A történelem korszakai 1. Az idő számítása - Őskor --> nem foglalkozott vele | V nappal, éjszaka, évszakok - Ókor --> megfigyelték az égitestek mozgását -kialakult a csillagászat --> naptár 2. Az időszámítás rendszere - kezdetben változó - egységesen --> Krisztus születésétől számítjuk az időt ____________________|________________________\ Kr. e. Krisztus születése Kr. u. / ŐSKOR - ember megjelenésétől az ókori államok kialakulásáig. ÓKOR - kr. • A történelem korszakai. 3000 -től kr. 476 -ig a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tart. KÖZÉPKOR - 476 -tól Amerika felfedezéséig, azaz 1492 -ben fejeződik be. ÚJKOR - Amerika felfedezésétől ( 1492) az első világháború val ér véget, ami 1914 -ben ér a végére. JELENKOR - 1914 -től egészen napjainkig.
században. Szocialista ideológiák és a munkásmozgalom 100 A világ hatalmi átrendeződése és az I. világháború 107 Az 1917-es oroszországi forradalmak. A Szovjetunió a két világháború között 114 A világgazdasági válság, valamint elhárításának elmélete és amerikai gyakorlata 123 Fasizmus és nácizmus 125 Európa két világháború között 131 A II. világháború 136 A II. világháború utáni történelem néhány alapvonása 141 Regionális konfliktusok 1945-1990 között 145 Nemzetközi szervezetek 158 Magyar történelem A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás 163 Az államalapítás 165 A magyar királyság fejlődésének főbb vonásai a XII-XIII. 3.3.2. Az információ jelentésváltozásai 6 történelmi periódusban. században 171 Magyarország a vegyes házi királyok korában 178 A rendi fejlődés Magyarországon 185 Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században 190 A Jagelló-kor és Magyarország három részre szakadása 194 Gazdaság és társadalom a középkori Magyarországon 201 Kísérletek Magyarország területi és politikai egységének helyreállítására, függetlenségének kivívására a XVII-XVIII.
"Az információ, csakúgy mint a kor egyetemes világnézete, az isteni rend által uralt világból lassan elmozdult az apró részecskék által mozgatott rendszerbe. " A 19. század jellemzője a szociális-gazdasági rendszer kiterjesztése, mely az információ-feldolgozás folyamatának változásával társult. 7 A modern állam kialakulásakor a kormánynak és a polgároknak szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy az állam és a polgárok nem láthatóak és nem elérhetőek. A probléma megoldása végett hatalmas hivatali rendszer alakult ki. A történelmi korok mettől meddig tartanak? Őskor, Ókor, Középkor, Újkor, Jelenkor?. Ezen hivatalok számára a statisztika nélkülözhetetlenné vált. Úgy jelent meg, mint a tudománya valami hatalmas dolognak, amely túl nagy ahhoz, hogy az egyén átláthassa, pl. a születésszám, a bűnözés, a gazdaság stb., másodsorban különféle technikák kidolgozásával próbálta láthatóvá, értelmezhetővé, tényszerűvé, kezelhetővé tenni ezeket a dolgokat. Peters (1988) ezt újfajta empirizmusnak nevezi; az egyén helyett az állam vált a tudás letéteményesévé, a hivatal az érzékszerv, a statisztika az információ, a tudás.
Amikor a két angol szó: "informe" és "informacioun" megjelent a 14. század végén, már magukon viselték az uralkodó arisztotelészi hylomorfizmus (Az arisztotelészi hülomorfizmus az anyag és a forma konvergenciájanak elismerése: a forma nem külsődlegesen felöltott alakzat, hanem a dologhoz belsőleg hozzátartozó szintaxis. ) doktrínáinak hatását. Az újkor beköszöntével a középkori ideák és intézmények elveszítették a tiszteletet. Az újkor elején az információ a világegyetem felől az emberi értelem és érzék felé fordult. Az elején maga az információ szó nem játszott fontos szerepet, eltérően az "impresszió" és "idea" szavaktól, de az empirista filozófia hamar felfedezte magának: alkalmasnak tűnt, hogy leírja az érzékelés mechanikáját: a tárgyak hogyan alakítják (in-form) az érzékeket. Az információ utal az érzékek formálására, a folyamatra, ahogyan a világ kifejezi önmagát az érzékek által. Az információ környezete megváltozott: az objektív, tárgyilagos formától eljutott az empirizmus szubjektív, érzéki megismeréséhez.
Az államtitkár szerint azonban az emberek nem felejtették el, hogy a most összefogó ellenzéki pártok korábban élesen kritizálták a Gyurcsány Ferenccel, illetve a szocialistákkal való együttműködést, most mégis egymás keblére borulnak. "Ezek egymással nehezen összeegyeztethető dolgok. A budai polgárok ezt tudják" – tette hozzá Fürjes Balázs. Arra a kérdésre, hogy kiállna-e vitázni ellenzéki ellenfelével, úgy fogalmazott: A vita jó dolog, a vita a demokratikus politika része. Sőt azt is mondanám, hogy vita nélkül nincs demokrácia. Majd arról is beszélt, hogy sokakkal ellentétben nem károsnak, inkább konstruktívnak tartja a vitát. Azt is mondta: minden vita közelebb visz a legjobb megoldás megtalálásához. Azért, hogy a választópolgárok tisztán lássanak, érdemes vitatkozni. Azt megígérhetem, ha kiderül, hogy ki az ellenzéki kihívóm, állok rendelkezésére – jelentette ki Fürjes Balázs. A közbevetésre, hogy Orbán Viktor miért nem állt ki 2006 óta senki ellen sem egy miniszterelnök-jelölti vitában, azt válaszolta: Vitáról akkor lehet szó, ha teljesen világosan egyetlenegy kihívó van.
Fürjes Balázs Dr. Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár Budapesten születtem 1971-ben, nős vagyok, két gyermek édesapja. Az angyalföldi Németh László Gimnáziumban érettségiztem angol tagozaton 1990-ben, diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem 1997-ben, summa cum laude minősítéssel, szakdolgozatom címe: Versenykorlátozó megállapodások az Európai Közösség (Unió) jogrendszerében – vertikális és horizontális kartelek. Angol nyelvből felsőfokú, "C" típusú nyelvvizsgám van, ezt az egy idegen nyelvet folyékonyan beszélem. 1988-ban léptem be a Fideszbe, az egyik első gimnáziumi csoportot alakítottuk meg. 1990-1992 között elnökségi (akkor: Országos Választmány) tag voltam, a középiskolás tagozat (KÖSZ 90') elnöke. 1996-ban Fidelitas alapító tag és alelnök lettem 2001-ig. 2004-ben a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Református Cursillo Mozgalom alapításában vettem részt. 1995 és 1999 között gyakornokként és ügyvédjelöltként dolgoztam a Réti & Antall, Stikeman, Elliot Ügyvédi Irodában, 1999-ben az ifjúsági és sportminiszter kabinetfőnöke lettem.
Fürjes Balázs legújabb Facebook-posztjában emlékeztet: egy nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ a Nyugati pályaudvar 21. századi korszerűsítésére, a Váci út–Lehet utca–Szabolcs utca–Dózsa György út–Podmaniczky utca–Nagykörút térségének teljes városrendezésére. Erre a nagyszabású városépítő munkára 12 világhírű építészirodától érkeztek pályaművek, ezeket a napokban bírálják el. A zsűrizést Fürjes Balázs Vitézy Dávid BFK-vezérigazgatóval közösen vezeti. Három nap alatt hoznak döntést, mely során az államtitkár parázs vitákra számít. "Hiszen egy igazán színes zsűrit kértem fel a munkára: ellenzéki és kormánypárti delegáltak, az érintett kerületi önkormányzatok, az építész és vasútszakmai szervezetek képviselői közösen bírálják el a beérkezett pályaműveket" – fogalmazott a bejegyzésben, ismertetve a teljes névsort is. Nyilvános eredményhirdetés: március 26. Nyitókép: Fürjes Balázs/Facebook