Petőfi Sándor: Az Alföld A költő 1844 júliusában már egy ideje Pesten él. Az Alföld tehát részben az elvágyódó, illetve ismertebb, otthonosabb vidékekre visszavágyódó alkotó nosztalgiaverse. A nagyvárosban élő ember megírja a vidéki lét, a pusztaság végtelen szabadságának himnuszát. Egy másik párhuzam is nyilvánvaló: nem csupán a tájleírás közelítő-távolító logikája rendezi a képeket, hanem azok az érzelmek is, amelyek az alkotót a tájhoz kapcsolják. A kor romantikájának német, francia és angol lírájában (pl. a Petőfi által tisztelt Béranger műveiben) divat kedvelni, sőt szeretni -- a hegyvidéket, a dimbes-dombos, vadregényes, változatos, ködös-titokzatos tájat. Erre indítják a kor európai költőit többek közt a Macpherson-hamisítványok. A kiváló skót költő egy gaél bárd szerepébe képzelve magát elkészíti ún. Osszián-énekeit. (Az Osszián-, helyesebben Oisin-motívum Arany János műveiben és Petőfi Felhők ciklusában is fel-felbukkan. ) Idézzük Illyés Gyula szavait: (Az Alföld) "… az élet boldog átérzésének tiszta költeménye, az eddig írt versek közül a legnagyobb.
4. 11. versszak Tekintete ismét távolodik – ezúttal a horizont felé: messze, homály, ködoszlop, távoli, halvány…; A látkör kitágul – a végtelen illúzióját kelti. 5. 12. versszak Majd az 1-2. versszakban elkezdett vallomás tér vissza – megfogalmazza kötődését az alföldhöz. Ez jelenti az egész életet számára (születés/bölcső; halál/szemfödél) – a Szózat motívumvilágát idézi.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
A teremtés mondája - Ádám és Éva 8. A teremtés mondája 74:8. 1 Az Urantia hat nap alatt való teremtése történetének alapja az a hagyomány, hogy Ádám és Éva éppen hat napot töltött a Kert első felmérésével. És akkor Isten megtervezte az embert... – Töltődj fel Ádám és Éva napján Jean Effel rajzaival! - WMN. E körülmény csaknem szent jelleget kölcsönzött a hét azon időtartamának, melyet eredetileg a dalamatiaiak vezettek be. Az, hogy Ádám éppen hat napot töltött a Kert ellenőrzésével és a szervezési munkák első terveinek kialakításával, nem előre tervezett dolog volt; mindez napról napra alakult így. A hetedik napnak az istenimádati célra való szentelése az itt közreadott tényekből eredő, teljesen véletlen körülmény volt. 74:8. 2 A világ hat nap alatt való teremtésének története valójában egy több mint harmincezer évvel későbbi utógondolat volt. E történet egyik vonása, vagyis a napnak és a holdnak a hirtelen megjelenése azokból a hagyományokból eredhetett, hogy a világ egyszer hirtelenül lépett ki a parányi anyagrészek sűrű térködéből, mely hosszú időn át eltakarta a napot és a holdat.
"Ádám teremtése" - a bibliai tárgyakról írt 9 freskó egyike, és a Sixtus-kápolna mennyezeti festményének kompozíció központja. Szerzője Michelangelo Buonarroti (1475-1564). őstörténet Michelangelo a reneszánsz híres festője és szobrászművésze. Hosszú és gyümölcsöző életet élt. 1475-ben született, már a XV. Század végén 80-as években kezdte tanulmányozni a szobrászat és a képzőművészet, és a 90-es évek elején létrehozta első önálló alkotásait. Még ezeken a fiatalos műveken is (a szerző 15-17 éves), észrevehető a jövőbeli zseni ösztönzése. A XVI. Század kezdetén Michelangelo már nagyon híres szobrász volt. 1505- ben a római pápa felkérte őt, hogy hozzon létre egy saját sírját, melynek munkája közel 40 évig tartott. De a II. Julius által megbízott Sixtus-kápolna pincéinek festményét rekordidő alatt Michelangelo töltötte ki. Csak 4 év telt el több tucat freskó létrehozására, amelynek teljes területe 600 m², ami több mint 300 figurát ábrázol. A freskó "Ádám teremtése" - az egész kompozíció egyik központi eleme.
Ennek szimbolikájáról több feltételezés ismert: a művészettörténészek szerint vagy a még meg nem teremtett Évát, esetleg Máriát jelképezi. Források [ szerkesztés] Pete Nóra: Ádám teremtése. In Művek lexikona I. (A–He). Budapest: Magyar Nagylexikon. 2008. 10–11.. o.