
Szerző: Mózes 2. könyvét Mózes írta (2Móz 17:14; 24:4-7; 34:27). Keletkezés ideje: Mózes 2. könyve Kr. e. 1440 és Kr. Mózes I. könyve 3. fejezet. 1400 között íródott. A könyv célja: A könyv másik címe kivonulás vagy idegen szóval: "exodus". Isten időszámítása szerint az izraeliták Egyiptomból való kivonulásával véget ért Ábrahám leszármazottainak az rabszolgasága (1Móz 15:13), és kezdetét vette az Ábrahámmal kötött szövetség keretében adott ígéret beteljesedése, miszerint Ábrahám utódai nem csupán az Ígéret földjén élhetnek majd, hanem megsokasodnak és nagy nemzetté is lesznek (1Móz 12:1-3, 7). A könyv talán Jákob leszármazottainak gyors számbeli gyarapodását hivatott megörökíteni egyiptomi szolgaságuktól kezdve egészen addig, amíg az Ígéret Földjén megalapították teokratikus nemzetüket. Kulcsigék: 2Móz 1:8: "Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet. " 2Móz 2:24-25: "Isten meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségére. Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek. "
9. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy? 10. És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém. 11. És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél? 12. És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém. 13. És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém. 14. És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban. 15. És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod. 16. Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad. 17.
1 1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2 A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. 3 Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. 4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5 És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap. 6 Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. 7 Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. 8 Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. 9 Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt. 10 Azután elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó.
Lenyűgöző koncertfelvételek a LGT amerikai és angliai turnéjáról, egy megrázó anya-fiú kapcsolat a 70-es évekből, társadalmi riport a disszidensek életéről – ennyi is elég lett volna egy izgalmas dokumentumfilmhez. A Loksi legendás gitárosáról, Barta Tamásról szóló Siess haza, vár a mama! azonban többet akart mutatni. A zenész karrierjéről, disszidálásról és főleg a rejtélyes haláláról viszont csak maszatol. Az ismertségét nyilván növeli, de nem mindig tesz jót egy filmnek, ha már a megjelenése előtt tele van a sajtó különböző botrányokkal vele kapcsolatban. Hajdú Eszter zenés dokumentumfilmjét, az LGT legendás gitárosának, Barta Tamásnak a disszidálásáról, és rejtélyes haláláról szóló Siess haza, vár a mama! című alkotást már a bemutatója előtt újra akarta vágatni az abban megszólaló egyik szereplő, Fekete Barna, ennek nyomán úgy tűnt, hogy veszélybe kerül a film nemzetközi forgalmazása is, mivel a Nemzeti Film Intézet egy "közérdekű megkeresés" miatt leállítja. A film nyár végétől látható egyes mozikban, részt vehetett nemzetközi fesztiválokon és most már online is elérhető bárki számára.
Az emberek szeretik a legendákat, a rejtélyes történeteket. A Locomotív GT egykori gitárosának, Barta Tamásnak életútja e kívánalmaknak tökéletesen megfelel. Nem csoda hát, hogy halála után csaknem 40 évvel filmet forgattak róla. A filmet Hajdú Eszter rendezte, címe Siess haza, vár a mama! Eredetileg most lett volna a premierje a Savaria Moziban, méghozzá jelentős zenei körítéssel. Sajnos ez is meghiúsult, későbbre tolódik. De nem kell lemondani az élményről, mert online már elérhető a 84 perces alkotás. Barta Tamás Fenyő Miklós osztálytársa volt, együtt is rúgták ki őket a gimnáziumból. A Syconorban kezdett el zenélni, alapból vonzódott a blueshoz. Később Fenyő révén a Hungáriába került, majd a hetvenes évek elején, az Omegából kivált zenészek alakította szupergroupban, a Locomotív GT-ben kapott lehetőséget. Rövid idő alatt az ország kedvence lett. Pressert idézve "gyönyörű férfi volt", valósággal üldözték a tinédzser lányok. Erről az alapról indulva nem csoda, hogy a közönség egy ütős, zenében gazdag és élvezetes filmet várt.
Barta Tamás rockgitáros, aki játszott az LGT-ben is egy turné során disszidált az USÁ-ba. Az életéről szóló film édesanyjával folytatott hangleveleiből áll össze. A film egy mozijegy árának megfelelő összegért megtekinthető az alábbi linkeken. A járványhelyzetre való tekintettel az interneten /otthonról is/ nézhető a Siess haza, vár a mama! c. zenés dokumentumfilmünk, mely Barta Tamásnak állít emléket, rendező Hajdú Eszter. A magyar nyelvű változat linkje: bartadocumentary Az angol nyelvű változat linkje: tamasbarta Barta Tamás rockgitárost mai napig az egyik legjobb és legegyedibb hangú magyar rockgitárosként tartják számon. A gitáros, zeneszerző és énekes Barta által írt rengeteg sláger, köztük a legismertebb például az Ő még csak 14. Barta 1974-ben karrierje csúcsán volt az LGT-vel. 1974-ben, Amerikai turnéjuk közben úgy döntött, hogy nem tér vissza többet Magyarországra, Amerikában akar élni. Elvette feleségül amerikai turnéjuk menedzserét, és új életet kezdett. "Cserben hagyta" zenekartársait, és leginkább az őt hazaváró özvegy édesanyját, Editet.
Markovits Ferenc A gitáros halála című 2 részes dokumentum műsorának részletei 2008 ból. Barta Tamás - YouTube
Akármi az igazság, a film nem vitt hozzá közelebb. Annyit tudunk meg a végén, hogy "Jutka jogörökös" és Füzesi tovább kutatják, mi történhetett azon a végzetes 1982. február 16-i éjszakán. A Siess haza, vár a mama! egy megrázó anya-fiú kapcsolatot mutat be leginkább, ahol a fiú, történetesen az egyik legjobb magyar rockgitáros volt. Ha róla akarunk többet megtudni, a film sokkal nem visz közelebb, inkább olvassuk el, mondjuk ezt a cikket. Ja, és azért azok az LGT-koncertek tényleg nagyon ütősek lehettek.
Ez további kérdéseket vet fel, hogy vagy hibás dátum szerepel a jelentésben, vagy Bartát akár már korábban megölhették. Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, kit rejtőzik a Bornemissza fedőnév mögött, ám az alkotók azt ígérik, hogy amint felfedik, nyilvánosságra hozzák a jelentés teljes tartalmával együtt. Barta életéről és haláláról két éve készült dokumentumfilm, amely nem várt visszhangot váltott ki: a Siess haza, vár a mama készítőit a film egyik mellékszereplője beperelte, majd gyakorlatilag betiltották a filmet, végül Hajdú Eszter rendező és Mester Sándor producer a Kúriánál elérte, hogy ideiglenesen felfüggesszék a tiltást. Jelenleg azonban úgy tűnik, mégis jogerős az ítélet. Hajdúék ezért a közösség segítségével gyűjtenének kétmillió forintot – ennyi kéne nekik, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve nemzetközi bíróságokhoz fordulhassanak az ügyben. A film rendezőjével tavaly lapunk is készített interjút a film hányattatott sorsáról: Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.