Virág Csaba, a 2015-ben elhunyt építész kimagasló alkotását, a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában állt Országos Villamos Teherelosztót 2020 nyarán tüntették el a hangos szakmai tiltakozások ellenére. A Diplomata-házat ugyancsak védelmébe vette a szakma, a Huszonkettesek nevű, elismert építészekből álló csoport tagjai a helyszínen demonstráltak a bontás ellen, de hiába a széles körű összefogás, a megóvni kívánt érték ezúttal sem menekült meg. Saly Noémi beszéde azon a csendes megemlékezésen, amelyet civilek és építészek tartottak a budai Várban, a Szentháromság téren, ahol jelenleg is zajlik az egykori Diplomata-ház (később Burg Hotel) bontása. – Az elbontott ingatlan az egyik utolsó vári foghíjtelek beépítéseként született meg 1981-ben. Negyven évet élt, ez még egy ember számára is kevés, nemhogy egy háznak – fogalmazott a Budai Hangnak Csány Éva I. kerületi főépítész. – Világörökségi területen az önkormányzatnak nincs beleszólása a városképi változtatásokba, véleményünk lehet, de azt nem kötelesek figyelembe venni.
Azok, akik a korlátozások alatt is felfedezőútra indulnak, általában a természeti látványosságok felé veszik az irányt, pedig Budapest is rengeteg gyönyörű helyet és titkot rejt magában. A Budai Várat járjuk körül, amely a 13. század közepétől a második világháborúig sok szempontból az ország legfontosabb központja volt. Mostanában egy biztos: turisták tömege nélkül járhatjuk végig ezt a negyedet, amely a prágai után a világ második legnagyobb vár komplexuma. 1. Mátyás templom kívülről – belülről A korlátozások miatt igen kevés helyre mehetünk be. A Mátyás templom, mivel működő katolikus templom az imádkozóknak nyitva áll. Akkor is bemehetünk, ha csak az épületre vagyunk kíváncsiak, de arra mindenképp figyeljünk oda, hogy tilos bent a fényképezés és az imádkozók zavarása. A templomot hét éve újították fel, és belépve ugyanúgy fogad minket, ahogy a Millenium évében, 1896-ban, Schulek Frigyes 22 évig tartó újraépítése után. A legendás templom szinte az egész városból látható Mátyás templom – Fotó: BudaPestkörnyé Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket!
A II. világháborús pusztítások sebeket ejtettek ugyan rajtuk, ám annak ellenére, hogy megmenthetők lettek volna, teljes pusztulásukat a korabeli kultúrpolitika okozta. A Hauszmann paripái séta résztvevői részleteiben is megismerhetik a Csikós udvar és épületeinek történetét, építészeti érdekességeit, és betekintést nyerhetnek a századfordulós Buda mindennapjaiba. A vezetett bejárás csúcspontja a Csikós udvar megújítási munkálatai miatt a nagyközönség előtt még zárva lévő Lovarda épülete, amelyet jelenleg kizárólag a séta résztvevői csodálhatnak meg belülről is. A Hauszmann Alajos tervei alapján készült eredeti épület 1899 és 1901 között készült, a II. világháborús pusztítás után elbontották, majd fél évszázad múlva a Nemzeti Hauszmann Program részeként született újjá. A századfordulót uraló historizmus szellemében megalkotott Lovarda díszítésével, szépségével és építészeti megoldásaival a korabeli Európa összes hasonló funkciójú épületét felülmúlta, és ma is a budai Vár egyik legszebb építménye.
Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. 2. A megújuló vár és a kormányzati negyed A Budai Vár a II. világháború során több mint két hónapig ostrom alatt állt, és az épületek mindegyike megsérült, sok szinte teljesen eltűnt. De nem ez volt az egyetlen rombolás a negyedben: az 1960-as években sok relatíve jó állapotú épület tűnt el teljes egészében. Ezek közül néhány az utóbbi években újra felépült: ilyen a Lovarda és a Főőrség épülete és a Csikós szobor is. Miniszterelnöki hivatal lett a kolostorból Karmelita kolostor – Fotó: BudaPestkörnyé Itt dolgoznak az ország vezetői De felújították a "Karmelitát" is, amely 1787-ben épült kolostornak Kempelen Farkas tervei alapján, de II. József egy rendeletének köszönhetően már 7 évvel később várszínház lett: ez az első magyar nyelvű állandó színház.
A török főváros fája is helyet kapott a parkban Európa Liget – Fotó: BudaPestkörnyé 6. Ágyúgolyók a volt laktanya falában A mai hadtörténeti múzeum egy laktanya volt, amelyhez saját templom, a Mária Magdolna templom tartozott. Ennek a romjai ma is láthatóak, érdekessége, hogy 1792-ben itt koronázták meg I. Ferencet. A Tóth Árpád sétányra néző oldalán ágyúgolyókat találunk a falban: ezek Buda 1849-es ostroma során kerültek oda, amikor a magyar honvédek elfoglalták a várat. Az épületet azóta többször felújították, de az ágyúgolyók maradtak mementónak. Sok ilyen ágyúgolyó van a falban Ágyúgolyó a Hadtörténeti Múzeum falában – Fotó: BudaPestkörnyé Kiemelt kép: Budavári Evangélikus Templom a Bécsi kapuról – Fotó: BPK
Labirintus Cím: Úri utca 9. A Várhegy gyomrában egy komplett barlangrendszer található. A járatokat még a XIII. században kezdték el egybenyitni. Azóta a zegzugos tereket raktárnak, borospincének és óvóhelynek is használták már. Aki felkeresi a Labirintust a több mint 3 kilométeres alagútrendszerből 1 kilométert járhat be. Bár jelenleg van itt panoptikum, kőtár, és szoborcsarnok is, csak ezek miatt nem éri meg ide jönni. A Labirintus annak lehet igazán érdekes, aki a Várnegyed alatti barlangrendszerre kíváncsi. A hangulat kedvéért délután hat után teljesen lekapcsolják a fényeket. A látogatók nem sokkal a 19 órás zárás előtt egy olajlámpással járhatják be a sötét termeket. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Cím: Kapisztrán tér 2-4. A régi Nándor laktanyában kialakított hadtörténeti múzeum az utóbbi időkben gyökeres átalakuláson esett át. Korábban itt néhány kiállítótér inkább egy raktárra emlékeztetett. Ma már viszont, mint a legtöbb modern múzeumnál itt is az élményre helyezik a hangsúlyt.
Sokféle radioaktív izotóp került a környezetbe: urán-hasadóanyag, a működés során keletkezett plutónium és más úgynevezett transzurán elemek, valamint a maghasadás során keletkezett izotópok, amelyek között voltak rövid és hosszabb felezési idejűek is. A rövid felezési idejűek azóta lebomlottak. Napjainkban "csak" a cézium-134, a cézium-137, a cézium-144, a stroncium-90 izotópok és a plutónium sugároz a környezetben. A 4-es számú reaktor felrobbant épülete a katasztrófa utáni napokban Forrás: RIA NOVOSTI/KOSZTYIN IGOR A sugárterhelés Az atomerőmű területén 1986-1990 között tevékenykedő likvidátorok a WHO adatai szerint átlagosan 120 millisievert (mSv, amely egy Sv ezredrésze) sugárzásnak voltak kitéve, az egyéni dózisok 20-500 mSv között mozogtak. Ez több ezerszerese egy tipikus mellkasröntgennek, ami 0, 1 mSv-sugárzással terheli meg a szervezetet. Csernobili katasztrófa sugárzás mérése. Természetesen az elsőként helyszínre érkezők voltak azok, akik a legnagyobb sugárdózist kapták. Likvidátorok egy csoportja, akik épp az erőmű tetejére készülnek felmászni Forrás: Sputnik/Kostin Igor Mi történik az emberi testtel, ha erős radioaktív sugárzásnak van kitéve?
A magyar szakértő szerint foglalkozni kell vele Aszódi Attila volt paksi kormánybiztos, egyetemi tanár tavaly úgy nyilatkozott erről a Klubrádiónak, hogy "ezzel nagyon fontos foglalkozni, mert potenciális veszély van benne, hogy rosszabbra fordulhat a későbbiekben". A történethez tartozik, hogy az 1986-ban felépített szarkofág alá rengeteg esővíz hullott bele, és az egy évtizede behelyezett új szarkofág már hermetikusan zár. Aszódi szerint szintén felmerülhet, hogy mivel az új kupola kizárja az esőt, ezért kiszárad a rendszer, így a víznek nincs utánpótlása, ami megváltoztathatta a megszilárdult anyag környezetét. Ezért emelkedhet a neutronszám. Mennyi az esélye, hogy Csernobilban megismétlődjön a nukleáris katasztrófa?. Bár szerinte közvetlen veszély nincs, de "a minden kétséget felkeltő fejlemény Csernobillal kapcsolatban nem jó". Az is zavaró egyébként, hogy a neutronszám-emelkedés "nem úgy derült ki, hogy bejelentették, hanem egy tudományos konferencián szőrmentén derült ki. Nem volt szándékos a kommunikáció a részükről, nem volt végiggondolva" - mondta a szakember.
Az NBC szerint amennyiben az atomreaktor megsérülne, és odabent robbanások is történnek, úgy az ott található radioaktív anyag felkavarodhat, és ki is szabadulhat – ehhez azonban közvetlen találatra lenne szükség, mivel az építményt úgy tervezték, hogy egy tornádót is kibírjon. A szakértők épp ezért nem is az egykori baleset helyszíne miatt aggódnak, hanem a radioaktív üzemanyag miatt, amely a '86 után is működő reaktorokból származik. További híreink a témában: