Rigómezőn kétszer is megütköztek a keresztény hadak az Oszmán Birodalom hadseregével: az 1389-es csatában a szerbek, míg a mintegy hatvan évvel későbbi 1448-as ütközetben a Hunyadi János vezette magyar hadsereg maradt alul a törökökkel szemben. Mindezek ellenére az első rigómezei csata fontos elemét képezi a szerb államiság legendáriumának. A XIV. század elején belviszályok sújtották a Bizánci Birodalmat. Ezt használta ki az Oszmán Birodalom, melynek csapatai először 1351-ben léptek Európa földjére. A törököknek nem egyszerűen a területszerzés volt a céljuk: sokkal inkább behódoltatásra törekedtek, s ha egy ország közigazgatási értelemben meggyengült, akkor gyakorlatilag területileg is a Birodalomhoz csatolták azt. Hódításaikat megkönnyítette, hogy a viszálykodások során gyakran kért egyik, vagy másik fél a török hadseregtől támogatást céljai eléréséhez. Ez tette lehetővé például, hogy Bulgáriába is behatolhassanak a hadak. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Nyomtatás. I. Murád hadserege hódításai során elfoglalta Drinápoly, majd 1371-ben Maricánál súlyos vereséget mért a bolgár és szerb csapatokra.
Szerbiába ugyanis dél felől csak a Šar-hegység szűk átjáróin, a Kačanik-szoros és Preševo-szoroson keresztül (a mai macedón-szerb határon) lehetett bevonulni, így a Rigómező északi oldalán fekvő Kopaoniki előhegyekben lehetőség nyílt a behatolók megállítására. A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csatában, 1389-ben, a mai Priština városa közelében halt meg I. Murád szultán A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt, amely 1389. június 28-án (a régi ortodox naptár szerint június 15-én, Szent Vid napján) történt a szerbek és az Oszmán Birodalom hadai között, Priština városa közelében. A csatában részt vett I. Murád, az Oszmán Birodalom harmadik szultánja, aki egyike volt a legnagyobb török hódítóknak. A csata végét azonban Murád már nem érhette meg: egy Kobilovics (Obilić) Miloš nevű, hazáját fájlaló szerb ifjú a szultánt a csatában leszúrta. A második rigómezei csata | Hungary First. A csata helyén, Pristinától északnyugatra találjuk Murád szultán nyughelyét (mauzóleumát, türbéjét – a Gizi Map térképén is megtaláljuk Mausoleum of Sultan Murat I felirattal).
Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 1366 körül egyes portyázó török csapatok már a Balkán-hegységen is átnyomultak és egy magyar csapattal is megütköztek. Ez volt a magyarok és törökök első mérkőzése; a csata színhelyét és részleteit ugyan homály fedi, a diadal azonban – a Nagy Lajos által Mariazellbe küldött ajándékok után ítélve – a magyaroké volt. Szamár-sziget szellemkatonái: Az utolsó rigómezei csata. 1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is. Az ütközet sorsdöntő jelentőségűnek bizonyult, a törökök végleg megvetették a lábukat a Balkán-félszigeten. Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal.
Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Első rigómezei csata. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként. A történelem maga nem ismer sehol sem egy Miloš Obilićet. Ezért a történelemírás abból indul ki, hogy Miloš Obilić valójában Nikola Vratkovićnak hívták "Miloš", a "kedves" melléknévvel és Lázár feleségének a testvére volt.
század iskolaépületeinek stílusában hánt építtetett. I. Murád szultán De most nézzük részletesebben kicsit I. Murád oszmán szultán életét. Murád (Bursa, 1319 – Rigómező, 1389. június 15. ), az Oszmán Birodalom harmadik szultánja 1362-től haláláig uralkodott. Hüdavendigâr-nak is nevezték, ami Isteni-t jelent. Egyike volt a legnagyobb török hódítóknak és uralkodása korszakot alkot az oszmánok történetében: majdnem háromszorosára növelte a hatalma alá tartozó, a Balkán és Anatólia között fele-fele arányban megoszló területet. Az oszmán birodalom térképének részlete – Forrás: NatGeo Murád Orhán szultán második fiaként született 1319-ben (más források szerint 1326-ban), édesanyja Heléna bizánci hercegnő volt. Mivel bátyja, Szulejmán még Orhán előtt meghalt, így édesapja halálakor (1362-ben) Murád lett az Oszmán birodalom szultánja. Az Oszmán Birodalom és (Murád apja, Orhán) 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. Nem sokkal később I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (a mai Edirnét), ahová székhelyét is áttette.
Nem sokkal később már Havasalföld térségében portyázott a török had, ahol Nagy Lajos magyar király csapataival ütközött meg. Az általa vezetett magyar sereg 1377-ben jelentős győzelmet aratott a törökök felett. Ezt követően közel tíz évig viszonylagos béke honolt a térségben, ám a területen élő nemzetiségek közötti ellentétek nem hagytak alább. A törökök malmára hajtotta a vizet az is, hogy ebben az időszakban a balkáni népeknek nem volt egységes országa: számos kisebb fejedelemség terült el akár Bosznia, akár pedig Macedónia területén. Ezek egyenként nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megállítsák a török előrenyomulást, ugyanakkor nem voltak hajlandók segítséget sem elfogadni. Így például a magyar kezet is visszautasították, hiszen ellenkező esetben hűbéri esküt kellett volna tenniük a magyar királynak. Ilyen előzmények után újult ki a háborúskodás, mely kezdetben váltakozó sikerrel folyt. Lázár szerb fejedelem először győzelmet aratott a török felett, ám később a hercegovinai, illetve a paracini ütközetben vereséget szenvedett.
Ha valamilyen allergiád van, vagy korlátozott az étrended, az étteremtől tájékozódhatsz. Kérésedre ők tudják biztosítani az ételek összetevőlistáját.
Ízlelő Családbarát Étterem - Kínálatunk - Ízlelő Étterem Szekszárd 2019-12-11 2019-12-11 A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a hagyományoknak megfelelően idén ismét megtartja jótékonysági estjét a Vígszínházban, ahol A nagy Gatsby című darab látható december 16-án. Az emelt díjas – 25 ezer forintos – jegyek megvásárlásával a nézők a Gyermekmentő Szolgálat egészségügyi programját támogatják – közölte az NGYSZ kedden az MTI-vel. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét. Scott Fitzgerald műve nyomán a színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét Vecsei H. Miklós írta, dalszövegeit Vecsei H. Miklós és ifjabb Vidnyánszky Attila jegyzi, aki egyben az előadás rendezője is. A szereplők között látható Wunderlich József, Waskovics Andrea, Ember Márk, Szilágyi Csenge, Ertl Zsombor egyetemi hallgató, Hegedűs D. Innivalók - Ízlelő Étterem Budapest Hegyvidék. Géza és Balázsovits Edit. MTI Nyitókép Notice A folytatáshoz be kell jelentkezned. Bejelentkezés a Facebookra Kedves Vendégeink!